Kiállítás Kápolnásnyéken: Zórád Ernő és a diafilm hőskora

Kiállításra készül a Velencei-tó közönségének a kápolnásnyéki Halász-kastély. Régi mesekönyveink és ifjúsági regényeink illusztrációi elevenednek meg a kastély következő nagyszabású kiállításán: Zórád Ernő festőművész, grafikus diafilmre készült munkái láthatók a kiállítóterekben július 21-e és november 17-e között Kápolnásnyéken. A magyar képregényművészet egyik legnagyobb alakjának rajzain generációk nőttek fel: ki ne emlékezne a Gulliver utazásaihoz vagy a Winnetou-hoz készített részletes, látványos és emlékezetes rajzaira vagy a nagy klasszikusok - Rejtő Jenő, Jókai Mór és Móricz Zsigmond - tussal, akvarellel készített adaptációira?

Mikor nyit a kiállítás?

A kiállítás a magyar diafilmkészítés (h)őskorába, az 1950-es, ’60-as évekbe repíti vissza a látogatót –melynek felidézéséhez diafilmvetítésre is invitálja a szervező BÁV ART, a Diafilmgyártó Kft. és a kápolnásnyéki Halász-kastély az érdeklődőket. A tárlat megnyitójára július 20-án szombaton 17 órára várják az érdeklődőket a Halász-kastélyban, ahol a köszöntőt Nagy Elek, a BÁV Igazgatóságának elnöke, valamint L. Simon László József Attila-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány alapítója mondja. A kiállítást Fertőszögi Péter művészettörténész, a BÁV ART művészeti igazgatója nyitja meg.

Ki volt Zórád Ernő?

Gyerekkorunk legizgalmasabb meséit, történeteit, novelláit álmodta papírra és elevenítette meg Zórád Ernő (1911-2004) festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista, iparművész, a magyar képregényművészet egyik legnagyobb alakja. Méltán kapta a „Precíz Bohém” becenevet, 2000-ben pedig átvehette  a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.

Nevéhez fűződik az első magyar szóbuborékos képregény, de ő honosította meg és tette népszerűvé a fekete-fehér, majd pedig a színes képregények műfaját is Magyarországon. Újításai, kollázsai, vászonra készített festményei mellett kötetek is fűződnek nevéhez.