Fehérvári lelkisegély-szolgálat: Napi ezer hívás is befutott a központba

A Székesfehérvári Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat (LESZ) több mint 30 éve szolgálja a krízishelyzetbe kerülteket. Szakmai vezetője, Farkas István pszichológus idén augusztusban több évtizedes munkája elismeréseként Szabó Pál-díjat kapott (Szabó Pál az első magyar lelkisegély-telefonszolgálat megalapítója).

Leképezték a történteket

116-123. Ezt a számot tárcsázhatja a nap 24 órájában az, aki kétségbeejtő helyzetében kapcsolatot keres egy másik emberrel, aki kész és felkészült őt meghallgatni, illetve alkalmas arra, hogy a hozzá forduló szabadságát tiszteletben tartva, vele segítő beszélgetést folytasson. Megnőtt-e a hívások száma a járvány megjelenése óta?

– Az úgynevezett vírushívásokat 2020 márciusától tartjuk számon. Az első hullám idején májusig növekedett a hívások száma, naponta ezer megkeresés is érkezett a székesfehérvári központba, de ezek nagy része továbbra sem a koronavírushoz köthető. A Covid-beszélgetések azonban visszatükrözték a helyzet alakulását – kezdte Farkas István.

Az első időszakban főleg az információ hiánya miatt, később a bezártság és a kijárási tilalom okozta nehézségek miatt telefonáltak. Leginkább az életvitel megváltozása, a szeretteiket, barátaikat, személyes kapcsolatokat hiányolók hívták a szolgálatot. A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége ekkor úgy döntött, indít egy ingyenesen hívható zöldszámot, ez a 06-80-810-600, ami most is működik, és kifejezetten a Covid-tartalmú hívásokat fogadja. Ahogy tavaly nyáron csökkent a fertőzések száma, úgy estek vissza az ilyen megkeresések is. Nyár végén már előfordultak a második hullám miatti aggódó hívások, és szeptember–december között ismét többen telefonáltak a vírushelyzetből adódóan.

Magányos karácsony

– Ezekben a hívásokban már sokszor megjelent a gyász. Sokaknak fokozta a veszteség­érzésüket, hogy még a temetésre sem mehettek el, hogy elbúcsúzzanak az elhunyttól. Ugyancsak ekkortól nőtt meg a munkahely elvesztése miatti hívások száma is. Aztán jött a karácsony, amit a húsvéthoz hasonlóan jóval szűkebb körben, esetleg magányosan kellett eltölteni – mondta Farkas István, akitől azt is megtudtuk, az oltás idén januárban jelent meg új témaként. A zöldszámra számos hívás érkezett érettségiző diákoktól, pedagógusoktól, az egészségügyi, illetve a szociális területen dolgozóktól a túlterheltség és a bizonytalanság miatt. Nyár elején már inkább a védettségi igazolvánnyal, az utazásokkal, nyaralással kapcsolatos frusztrációk álltak a beszélgetések középpontjában.

– Most, hogy közeledik a negyedik hullám, ismét nő a telefonálók száma, aggódnak az iskola miatt, vajon lesznek-e ismét bezárások, online oktatás. Ami folyamatosan megjelenik a hívásokban, az a veszteségtől, az újabb halálesetektől való félelem – mondta a pszichológus. Hozzátette: a kulcsszó a bizonytalanság. Senki sem tud biztosat, még a virológusok sem, és sajnos sokszor egymásnak ellentmondó információk terjednek a médiacsatornákon és a közösségi felületeken. Kicsit olyan ez az egész, mintha háborúban élnénk, fogalmazott Farkas István.

A cél a kulcsszó

Mit tudunk hát tenni? Létezik valamilyen megküzdési stratégia, ami segíthet? – Nem vagyunk egyformák. Vannak, akik megtalálták a home of­fice, az online oktatás előnyeit is, és jól érzik magukat. S vannak, akik továbbra is szenvednek az izoláció negatív következményeitől. Amivel minden esetben nehéz megküzdeni, az a veszteség, illetve az ebből származó fenyegetettség érzése: meghaltak mások, meghalhatok én is. De veszteség az eddig megszokott életünk felborulása, pláne, ha az új helyzetben nem tudunk magunkkal mit kezdeni. Ám ahogy azt a neves neurológus és pszichiáter, Viktor Frankl, aki a háborúban több koncentrációs tábort is megjárt, megállapította: a legabszurdabb, legfájdalmasabb és legembertelenebb helyzetben is van az életnek lehetséges értelme. Másként fogalmazva, ha vannak céljaink, az továbblendíthet, erőt adhat a nehezebb helyzetekben is – magyarázta Farkas István.

A sikeres megküzdéshez szükség van rezilienciára – képesség, hogy az ember gyorsan vissza tudja nyerni eredeti, jó állapotát testi-lelki szenvedés, nehéz élethelyzetek átélése után – is. Ez azért is fontos, mert a pandémia ugyan alacsony szintű stresszor (külső inger), de folyamatosan jelen van az életünkben, ezért hosszú távon negatívan hathat mentális, de fizikai egészségünkre is. A pszichoszomatikus betegségek pedig egy idő után önálló betegségekké válnak.

A pszichiáter kiemelte, a rendszeres mozgás, az emberi kapcsolatok fontos szerepet játszanak a stressz levezetésében. Ha eddig még nem tették, kezdjenek sportolni, ápolják meglévő kapcsolataikat, de bátran keressenek újakat is!