Húsz év után ismét egy új szívet kap

A székesfehérvári Koncz Antal a második magyar újszíves, őt 1992. január 19-én, mindössze két héttel operálták később, mint az első ilyen műtéttel megmentett beteget, Schwarcz Sándort.

Koncz Antal harminc éves volt, amikor fát vágott havas esőben. Megfázott, s a szövődmény ráhúzódott a szívizomra. Múltak az évek, s egyre gyöngébb lett. Gyakran kellett megállnia, hogy pihenjen, pedig erre korábban nem nagyon volt példa. Egy idő után elkerülhetetlenül megcsóválták a fejüket az orvosok  a Városmajori Ér- és Szívsebészeti Klinikán. Azt mondták, ha nem találnak donort és nem lesz műtét, fél, vagy  legfeljebb egy éve van hátra az életből.

Aztán eljött az a nap, ami után évente  kétszer ünnepli a születésnapját. És az új szív húsz évig szolgálta az életvidám, lelkileg irigylésre méltóan erős férfit, akit családja és barátai nagy szeretettel segítettek a nehéz időkben.

Sajnos erre a szeretetre és segítségre ismét szüksége van, az élet egy újabb próba elé állította, s erősnek kell maradnia. A húsz éve dolgozó szív - vélhetően a sok gyógyszer és műtét miatt - mára elfáradt, s az orvosoknak meg kellett ismételniük a korábbi diagnózist:  szívelégtelenség miatt transzplantációra van szükség.

- Tavaly november óta egyre fáradtabb lettem - idézte fel az elmúlt hónapok történéseit Koncz Antal. - Érsebészeti vizsgálatom is volt, majd szinte állandóan vízhajtásra szorultam. Ötször feküdtem be a kórházba egymás után, s kiderült: baj van a szív bal kamrájával. Más választásom nincs, azonnal igent mondtam a transzplantációra. Ráadásul tovább bonyolítja a helyzetet a veseelégtelenség is, de az még nem biztos, hogy új vesét is kapok. 

Szerencsére az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy szervezete kész az operációra.  Másik szerencse, hogy hazánk csatlakozott az európai transzplantációs szervezethez, ezért ha várólistára kerül, akár órák alatt szervhez juthat.

- Rendkívüli orvoscsapat dolgozik a városmajori klinikán, s az eltelt húsz esztendő alatt sokat fejlődött az orvostudomány és vannak új, jobb gyógyszerek. Csak az a baj, hogy most már pontosan tudom, mi vár rám, míg első alkalommal ez nem így volt. De újra össze kell, hogy jöjjön, és mi nagyon tudunk már harcolni. Szép húsz évet adott már egyszer az új szív, és ezért nagyon hálás vagyok a sorsnak. Most pedig készülődünk már fejben, én is, és Kati, a feleségem is. A szeretteim támogatása segíthet ki ismét ebből a helyzetemből.