OTKA-pályázatok: rengeteg magyar tudós kutatná a világjárvány hatásait

Bódis József kiemelte, hogy több mint ötven projektterv kezdeményez a koronavírussal szembeni küzdelmet, hatásainak mérséklését szolgáló alapkutatásokat.

Az alapkutatások a kutatás-fejlesztés meghatározó részét képezik, megalapozzák és kiegészítik az innováció, az ipari, gazdasági, társadalmi versenyképesség támogatását.

Az ITM közleménye szerint közös cél, hogy a tehetséges magyar kutatók számára átlátható, korrekt, szakmai kritériumokon alapuló támogatási rendszer jöjjön létre Magyarországon.

A tárca felidézte, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tavaly decemberben írta ki az alapkutatások támogatását célzó OTKA pályázatok 2021. évi felhívásait. Az egyéni kutatóknak, kutatócsoportoknak szóló új pályázat öt alprogramja az előző évek pályázati kategóriáit követi. A kiírások a posztdoktori és a fiatal kutatói kiválósági programra, a kutatói kezdeményezésű témapályázatra, a magyar-osztrák és magyar-szlovén nemzetközi együttműködésekben zajló kutatásokra jelentek meg.

A korábbi gyakorlathoz képest rugalmasabb a támogatások felhasználása és a költségelszámolás, tovább csökkentek az adminisztratív terhek. Az újítások elsődleges célja, hogy a kedvezményezettek még hatékonyabban használhassák fel erőforrásaikat a projektek megvalósítása során – hívta fel a figyelmet az ITM.

A felhívás teljes keretösszege 2021-ben 12,9 milliárd forint, ami 1,5 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi keretet, és 3,1 milliárd forinttal a 2019. évi OTKA forrásokat. Kiegyenlített tudományterületi megoszlásban összesen 1342 jelentkezés érkezett be.

Bódis József hangsúlyozta: a témajavaslatokból is kitűnik, hogy az alapkutatások milyen fontos szerepet játszanak a koronavírussal szembeni küzdelemben.

A beadottak közül mintegy félszáz pályázat épül olyan projekttervre, amely a világjárvány kihívásaira keres tudományos válaszokat.

Ezek a tudományterületek széles spektrumát fedik le, az orvostudomány mellett vannak köztük jogtudományi, gazdaságtudományi, informatikai, pszichológiai, szociológiai, agrártudományi és egyéb természettudományi témák is – jelezte az államtitkár.

A pályázatok értékelése többszintű eljárásban, szigorú szakmai kritériumok alapján zajlik, egyéni bírálók és szakértői testületek bevonásával. A bírálati munkát a tudomanymetria.com oldal által számított, tudományterületre vonatkozó, életkorra normalizált mérőszámok is támogatják. Az egyéni kutatói publikációs teljesítményt tükröző mutatók a legfontosabb hazai publikációs adatbázis, a Magyar Tudományos Művek Tára adatain alapulnak. A kiírás nagy hangsúlyt helyez a publikációs teljesítményre annak érdekében, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott kutatások során létrejövő eredmények a nemzetközi tudományos közösség és a széles nyilvánosság számára is láthatóvá váljanak – áll az ITM közleményében.