Nem mindegy, hogyan védjük meg magunkat

– A legjobb módszer a védekezésre, ha nem tesszük ki magunkat semmilyen reális veszélynek – kezdte Vörös Ferencné rendőr alezredes, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője. – Indulás előtt gondoljuk végig, milyen útvonalon szeretnénk közlekedni, és legyünk tisztában a menekülési lehetőségekkel. Különösen igaz ez, ha valakinek éjjel, gyalog kell elindulnia. Nem biztos, hogy ilyen esetekben a legrövidebb út a legjobb megoldás, ha az kivilágítatlan vagy bozótos területen vezet át. Jól megvilágított, nyílt terepen kisebb az esélye egy váratlan támadásnak – magyarázta az alezredes.

Egy váratlan, meglepetésszerű támadás még egy jól felkészült, küzdősportokban jártas vagy megfelelő védelmi eszközzel felszerelt embernek is megnehezíti a védekezést. Ám ha sikerül előkapnunk a táskánkból az ott hordott önvédelmi eszközt és használni is tudjuk, jó, ha tisztában vagyunk azzal, milyen eszközöket vihetünk magunkkal közterületre.

Fegyver, illetve speciálisan önvédelmi eszközök árusítására szakosodott boltokban sok minden beszerezhető. Ilyen például a gázspray, a gázpisztoly, a vészjelző síp. Ezek olyan, az emberi élet kioltására nem alkalmas önvédelmi eszközök, amelyek közterületen hordhatók és nem engedélykötelesek. A gázpisztoly vásárlása ugyan nem engedélyhez kötött, de be kell jelenteni, ha közterületen is hordani kívánja az ember. A fegyvervásárlás pedig természetesen szigorú engedélyhez kötött. „Nyilván egyéne válogatja, kinek milyen eszköz ad biztonságérzetet, de senkit sem bíztatnék itt most arra, hogy nekiálljon felfegyverezni magát! Ha azonban mégis önvédelmi eszközt vásárolnak, kérjenek tanácsot az ilyen jellegű boltok szakértő eladóitól! Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy egy adott eszköz milyen célra kell – például az illető esténként futni jár, vagy éjszaka horgászik, stb. –, nő vagy férfi használja majd, sőt az életkora is fontos lehet”, mondta el Vörös Ferencné alezredes, aki arra is felhívta a figyelmet, sose vegyünk ilyen eszközöket illegálisan, mert nincs rá garancia, hogy ellenőrzött, jó állapotú, ezért akár saját magunknak is okozhatunk vele sérülést.

A sikeres önvédelem záloga az is, hogy ne csak birtokoljuk az eszközt, de tudjuk is használni. Veszélyhelyzetben az ember hajlamos leblokkolni, tehát ha ilyenkor próbálja meg valaki először használni a táskájába rejtett „fegyvert”, kudarcot is vallhat. Az is előfordulhat, hogy saját magában tesz kárt – például egy sprayt nem jó ötlet szembeszélben kifújni, mert azzal a védekező pont magát hatástalanítja.

„Ha úgy hozza a helyzet, hogy az embernél semmilyen kifejezett önvédelmi eszköz nincs, egy sima hajlakk vagy spray is megteszi. Ha ki tudjuk a támadót zökkenteni, vagy meg tudjuk ijeszteni, nyerhetünk néhány másodpercet a menekülésre, esetleg fel tudjuk hívni a figyelmet szorult helyzetünkre” – mondta az alezredes.

Mi van akkor, ha valakit nem közterületen, hanem magánlakáson ér inzultus? Az önvédelem szempontjából ilyen esetekben nincs különbség a közterület és a magánterület között. A testi épség megvédésére megengedhető, hogy a megtámadott a keze ügyébe kerülő, szinte bármilyen tárggyal védekezzen.

De mi történik akkor, ha önvédelem közben kárt teszünk a támadóban? „Ha ez nem engedélyhez kötött eszközzel történik, abban az esetben nem lesz következmény. Ám ha a támadást sikeresen elhárítottuk, de bosszúból további sérülést okozunk a támadónak, az már nem minősül jogos önvédelemnek. Probléma utólag abból is adódhat, ha a védekezés mértéke meghaladja a támadó szándékát. Nyilván minden esetet külön kell vizsgálni és mindig komplexen, számos tényezőt figyelembe véve kell értékelni. Büntetés várható akkor is, ha nem volt engedélyünk az általunk használt, amúgy engedélyköteles önvédelmi eszközre” – figyelmeztetett Vörösné, aki azt is elárulta, hogy a támadások számát, előfordulásának gyakoriságát azért nehéz megítélni, mert nem mindig tesznek feljelentést a sértettek.

Végkövetkeztetés: a legjobb védekezés az előre történő, tudatos tervezés.