A 90 évre emlékeztek

Gánton 1926-ban indult meg a bauxitkitermelés, s az évi 1 millió tonnás mennyiséggel a vértesi helyszín a II. világháború előtt a legeredményesebbek között volt. Az itt kitermelt bauxit alapozta meg aztán a hazai alumíniumgyártást is.

Koszorúzók Fotó: Molnár Artúr

Erről is megemlékeztek vasárnap a bányászhagyományokat amúgy is aktívan ápoló településen vasárnap. A falu határában működő Balás Jenő Múzeum bejáratánál emléktáblát avattak és több szakmai és társadalmi civil szervezet is megkoszorúzta azt, majd a falu művelődési házában szimpóziumot tartottak a bauxitbányászat elmúlt 90 évéről.

A megemlékezések azonban már pénteken megkezdődtek: ekkor tették le ugyanis egy új Bányász-emlékhely alapkövét is. A szombat a népszerű családi programoké volt a településen, főzőversennyel és kulturális programokkal. Vasárnap délután került sor a múzeumnak is nevet adó, a magyar bauxitbányászat úttörőjének tartott kutató, Balás Jenő szobrának leleplezésére a faluparkban. A fiatalon elhunyt székely származású bányamérnök 1920-ban fedezte fel a Vértes és Bakony hegységben a jelentős bauxit lelőhelyeket - szellemi örökségét ma itthon leginkább Gánton ápolják, ahol emlékszobája is van. Az ünnepségsorozat este az emléktáblánál koszorúzással ért véget.