Jó reggelt, Fejér vármegye!

Előfordul, hogy az ember a világ minden fáradtságával és fájdalmával az arcán indul neki egy hétfőnek. (Persze, hogy a hétfőt emelem ki, és nemcsak amiatt, mert a naptárra pillantva ma ezt a napot írjuk, de azért is, mert Garfield óta határozottan tudjuk, hogy ez a nap sokak számára mumus, és nem a „valami új” kezdetét jelenti.) Főhősünk is így vágott neki egy 50 kilométeres útnak, amikor 10 kilométer megtétele után, lényegében az útszakaszon található első „zebránál” annak túloldaláról egyértelműen átengedett egy gyalogost. Felvették a szemkontaktust. Látta, hogy a férfi valamit mond neki. Nem hallotta, az üvegen át rákérdezett újra. Csak ennyi volt az üzenet: „Legyen szép napja!” S ettől a nem várt, boldogságtól mámoros pillanattól a napja valóban szebbé vált.