A királyok terítékei - Herendi kiállítás Fehérváron

Előrebocsátom:  engem kissé hidegen hagynak  a porcelán nippek - hiába, nem az én világom -,  és a nagymama szép, virágos  porcelán készletét is főként érzelmi okokból őrzöm: azért, mert ezekből ettek-ittak hajdanán - főleg  ünnepekkor - régen eltávozott  felmenőim... Ám a Szent István Király Múzeum dísztermében nyílt kiállítás mégis lenyűgöz: hiszen mívesen megmunkált, gyönyörű tárgyakról van szó.

A Herendi Porcelánmanufaktúra 187 éve készíti ezeket a munkákat. Komoly szakértelem kell ahhoz, hogy a nyers porcelánmasszából végül szép  korongolt vagy öntött  formák,  mívesen festett  darabok szülessenek. Ráadásul máig minden kézi úton történik! Ezért is beszélünk Herend esetében manufaktúráról és nem gyárról...

A váza, amit legutóbb Vilmos hercegnek és Katalinnak készítettek (Fotó: Nagy Norbert)

A fehérvári Szent István Király  Múzeumban látható kiállításhoz kapcsolódva nemrégiben a Szent István Művelődési Házban  tartott előadást Kőrös Endre, a Herendi Porcelánművészeti Múzeum Alapítvány Kuratóriumának elnöke, aki bemutatta Herendet, a kisvárost, a porcelánmanufaktúra történetét, tevékenységét, mindazokat a tárgytípusokat, amelyek a manufaktúrából kikerülnek, no és megismerhettük a gazdag forma- és mintakincs legismertebb vagy éppen leghíresebb darabjait.

A bevezetőben arról is hallottunk, hogy a fehér arany, a porcelán titkát minden manufaktúra féltve őrzi. Persze, az összetevők azért mindenki számára ismertek: 50 százalék kaolin, 25 százalék földpát, 25 százalék kvarc, és meg az a bizonyos  titkos adalékanyag, amit az alaphoz kevernek... Ami a gyár történetét illeti, sokáig Fischer Mórt nevezték alapítónak, ám a kutatások bebizonyították, hogy a Sopronban született Stingl Vince - aki a finomkerámia-ipar fortélyait Bécsben tanulta ki  - alapította meg a Herendi Porcelánmanufaktúra ősét, 1826-ban.

Viszont  Fischer Mór virágoztatta fel, miután 1839-ben megvásárolta  Stingl Vincétől a céget, és mindent megtett azért, hogy nemzetközi mércével mérve is kiváló minőségű porcelánt állítsanak elő. A sikert az is jelzi, hogy 1842-ben az első Magyar Iparmű kiállításon   a herendi cég bronzérmet nyert, és tevékenységüket Kossuth Lajos is meleg szavakkal méltatta...

A manufaktúra termékei egyre népszerűbbekké váltak. Az 1851-es  londoni világkiállításon még Viktória királynő is rendelt egy lepkés-virágos mintájú készletet, melyet Fischer Mór róla nevez el, ezt a motívumot azóta is Viktória-mintának nevezik... Ez a siker azóta is töretlen,  bár 1948-ban  állami tulajdonba került a cég, és ugyan a termékek az 50-es években elutasított, letűntnek nevezett  polgári életmódot idézték, mégsem gátolták a gyártást. Egyfelől annak köszönhető, hogy  a finomkerámiai konszern tagjaként működő  herendi porcelángyár  ebben az időben is fennmaradt, hogy nagyszerű dollártermelőnek bizonyult, másfelől  pedig - tudtuk meg Kőrös Endrétől - Rákosi Mátyás felesége porcelánnal foglalkozott...

A Kossuth-díjas Schrammel Imre  terve alapján készült a karneváli figura (Fotó: Nagy Norbert)

A gyárat aztán privatizálták, 1992-ben jogutódaként megalakult a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., melynek tulajdonosi szerkezete egyedülálló, hiszen a munkavállalóké a részvények 75 százaléka... Az is kiderült Kőrös Endre előadásából, hogy a manufaktúra étkészleteket, dekortárgyakat, mester darabokat, figurákat egyaránt gyárt: termékválasztékuk 16 ezer formát és 4 ezer mintát számlál. Akadnak olyan híres minták, amelyek szinte klasszikusakká váltak. Nevüket azokról a királyokról, főnemesekről, híres emberekről kapták, akiknek készültek a különleges mintával festett porcelánok.

A már említett virágos, lepkés motívumot  az angol királynőről  Viktória mintának nevezik, de Aponyi Albertnek készült a levélmotívum, aminek  azóta Aponyi-minta a neve. A   Rothschild-család pedig 1850 óta vásárolt Herendről: ezt a nevet viseli egy szép madaras motívum. De persze van Humbolt minta is: a tudós 80. születésnapjára kapta a számára készült,  puttókkal díszített készletet... Nagy szakmai tapasztalat kell az áttört mintájú dísztárgyak megalkotásához, no és persze, neves alkotóművészek szobrait is elkészítették porcelánból... Minderről  - a manufaktúra sokszínű tevékenységéről - a fehérvári tárlat is pontos képet nyújt...