Bizakodva várja a szezonrajtot Neukum Gábor

– Pontosan a közepén vagyunk a munkának, még egy kicsit lassabbak a lábak, be vannak állva a vállak. Személy szerint érzem, hogy még közel sem dinamikus a mozgásom, de magával a felkészüléssel jól állunk. Volt egy hétnapos edzőtáborunk Balatonalmádiban, ez eléggé összerázta a brigádot, kifejezetten jót tett a csapatnak, főleg fizikálisan. Most a csapatmorál is jobb, mint a korábbi években. Ez lehetséges, hogy az edzőváltásnak köszönhető – nyilván néha kell egy kis friss hús a levesbe, hogy az igazán jó legyen. Az ellenfeleket meg kell ismerni, nem tudjuk még, hogy milyen erőt képviselnek. Az emléktornán is látszott, hogy minden csapatnál vannak új igazolások, átalakultak, majd meglátjuk mi sül ki ebből a végén, de bizakodó vagyok. – mondta Neukum Gábor

A Horváth Károly Emléktornán még igazán nem az eredmény volt a fontos, hanem hogy játsszon és összeérjen a társaság. A csapat magja együtt maradt, ez a jövő tekintetében feltétlenül pozitív lehet.

– Úgy látom, hogy akik nem fehérvári kötődésűek, és néhány évvel ezelőtt érkeztek a csapathoz, azok szívesen maradtak itt. Megszerették a várost, pozitívumokat találtak az életükben, és jót tesz nekik. Örülök annak, hogy ők itt vannak, mert jó közösséget alkotunk. Többen vagyunk régebbi motorosok a csapatban, így talán könnyebb azoknak, akik újak, mert felkaroljuk őket, de így a klubnak is egyszerűbb. Hosszabb távon jobb a játékosoknak, mivel akár nagyobb távlatokban is tudnak tervezni, netán edzőként tudnak elhelyezkedni az egyesületnél.

A csapatban már benne van két NB I-es szezon, egyre rutinosabban állhatnak a háló mögé, és nem titkoltan a cél az Extraligába jutás.

– Kétségtelenül tapasztaltabbak lettünk, de azt azért észrevesszük, ahogy korosodunk, már itt fáj, ott fáj, nehezebben lendülünk bele az edzésekbe és a mérkőzésekbe. Viszont tényleg egyértelmű célkitűzés az Extraliga, főleg, hogy jövőre egy vagy két csapattal bővítik. Jó lenne valahogy a közelébe férkőzni, és akkor egy újabb igazi élcsapattal bővülhet a város, ami nagyon jó lenne.

A tavalyi évét sérülések övezték, de most teljes intenzitással dolgozik.

– Nem azt mondom, hogy százszázalékos vagyok, ám jobb formában érzem magam, mint tavaly ilyenkor. Azt viszont nem tudom még eldönteni, hogy az alapozás erőltetett meg testileg, vagy tényleg az öregedés jelei jönnek ki rajtam. Nagyon remélem, hogy csak a felkészülés miatt van, hiszen ez is visszajelzés lehet arra, hogy igazán kemény munkát végeztünk az elmúlt időszakban. Igyekszem magamat formában tartani, aztán meglátjuk, hogy ez mire lesz elég. Nem tudni, hány évig fogom bírni? A koronavírusos periódus után elég nehéz volt visszaállni a verklibe, ez hosszú idő volt ahhoz képest, mint amit megszoktunk, hiszen régebben két hónapot pihentünk. Most pedig fél év telt el az utolsó mérkőzés óta. Ez rendkívül hosszú időszak, az otthoni edzések, valamint az egymás közötti játék teljesen más izmokat mozgatott meg. Amennyire tudtam, próbáltam kondiban tartani magam, a csapattársakkal lementünk játszani, de ez nem volt kötelező, és messze nem voltak élesek a meccsszituációk sem.