Borsmentával vagy anélkül? – vidám hangulatban alkotnak a seregélyesiek

2021 őszén indult útjára a Nemzeti Művelődési Intézet és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége szervezésében a hagyományos szakköri tevékenységek megismertetését és népszerűsítését szolgáló, jelenléti részvétellel megvalósuló „A szakkör” programsorozat, melynek keretében egyesületek és intézmények is pályázhatnak, s tarthatnak ingyenes foglalkozássorozatokat, melyekhez a szükséges alapanyagokat és eszközöket, valamint a szakkörvezetők felkészítését az NMI biztosítja.

A felhíváshoz már a legelső évben csatlakozott a Seregélyesi Művelődési Ház és Könyvtár. Skoda István intézményvezetőtől tudjuk: az első évben gyöngyfűzés, vesszőfonás és csipkeverés szakkör indult a művelődési házban. A foglalkozások olyannyira népszerűek voltak, hogy minden évben újabb és újabb alkotótevékenységekkel bővült a paletta, volt már Seregélyesen az évek során például csuhé, gyöngyfűzés, mézeskalács készítés, bútorfestés és szövés is. Jelenleg kilenc szakköri csoport – összesen mintegy ötven-hatvan fővel – működik, melynek tagjai gyönyörű egyedi, kézzel készített használati eszközöket, dísztárgyakat hoznak létre hétről hétre.

– A visszajelzések alapján mindenki nagyon élvezi a szakköri alkalmakat, nagyon szép alkotások készülnek, és igazi, a régi időket idéző „traccspartik” zajlanak a foglalkozásokon – tette hozzá az intézményvezető, akitől azt is megtudtuk, a szakköri foglalkozások végeztével kiállítás gyűjti csokorba az elkészült alkotásokat.

Az év utolsó szakköri foglalkozására látogattunk, ahol, nem túlzás: nevetéssel és alkotókedvvel teli hangulat fogadta az érkezőket. A könyvtár bejárata közelében épp kötés gyönggyel foglalkozás zajlott, csizmagallér készült. Az asztalon a korábban készített remekek sorakoztak: nyakmelegítő, érmelegítő, fejpánt, telefontartó, könyvjelző és néhány karácsonyfa dísz.

– Már kötöttem korábban is, de a gyöngykötést most tanulom. Néha bontani is kell, de ez ezzel jár. Nagyon jó elfoglaltság, szeretek akár tévénézés közben is kötni – mondta alkotás közben Paudits Béláné Jutka.

A szomszédos asztalnál eközben már javában zajlik a gyertyakészítés. Az idei évben csatlakozott a szakkörösök táborához Palló Ildikó, aki készített már reszelt- és úszógyertyát, valamint a csavart technikát is kipróbálta. Mint mondta, nagyon élvezi a gyertyakészítést, és bár egyszerűnek tűnhet, ennek is megvannak a maga fortélyai.

– Itt sheavajjal, olivaolajjal, kendermagolajjal és különféle illóolajokkal dolgozunk – mondta a natúrkozmetika szakkör alkotói felé pillantva Fábián Judit, a szakkörök vezetője s koordinátora, aki már mutatta is az eddigi alkotásokat. – Készült már a korábbi alkalmakon például mosogatószer, mosószer, hajvégápoló, mosószappan, arctisztító és fürdőbomba is. Szerintem ezek a szakkörök nagyon jó közösségteremtő alkalmak.

Ottjártunkkor a natúrkozmetika rejtelmeiben elmerülők épp ajakápoló balzsamot készítettek. A legfőbb alapanyagok ez esetben a sheavaj, a kendermagolaj, a ricinusolaj és a méhviasz voltak. Gondos mérés után vízfürdőben olvadtak egybe a hozzávalók, majd kezdődhetett az apró üvegcsék megtöltése. A készítés közben komoly, ám rendkívül vidám, érvekkel és ellenérvekkel teli diskurzus kezdődött arról, kerüljön-e borsmenta az ajakápolóba. Nos, a vélemények megoszlottak, s végül mindenki saját ízlése szerint „ízesítette” tégelyekbe töltött, eleinte még folyékony állagú ajakbalzsamot.

– Óvodában dolgoztam, óvónő voltam negyven évig, ott mindenfélét kipróbáltunk, főleg, mikor még nem volt internet. Sok kézműves foglalkozást csináltunk. A natúrkozmetika mindig érdekelt, otthon is szívesen foglalkozom ilyesmivel, szárítom a citromfüvet, borsmentát, diólevelet, csalánt, mentát, amikből aztán teákat készítek. Az itt készített fürdőbombát az unokáknak tartogatom, de a mosogatószert már elhasználtam – mondta az ajakápoló készítése közben Ódorné Szabó Mária.

Az egyes szakkörök nagyjából húsz alkalmasak, a kellemesen vidám hangulatú foglalkozások januárban folytatódnak, s várhatóan tavaszig tartanak.