Fehérvárra is berepülhet a sült galamb? – Stratégiai tanácskozást tartottak

A program vezetője Bárdos István, akitől megtudtuk, hogy a húsgalamb tenyésztés 1950 és 1994 között jelentős szerepet töltött be úgy a hazai, mint a külföldi piacon. A 90-es években összeomlott ez a szegmense a gazdaságnak de tavaly, több próbálkozás után, sikerült leülni és megbeszélni, hogy hogyan lehetne újraindítani ezt a programot.

Tenyészállatok beszerzését és vágópontok kialakítását is támogatják

A húsgalamb tenyésztés elsősorban a vidéken és tanyákon élők számára biztosít lehetőséget, hogy jövedelmüket kiegészítsék. Ebben az esetben 100-200 párra kell gondolni. Ha valaki 500 vagy 1000 költőpárral kíván dolgozni, az már komoly vállalkozást jelent, és azt úgy is kell nyilvántartani. A program célja elsősorban a hazai fogyasztási kedv fellendítése és ezzel párhuzamosan a belföldi piac kiszolgálása. Másodlagos, ám gazdaságilag mégsem elhanyagolható szempont a külföldi igények felkutatása és kiszolgálása.

A kilencvenes években Európa harmadik legnagyobb húsgalamb exportáló országa voltunk. Olyan nemzetekkel álltunk a dobogón, akik ma is jelentős szerepet töltenek be ezen a piacon. Franciaország és Olaszország mellé úgy kerültünk az élbolyba, hogy évente kétmillió galambot exportáltunk. Az elmúlt évtized statisztikáit figyelembe véve most összesen 200 ezer galamb kerül piacra évente és ez a szám tartalmazza a bel- és külföldi eladásokat is.

Hasznos táplálék

A húsgalamb magas tápértéke, könnyen emészthetősége és természetesen könnyed íze miatt mindenki számára hasznos táplálék lehetne. Az idősek, a gyerekek és a betegek régen gyakran kaptak ebből a fehérjében gazdag, világos húsból. Napjainkban a reformkonyha, a tudatos táplálkozás igényének megjelenésével jelentősen megemelkedett az egészséges élelmiszerek, illetve alapanyagok iránti kereslet. Ez egy újabb ok arra, hogy visszatérjen a sült galamb legalább a vasárnapi asztalra.

A galambok tartástechnológiája egyszerű, így nem kell hozzá hosszadalmas előtanulmányokat végezni, de állatbarát embernek kell lenni. Szeretni is kell őket, mert sok munkával jár a tartásuk, de bárhol, bármelyik kertes ház udvarán fel lehet állítani egy galambdúcot, ahol 10-20 vagy akár 50 pár galamb is kényelmesen élhet és költhet. Régen, elsősorban az Alföldön, a falusi udvarok elmaradhatatlan tartozéka volt az oszlopon álló galambdúc. A ragadozók elleni védekezés miatt kell őket cölöpre állítani, azonban nem csak a földről érkezhetnek olyan élőlények, akik már felismerték a galambhús ízében rejlő csodát.

A húsáért érdemes

Szűcs Antal, a V-61 Alba Regia Galamb és Kisállattenyésztők Egyesületének elnöke négy évtizede tart galambokat. A civil szervezeti vezető alföldi származású, a szabadság híve, így nem zárja röpdébe szárnyasait. Szomorú tapasztalata, hogy karvalyok és sólymok tizedelik az állományt. Nincs ellenére, hogy legyen minél több védett ragadozómadár, de úgy gondolja, hogyha valakinek ilyen fontos a jelenlétük a légtérben, akkor az gondoskodjon a táplálásukról is.

A fehérvári egyesület elnöke is előadó volt a múlt héten rendezett stratégiai tanácskozásnak. Sok fajtát kipróbált, tenyésztett, szelektált az elmúlt évtizedekben. Kedvenc fajtája nincs, mert mindegyiket szereti, de azt már az elején leszögezte, hogy valójában olyan, hogy „húsgalamb”, olyan nincs. A sok galambfajta közül vannak olyanok, köztük a hibridek, amelyek tojó esetében 80, hím esetében akár 110 dekásra is megnőnek. Ezeket érdemes tenyészteni, ha valaki a húsáért tartja őket.

Fejér megye is szóba jöhet?

Ha sikerülne feléleszteni ezt az ágazatot, akkor ki lehetne vele elégíteni a hazai fogyasztás igényeit. Természetesen a képződő többlettel is tenni kell valamit, emiatt ki kell alakítani valamilyen leadási rendszert. Bárdos István miniszteri megbízott azt mondta:

Térségekben gondolkodunk a húsgalamb programban és az egyes régió Észak-Kelet-Magyarország három megyéje, Borsod, Heves és Nógrád. A második régió Szabolcs, Hajdú Jász-Nagykun Szolnok megye. Itt hirdették meg először ezt a programot, mert itt még ma is vannak jelentős számban olyanok, akik foglalkoznak galambászattal. Fehérvárra azért látogattunk el, mert ha van a Dunántúlnak ezen a részén érdeklődés erre a tevékenységre, akkor itt is meg kell tudnunk majd oldani a galambok felvásárlását, illetve piacra juttatását.

Dunaföldváron egy 70 páros tenyészet működik méghozzá úgy, hogy konyhakészen kerül a piacra a termék és van rá kereslet, tehát érdemes belevágni. Az Agrárminisztérium, a népszerűsítő program programon túl, abban is támogatja az elképzelést, hogy pályázati rendszer létrehozásával segíti a tenyészállatok beszerzését.

Felvásárolnák a galambokat a magyar termelőktől, ha lenne mit

A feldolgozást és az értékesítést is támogatják majd oly módon, hogy vágóhidak, illetve vágópontok kialakításával kapcsolatban is lesz több pályázat. Ezek létrehozása esetén saját tőkét is kell hozzá tenni azoknak, akik vállalkoznak erre. Vannak többen, akik 500 illetve 1000 költőpárt tartó, üzemi méretekben gondolkodnak. Az ilyen tenyésztelepeken már érdemes létrehozni vágópontot, ahová a vonzáskörzetből is vihetik a galambokat leadni. Nagyáruházak, illetve kereskedelmi láncok már most is kapcsolatban az Agrárminisztériummal szándéknyilatkozat szintjén, hogy felvásárolnák a galambokat a magyar termelőktől, ha lenne mit.

A minőségre úgy tudnak majd garanciát adni a termelők, hogy nyomkövetéssel teszik láthatóvá a madarak, illetve a hús mozgását, a tenyésztőtől, a feldolgozás helyén át egészen a fogyasztóig. Ez nagyon fontos és kényes kérdés hiszen elég egy hiba és megsínyli az egész ágazat. Komoly egészségügyi ellenőrzésre van szükség és ezekkel számolni kell annak, aki galambokat akar értékesíteni a piacon. Szűcs Antal galambász ezt annyival egészítette ki, hogy a galamb rendkívül gyors életritmussal bír, ezért nagyon figyelni kell rájuk. Azonnal észre kell venni a tüneteket, mert ha késlekedünk, annak végzetes következményei lehetnek.