Új inspirációkat használnak ki a művésztelep alkotói (galéria)

Itt a kamera félreismerhetetlen kattanása, ott ecsetvonások, ceruzák sercenése a papíron, míg megint máshol videófelvétel készül egy előadásról. Így zajlik az élet augusztus 5. óta a móri művésztelepen.

– A Szent István Király Múzeum szervezésében zajlik a művésztelep, melyre az ország több pontjáról is hívtak alkotókat. Ők többféle műfajban dolgoznak, készülnek ceruzarajzok, valaki fest, többen is fotóznak, és van egy résztvevő, aki pedig performance előadással készült és azt videóval rögzíti. A telep nem nyitott, így a közönség most nem láthatja sem az alkotókat, sem a műveket, annak ellenére, hogy általában szoktunk tartani menet közben nyílt napot, illetve jóval a művésztelep zárását követően kiállítást is szoktunk összeállítani az itt készült művekből, akár Móron is – mondta Mosberger Róbert a Móri Képző- és Iparművészeti Szabadiskola fotó- és grafika csoportjának vezetője.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy kik is érkeztek a művésztelepre, hogy mi állt a meghívások hátterében, mi volt a merítés alapja?

– A meghívásokat úgy szerveztük, hogy a születő produktumok médiuma minél sokszínűbb legyen, merthogy hozzátartozik a művésztelephez az, hogy az itt született munkák közül egyet a múzeum gyűjteményének vezetőjével kiválasztunk, és így az bekerül a Szent István Király Múzeum saját gyűjteményébe. Próbálunk minél komplexebb képet kapni arról, hogy mi is zajlik ma a magyarországi képzőművészeti életben, aktualitásában, frissességében, a felvetett kérdések tematikájában. Van itt olyan, aki Budapestről érkezett, de jöttek Csongrádról és számos más helyről – mondta a szervező, Majsai Réka, a múzeum munkatársa.

A szervezőt kérdeztük a 30 éves múlttal kapcsolatban is.

– Valóban, idén 30 éves a művésztelep, és egy kis történelmi adalék, hogy úgy igazán a rendszerváltás idején kapott egy nagyot lendítő lökést, főleg Szűcs Erzsébetnek köszönhetően. Már a kezdetektől fogva kitűzött cél volt az, hogy itt olyan kortárs művészek alkossanak, akik ezáltal kicsit a Móron meglévő művészeti tevékenységhez is hozzá tudnak adni valamit a szellemi javakhoz.

A művésztelepre hat alkotót hívtak, így tíz napon át Szíj Kamilla, Bálványos Levente, Kovács Gyula., Kristóf Márton, Zalaváry András, valamint Fodor Emese adta át magát az alkotás örömének. Utóbbit a kastély kertjének szegletében álló tó partján találtuk, és megkérdeztük tőle, hogy mitől másabb, jobb egy művésztelepen dolgozni, mint otthon a saját műteremben, vagy bárhol másutt? Mitől ad egy ilyen hely több inspirációt?

– Mindig könnyebb friss szemmel nézni olyan helyzeteket, amiket még nem ismer az ember. Könnyebb így nézőpontokat találni, és nekem az egész környezet érdekes, ahogy ez a tó is, de szép és izgalmas a művésztelepi élet, az alkotótársak közössége. Én Budapestről jöttem és most olyan képeket készítek, melyekben nagyon fontos a táj elem. Valós tájat festeni ritkán van lehetőségem, ezért leginkább fotó alapján dolgozom. Így már régen festettem, és szerettem volna ezt egy kicsit felfrissíteni, vagyis újra látvány alapján dolgozni–mondta Fodor Emese.

Hogy végül melyik művész melyik alkotása kerül be a múzeum gyűjteményébe, az csak augusztus 14-e után derül ki.