Nem sikerült kideríteni a szennyvízszállítás részleteit Fejérben

Azon ingatlanok esetében, ahol a településen nincs vagy abban a településrészben nincs kiépítve csatornahálózat, a termelődő szennyvizet tárolni, majd bizonyos időközönként szállítani, szállíttatni kell, emellett van, akinek meg kell fizetni a talajterhelési díjat is.

Az utóbbi időben a szállíttatás a szokásosnál is nehezebb, ugyanis hatósági áras a szippantás, illetve a szállítás, ezért kevés szolgáltató vállalja fel ezt a munkát a 2019-es árakon. Ilyenkor jön a kényszerszippantás, amiket akár több tíz kilométeres távolságokból érkező vállalkozók végeznek, igaz, ők már nem rögzített áron.

Több kérdést is feltettünk ezzel a témával kapcsolatban a megye két szolgáltatójának, a Fejérvíznek és a Dunántúli Regionális Vízműveknek (DRV).

Megkérdeztük például, hogy valóban 2019-es árakon kell-e szállíttatni, illetve hogy emiatt a magánvállalkozók hány százaléka vált inaktívvá? Kíváncsiak voltunk, hogy megéri-e a megye déli részéből elindulni egy szállítmányért mondjuk Mór környékére? Azt is tudni szerettük volna, hogy hogyan lesz valaki kényszerszippantó, akinek már nem kell a rögzített áron dolgozni, szállítani? Az csak egy dolog, hogy messziről jön a szippantós kocsi, de a másik kérdés, hogy meddig, hova viszi a szennyvizet? Fontosnak gondoltuk megtudni, hogy mindez a probléma hány embert érint, vagyis hogy hány megyei ügyfele van a szolgáltatóknak, és hogy ebből hány olyan ingatlan van Fejérben, ami nincs rákötve a szennyvízhálózatra? Zárásképpen azt a kérdést is feltettük, hogy várhatóan lesznek-e változások a szennyvízszállításban, ár és rendszerszinten, és ha igen, mik és mikor?

A tucatnyi kérdés közül csupán egyre kaptunk választ, szó szerint ugyanazt mind a kettő vizes cégtől.

­–Közérdekű szolgáltató kijelölésére az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság döntése alapján abban az esetben kerül sor, ha az adott településen a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére kiírt pályázat sikertelen – ilyen esetben elsődlegesen a feladat elvégzésére önkéntesen jelentkező szolgáltatók közül választ egyet a katasztrófavédelmi szerv – adták meg az egyetlen választ a sok kérdésre.

A talajterhelési díj kifejezés valóban szerepelt a témafelvetés során, ám a kérdések között nem, de a két szolgáltató ebben is összebeszélt, és úgy döntöttek, ebbe mélyebben belemennek a válaszok helyett.

–Talajterhelési díjat azon ingatlanok esetén kell fizetni, ahol a szennyvízhálózatra történő rákötés lehetősége biztosított, de az ingatlan tulajdonosa nem él ezzel a lehetőséggel. Ilyen esetben jogszabályi előírás alapján évente egyszer kötelezően igénybe kell venni a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítására vonatkozó közszolgáltatást, melynek díja természetes személy felhasználó esetén rezsicsökkentett díj, vagyis a 2013. január 31-én alkalmazott díj 90%-a, míg nem természetes személyek esetén ettől eltérő is lehet – áll a Fejérvíz és a DRV válaszában.

A talajterhelési díj tehát egyáltalán nem érinti a szippantást és a szennyvízszállítást, mégis olyan fontos, hogy szó szerint ugyanazt a választ adta az ilyen irányban fel nem tett kérdésre mindkét szolgáltató.