Tánccal hangolódtak a farsangra Fehérváron

A felnőtteknek az esti programok szóltak ezúttal is: a Csángálló zenekar koncertjét a Galiba zenekar táncházi mulatsága követte.

Pintérné Markovich Marcella a február egyik legnépszerűbb magyar „maszkját”, a tikverőzők álarcát készítette el a gyerekekkel a székesfehérvári Táncházban, ahol ezúttal is kézműveskedéssel kezdhették a kicsik a szombati táncházi programot. Amint ezzel végeztek, mehettek is a táncparkettre, ahová ezúttal jelmezben várta a gyerekeket Bókáné Zemancsek Edit. A hagyományok életben tartásának egyik központi helyszíne Székesfehérváron az Alba Regia Táncegyüttesnek otthont adó Táncház, így hát nem véletlen, hogy a farsang sem maradhatott ki az ünnepek sorából. A gyerekek – és persze szüleik – ezúttal is kitettek hát magukért: volt sok tüll és toll, fátyol és paróka, festett cicaarc a foglalkozáson. A modern kori maszkabálok kedvelt alakjai – hercegnők, csingilingek, lepkék, cicák és hófehér angyalkák mellett unikornis és persze Jégvarázs-főhős is feltűnt a szombati mulatságon.

A farsang ugyanis ma is, ahogy régen, az evés, ivás, disznótorok, jelmezes felvonulások, bálok időszaka, amely vízkereszttől a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. A tél végét már nagyon váró lakosság tavaszváró ünnepségsorozata ez, amelyet régen az egyház még az ördög ünnepének tartott, hiszen nem nézték jó szemmel a farsangi kicsapongásokat, ijesztő álarcokat. Mára azonban megszelídült, fánkos-nevetős ünneppé vált, amikor már mindenki nagyon, de nagyon várja a hosszú tél végét. A farsangi szezon persze nem csak a gyerekek egyik legkedvesebb időszaka: a maszkos alakoskodások, dramatikus játékok már a 15. században is nagy népszerűségnek örvendtek Magyarországon.