Zichyék vagy Kádárék, mindegy volt a vadnak

Puccos új vadászházat adtak át ökocentrummal, vadászati múzeummal, előkelő szálláshelyekkel a minap Soponyán, mely az egészen régi helyén épült fel a Vadex Mezőföldi Zrt. beruházásában, természetesen pályázati pénzek felhasználásával is.

Ez ott van a volt Kádár-vadászház helyén? - kérdezte soponyai illetőségű kollégám.

Nem, hanem ahol néhai Zichy János miniszteré volt - mondtam dr. Ivanics István gyűjtéséből, - aki a kor előkelőségeinek, de számos külföldi vendégvadásznak is színvonalas vadászatokat tartott birtokán, ahol híresek voltak a többezres, vízivadból, és fácából álló terítékek, de jelentős számban szerepeltek a vadászat végén az elejtett mezei nyulak és foglyok egyaránt.

Kádár Jánosnak, az MSZMP egykori első titkárának, később főtitkárának ugyanis nem volt Soponyán vadászháza, de másutt sem, bár sokszor megfordult sleppjével az úgynevezett protokoll kormányvadászatokon a falu szélén, csakúgy mint Belső-Bárándon.

A néhai főtitkárról - köztudott, hogy puritán ember volt - följegyeztetett, hogy nagyon jó puskás volt, ritkán hibázott fácánkakast, igaz, hogy kiváló fegyverei is voltak. Ugyanakkor nem volt egy elvakult vadirtó. Hivatásos vadászok mesélték, hogy nemegyszer (miután terítékre hozott negyven-ötven királyi madarat ) megtörte és vállára akasztotta sörétes puskáját, az őszi napfényben panyókára vetette kabátját, rágyújtott egy spangli Munkás cigarettára, s figyelte a többieket, hogyan lyukasztják ki az eget. Nem írom le róla, mint Moldova, hogy kiváló ember volt - ezt kissé szerecsenmosdatásnak tartom, - de nem volt olyan kapzsi vadász, mint Gáspás Sándor, egykori fő szakszervezeti funkcionárius, aki egy bizonyos állami gazdaságban három nap alatt kiirtott félszáz őzsutát, s elvárta, hogy az igazgató megköszönje neki a selejtezésben végzett hatalmas szakmai segítségét.

Ez ott van a volt Kádár-vadászház helyén? - kérdezte soponyai illetőségű kollégám.

Nem, hanem ahol néhai Zichy János miniszteré volt - mondtam dr. Ivanics István gyűjtéséből, - aki a kor előkelőségeinek, de számos külföldi vendégvadásznak is színvonalas vadászatokat tartott birtokán, ahol híresek voltak a többezres, vízivadból, és fácából álló terítékek, de jelentős számban szerepeltek a vadászat végén az elejtett mezei nyulak és foglyok egyaránt.

Kádár Jánosnak, az MSZMP egykori első titkárának, később főtitkárának ugyanis nem volt Soponyán vadászháza, de másutt sem, bár sokszor megfordult sleppjével az úgynevezett protokoll kormányvadászatokon a falu szélén, csakúgy mint Belső-Bárándon.

A néhai főtitkárról - köztudott, hogy puritán ember volt - följegyeztetett, hogy nagyon jó puskás volt, ritkán hibázott fácánkakast, igaz, hogy kiváló fegyverei is voltak. Ugyanakkor nem volt egy elvakult vadirtó. Hivatásos vadászok mesélték, hogy nemegyszer (miután terítékre hozott negyven-ötven királyi madarat ) megtörte és vállára akasztotta sörétes puskáját, az őszi napfényben panyókára vetette kabátját, rágyújtott egy spangli Munkás cigarettára, s figyelte a többieket, hogyan lyukasztják ki az eget. Nem írom le róla, mint Moldova, hogy kiváló ember volt - ezt kissé szerecsenmosdatásnak tartom, - de nem volt olyan kapzsi vadász, mint Gáspás Sándor, egykori fő szakszervezeti funkcionárius, aki egy bizonyos állami gazdaságban három nap alatt kiirtott félszáz őzsutát, s elvárta, hogy az igazgató megköszönje neki a selejtezésben végzett hatalmas szakmai segítségét.

Ez ott van a volt Kádár-vadászház helyén? - kérdezte soponyai illetőségű kollégám.

Nem, hanem ahol néhai Zichy János miniszteré volt - mondtam dr. Ivanics István gyűjtéséből, - aki a kor előkelőségeinek, de számos külföldi vendégvadásznak is színvonalas vadászatokat tartott birtokán, ahol híresek voltak a többezres, vízivadból, és fácából álló terítékek, de jelentős számban szerepeltek a vadászat végén az elejtett mezei nyulak és foglyok egyaránt.

Kádár Jánosnak, az MSZMP egykori első titkárának, később főtitkárának ugyanis nem volt Soponyán vadászháza, de másutt sem, bár sokszor megfordult sleppjével az úgynevezett protokoll kormányvadászatokon a falu szélén, csakúgy mint Belső-Bárándon.

A néhai főtitkárról - köztudott, hogy puritán ember volt - följegyeztetett, hogy nagyon jó puskás volt, ritkán hibázott fácánkakast, igaz, hogy kiváló fegyverei is voltak. Ugyanakkor nem volt egy elvakult vadirtó. Hivatásos vadászok mesélték, hogy nemegyszer (miután terítékre hozott negyven-ötven királyi madarat ) megtörte és vállára akasztotta sörétes puskáját, az őszi napfényben panyókára vetette kabátját, rágyújtott egy spangli Munkás cigarettára, s figyelte a többieket, hogyan lyukasztják ki az eget. Nem írom le róla, mint Moldova, hogy kiváló ember volt - ezt kissé szerecsenmosdatásnak tartom, - de nem volt olyan kapzsi vadász, mint Gáspás Sándor, egykori fő szakszervezeti funkcionárius, aki egy bizonyos állami gazdaságban három nap alatt kiirtott félszáz őzsutát, s elvárta, hogy az igazgató megköszönje neki a selejtezésben végzett hatalmas szakmai segítségét.

Nem, hanem ahol néhai Zichy János miniszteré volt - mondtam dr. Ivanics István gyűjtéséből, - aki a kor előkelőségeinek, de számos külföldi vendégvadásznak is színvonalas vadászatokat tartott birtokán, ahol híresek voltak a többezres, vízivadból, és fácából álló terítékek, de jelentős számban szerepeltek a vadászat végén az elejtett mezei nyulak és foglyok egyaránt.

Kádár Jánosnak, az MSZMP egykori első titkárának, később főtitkárának ugyanis nem volt Soponyán vadászháza, de másutt sem, bár sokszor megfordult sleppjével az úgynevezett protokoll kormányvadászatokon a falu szélén, csakúgy mint Belső-Bárándon.

A néhai főtitkárról - köztudott, hogy puritán ember volt - följegyeztetett, hogy nagyon jó puskás volt, ritkán hibázott fácánkakast, igaz, hogy kiváló fegyverei is voltak. Ugyanakkor nem volt egy elvakult vadirtó. Hivatásos vadászok mesélték, hogy nemegyszer (miután terítékre hozott negyven-ötven királyi madarat ) megtörte és vállára akasztotta sörétes puskáját, az őszi napfényben panyókára vetette kabátját, rágyújtott egy spangli Munkás cigarettára, s figyelte a többieket, hogyan lyukasztják ki az eget. Nem írom le róla, mint Moldova, hogy kiváló ember volt - ezt kissé szerecsenmosdatásnak tartom, - de nem volt olyan kapzsi vadász, mint Gáspás Sándor, egykori fő szakszervezeti funkcionárius, aki egy bizonyos állami gazdaságban három nap alatt kiirtott félszáz őzsutát, s elvárta, hogy az igazgató megköszönje neki a selejtezésben végzett hatalmas szakmai segítségét.

Nem, hanem ahol néhai Zichy János miniszteré volt - mondtam dr. Ivanics István gyűjtéséből, - aki a kor előkelőségeinek, de számos külföldi vendégvadásznak is színvonalas vadászatokat tartott birtokán, ahol híresek voltak a többezres, vízivadból, és fácából álló terítékek, de jelentős számban szerepeltek a vadászat végén az elejtett mezei nyulak és foglyok egyaránt.

Kádár Jánosnak, az MSZMP egykori első titkárának, később főtitkárának ugyanis nem volt Soponyán vadászháza, de másutt sem, bár sokszor megfordult sleppjével az úgynevezett protokoll kormányvadászatokon a falu szélén, csakúgy mint Belső-Bárándon.

A néhai főtitkárról - köztudott, hogy puritán ember volt - följegyeztetett, hogy nagyon jó puskás volt, ritkán hibázott fácánkakast, igaz, hogy kiváló fegyverei is voltak. Ugyanakkor nem volt egy elvakult vadirtó. Hivatásos vadászok mesélték, hogy nemegyszer (miután terítékre hozott negyven-ötven királyi madarat ) megtörte és vállára akasztotta sörétes puskáját, az őszi napfényben panyókára vetette kabátját, rágyújtott egy spangli Munkás cigarettára, s figyelte a többieket, hogyan lyukasztják ki az eget. Nem írom le róla, mint Moldova, hogy kiváló ember volt - ezt kissé szerecsenmosdatásnak tartom, - de nem volt olyan kapzsi vadász, mint Gáspás Sándor, egykori fő szakszervezeti funkcionárius, aki egy bizonyos állami gazdaságban három nap alatt kiirtott félszáz őzsutát, s elvárta, hogy az igazgató megköszönje neki a selejtezésben végzett hatalmas szakmai segítségét.

Kádár Jánosnak, az MSZMP egykori első titkárának, később főtitkárának ugyanis nem volt Soponyán vadászháza, de másutt sem, bár sokszor megfordult sleppjével az úgynevezett protokoll kormányvadászatokon a falu szélén, csakúgy mint Belső-Bárándon.

A néhai főtitkárról - köztudott, hogy puritán ember volt - följegyeztetett, hogy nagyon jó puskás volt, ritkán hibázott fácánkakast, igaz, hogy kiváló fegyverei is voltak. Ugyanakkor nem volt egy elvakult vadirtó. Hivatásos vadászok mesélték, hogy nemegyszer (miután terítékre hozott negyven-ötven királyi madarat ) megtörte és vállára akasztotta sörétes puskáját, az őszi napfényben panyókára vetette kabátját, rágyújtott egy spangli Munkás cigarettára, s figyelte a többieket, hogyan lyukasztják ki az eget. Nem írom le róla, mint Moldova, hogy kiváló ember volt - ezt kissé szerecsenmosdatásnak tartom, - de nem volt olyan kapzsi vadász, mint Gáspás Sándor, egykori fő szakszervezeti funkcionárius, aki egy bizonyos állami gazdaságban három nap alatt kiirtott félszáz őzsutát, s elvárta, hogy az igazgató megköszönje neki a selejtezésben végzett hatalmas szakmai segítségét.

Kádár Jánosnak, az MSZMP egykori első titkárának, később főtitkárának ugyanis nem volt Soponyán vadászháza, de másutt sem, bár sokszor megfordult sleppjével az úgynevezett protokoll kormányvadászatokon a falu szélén, csakúgy mint Belső-Bárándon.

A néhai főtitkárról - köztudott, hogy puritán ember volt - följegyeztetett, hogy nagyon jó puskás volt, ritkán hibázott fácánkakast, igaz, hogy kiváló fegyverei is voltak. Ugyanakkor nem volt egy elvakult vadirtó. Hivatásos vadászok mesélték, hogy nemegyszer (miután terítékre hozott negyven-ötven királyi madarat ) megtörte és vállára akasztotta sörétes puskáját, az őszi napfényben panyókára vetette kabátját, rágyújtott egy spangli Munkás cigarettára, s figyelte a többieket, hogyan lyukasztják ki az eget. Nem írom le róla, mint Moldova, hogy kiváló ember volt - ezt kissé szerecsenmosdatásnak tartom, - de nem volt olyan kapzsi vadász, mint Gáspás Sándor, egykori fő szakszervezeti funkcionárius, aki egy bizonyos állami gazdaságban három nap alatt kiirtott félszáz őzsutát, s elvárta, hogy az igazgató megköszönje neki a selejtezésben végzett hatalmas szakmai segítségét.

A néhai főtitkárról - köztudott, hogy puritán ember volt - följegyeztetett, hogy nagyon jó puskás volt, ritkán hibázott fácánkakast, igaz, hogy kiváló fegyverei is voltak. Ugyanakkor nem volt egy elvakult vadirtó. Hivatásos vadászok mesélték, hogy nemegyszer (miután terítékre hozott negyven-ötven királyi madarat ) megtörte és vállára akasztotta sörétes puskáját, az őszi napfényben panyókára vetette kabátját, rágyújtott egy spangli Munkás cigarettára, s figyelte a többieket, hogyan lyukasztják ki az eget. Nem írom le róla, mint Moldova, hogy kiváló ember volt - ezt kissé szerecsenmosdatásnak tartom, - de nem volt olyan kapzsi vadász, mint Gáspás Sándor, egykori fő szakszervezeti funkcionárius, aki egy bizonyos állami gazdaságban három nap alatt kiirtott félszáz őzsutát, s elvárta, hogy az igazgató megköszönje neki a selejtezésben végzett hatalmas szakmai segítségét.

A néhai főtitkárról - köztudott, hogy puritán ember volt - följegyeztetett, hogy nagyon jó puskás volt, ritkán hibázott fácánkakast, igaz, hogy kiváló fegyverei is voltak. Ugyanakkor nem volt egy elvakult vadirtó. Hivatásos vadászok mesélték, hogy nemegyszer (miután terítékre hozott negyven-ötven királyi madarat ) megtörte és vállára akasztotta sörétes puskáját, az őszi napfényben panyókára vetette kabátját, rágyújtott egy spangli Munkás cigarettára, s figyelte a többieket, hogyan lyukasztják ki az eget. Nem írom le róla, mint Moldova, hogy kiváló ember volt - ezt kissé szerecsenmosdatásnak tartom, - de nem volt olyan kapzsi vadász, mint Gáspás Sándor, egykori fő szakszervezeti funkcionárius, aki egy bizonyos állami gazdaságban három nap alatt kiirtott félszáz őzsutát, s elvárta, hogy az igazgató megköszönje neki a selejtezésben végzett hatalmas szakmai segítségét.