2009.12.06. 07:10
Fehér lesz a karácsony? Pártai Lucia meteorológus válaszol
Globális felmelegedés, szélsőséges időjárás és hőmérsékletek hazánkban is, narancssárga riasztás majdnem országszerte, évente többször is... Csupa fenyegető jelenség és jel egy talán közeli klímaváltozásra a Földön.
- Október közepén három nap alatt hazánkban több mint 20 fokot csökkent a hőmérséklet, majd november 25-én 17,5 fokos melegrekordról tudósítottak a médiumok, amelyet a fővárosban mértek. Lesz egyáltalán tél, vagy decemberben barkákkal, esetleg virágzó mandulafaágakkal díszíthetjük a lakásunkat fenyő helyett?
- Én meteorológus vagyok, nem pedig jós. A választ ugyanis jelenleg az égvilágon senki nem tudhatja. Egyelőre sehol a világon nem létezik olyan technológia, módszer, amelynek segítségével elegendően megbízható hosszú távú, évszakos előrejelzést lehetne készíteni. Javaslom, hogy az erre vonatkozó ilyen vagy olyan időt előrevetítő prognózisokon mindenki inkább nevessen, mintsem komolyan vegye. Aki konkrétan válaszol a kérdésre, az nagyobb disznóságra is képes. Két héten túl sajnos nem létezik megbízható előrejelzés. Onnantól kezdve már nem a matematika, a fizika és a kémia működik az egyenletrendszerekkel, hanem az átlagolás tudománya, a statisztika, amelybe a szélsőségek nem férnek bele. Megnézhetnénk persze száz évre visszamenőleg, mikor volt teljesen hasonló az időjárás, majd azt, hogy mi történt utána, azonban az időjárás ennél a módszernél jóval szeszélyesebb. Megtörténhet, hogy kialakul egy eddig soha nem tapasztalt időjárási helyzet. Két teljesen egyforma év még nem volt. Melegrekord? Mihez képest? Csak 140 évről vannak rendszeres méréseink, az ezen belüli rekord semmi a Föld történetéhez képest. Hiszen például jóval korábban, i. sz. 800 és 1300 között, sőt még azon túl is a mai Magyarország területén is olyan erős felmelegedés történt, hogy már decemberben virágoztak a fák, és januárban dió nagyságú volt az alma, mint pl. 1415-ben. Korábban is évszázadokon át tartó fölmelegedések és lehűlések követték egymást.
- És a népi megfigyelések megbízhatósága? Vörös az ég alja, alig ha szél nem lesz , vagy ha Katalin locsog, a karácsony kopog?
- Az előbbi akár helytállónak is nevezhető, van fizikai alapja. Akkor vöröslik alkonyatkor az ég, ha nagyon sok por van a levegőben, az pedig szórja a napsugarakat. Ilyenkor valahol még nagyon távolban a közeledő front előtt a szél már kavarja a port. A felkelő és a lemenő Nap sugarai képesek a legnagyobb távolságot megtenni a légkörben, s mivel a vörös fény szóródik a leginkább, a hosszú utat megtevő sugarak így érkeznek a szemünkbe, s ettől látjuk narancspirosnak az ég alját. A Katalin-napi népi előrejelzés viszont inkább mondóka, amely véletlenül beválhat, de általánosan biztosan nem.
- Alig van olyan nap, hogy ne hallanánk frontokról, akár kettős fronthatásról, a narancssárga riasztásról nem is beszélve. Fáradtság, levertség, lelassult reakcióidők, fokozott veszéllyel számolhatnak a magas vérnyomásban, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők... Már-már kikerülhetetlennek tűnik a baj.
- Nem mindegy, hogyan beszélünk az esetleges időjárási kellemetlenségekről. A munkatársaimmal a http://www.eumet.huszolgálatnál az előrejelzéssel a segítségnyújtásra figyelünk. Természetesen figyelmeztetünk az esetleges kockázatokra, ezen kívül elég nagy pontossággal megmondjuk, valószínűleg meddig tart a frontátvonulás, vagy egy viharzóna mely településeken és körülbelül mikor vonul át, ami után mindenki fellélegezhet. Arra törekszünk, hogy prognózisainkkal segítsünk a mindennapi döntésekben. Mi például az öt budapesti tragikus halálesettel végződött 2006. augusztus 20-án már reggel 7-kor jeleztük nézőinknek, hogy szélsőségesen kritikus időjárás várható a budai hegyekben éppen a tűzijáték idejére. Volt olyan veszprémi tévénézőnk, aki internetes blogjában köszönetet is mondott a számára esetleg életmentő információért, hiszen nem indult el a fővárosba. De ez egy másik történet. A karácsonyi időjárást pedig kérdezze két héttel az ünnepek előtt. Akkor már lesz miről beszélünk.
A népi megfigyelések sok évszázados tapasztalatokon nyugszanak. A szabadban dolgozó földművesek, leginkább a pásztorok a rónaságokon messzire elláttak, s például az opálosodó égboltból már következtetni tudtak arra, hogy körülbelül mennyi időn belül hogyan változik az időjárás. Ezeket a tapasztalatokat aztán a hosszú téli, unalmas estéken a fonóban megosztották másokkal is. Pártai Lucia meteorológusként maga is látja az égbolton az esetleges frontokra utaló természeti jeleket.