Negyed évszázada segítenek a máltaiak Fehérvárcsurgón

A múlt század végén,1999 április 19-én alakult a Máltai Szeretetszolgálat Fehérvárcsurgói Csoportja. A 25. évfordulót két helyszínen ünnepelték a településen. Elsőként a helyi római katolikus templomban gyülekeztek, ahol szentmisén vettek részt a megjelentek. Az elmúlt két és fél évtizedben végig egy ember vezette a csoportot, a csomagok kiosztását, az előadásokat.

–Nekem a legnagyobb szívügyem a kulturális és a nevelői munka volt, pedig néha  nagyon keservesen ment. De azért voltak eredmények, mert híres embereket, elismert előadókat hívtam meg, köztük atyákat, tanárokat. Mindig is vallottam, hogy a szegények megsegítése nem azon múlik, hogy mindig csak adunk és adunk, hanem legalább ilyen fontos a nevelés is. Az volt a célom, hogy neveléssel, munkára való neveléssel tudjam őket befolyásolni és én mindig is erre törekedtem. A másik szívügyem persze a gyerekek voltak, így erre is nagy hangsúlyt fektettem. Nekik minden évben gyereknapot tartottunk és Gyertyafényes Karácsonyt a Károlyi-kastélyban. Emellett 2019-ig minden hónapban tartottunk bibliaórákat és a munkánk jelentő részét videón, illetve képanyagban dokumentáltuk is–mondta a 25 évvel ezelőtti indulás óta vezető, Kissné Lázár Erzsébet.

Megkérdeztük, hogy hogyan, hány fővel alakult a csoport, és hogy hogyan működnek ma a településen?

–Akkoriban még elég fiatalok voltunk, 57-60 évesek és 14 fővel indítottuk el a csoportot. Azóta már csak heten vagyunk, többen elmentek, illetve örök búcsút vettek tőlünk. Most viszont vannak kedvező jelek, ugyanis vannak új nyugdíjasok, akik talán tovább viszik a munkát. A fiatalabb korosztályokat is próbáltam megszólítani, de nagyon el vannak foglalva. Családot is akarnak, meg lakást is és persze ott a unkahely, ezért nem mernek elköteleződni, amit meg is értek, mert ez valódi elköteleződés. Én 25 éve csinálom szívvel-lélekkel, illetve a férjemmel, aki matematika tanár volt és nagyon sokat tanította a gyerekeket ingyen. Sajnos egy éve elhunyt, úgyhogy ez a boldog ünnep egyben nagyon fájdalmas is a visszaemlékezés miatt. Persze nem csak ő segítette a csoport munkáját, hanem a gyerekeim és az unokáim és persze a máltai munkatársak is. Ha bármilyen kis adományt is kaptunk, szereztünk, azt én rögtön elintéztem, hogy haladéktalanul kerüljön a megfelelő kezekbe, otthonokba. Nem voltak ők kötelezve semmire, hisz én mindig csak arra kértem mindenkit, hogy amit elvállaltunk, azt csináljuk meg–fogalmazott Kissné Lázár Erzsébet csoportvezető.

A délután kezdődő szentmisén a pap különleges, igazán alkalomhoz illő prédikációval örvendeztette meg hallgatóságot.

–A mesebeli erdőben elkezd égni az erdő, és az állatok menekülnek, otthagyva az otthonaikat mentették az életüket. Amikor kiértek a tűzből, visszapillantottak és látták, hogy egy kismadár vizet visz a csőrében, amit aztán a lángoló mélybe, a tűz terjedő területére vet. Ezt többször megismétli, ezért megkérdezik az állatok, hogy miért teszi mindezt? A madár így felel: szeretetből cselekszem. Nem akarom mérlegelni a helyzet súlyosságát, hanem meg akarom oldani, szeretetből. Valahogy így van ez az idén 25 éves csoport munkájával is–prédikált Hortyi Gábor atya. 

A misét követően az ünneplők átmentek a művelődési házba, ahol egy visszaemlékező agapén vehettek részt a meghívottak, akiket a polgármester és a Máltai Szeretetszolgálat képviselői is köszöntötték. megnézték a csoport utolsó 10 évének munkásságáról videókat és a közös vacsora közben lepereghetett a falon 25 év sok eseménye, emléke.

Az évfordulós ünnepen elismerést adtak át Temesvári Krisztián polgármesternek. de kapott Kiss Attila István, Kiss Csaba Gábor, Angeli József és Simon Ilona, valamint Balázsik Istvánné és Rosbachné Wágner Melinda is. A hosszú vezetői munkáért, a kitartásért maga az elnök is kapott, meglepetésként, elismerést a tagoktól.