2 órája
Magyarország és Szlovákia eljárást kezdeményezett Ukrajnával szemben (videó)
Magyarország és Szlovákia együtt konzultációs eljárást kezdeményezett az Európai Uniónál Ukrajnával szemben az ország váratlan és barátságtalan lépése miatt, amellyel részlegesen leállították a hazánkba irányuló kőolajszállítást – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, írja az MTI.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatót tart az EU külügyminisztereinek tanácsülése után a közmédia brüsszeli központjában 2024. július 22-én
Forrás: MTI
Fotó: Bodnár Boglárka
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy
az orosz Lukoil kőolajtranzitjának leállításáról szóló ukrán döntés súlyosan veszélyezteti Magyarország és Szlovákia energiaellátását.
Rámutatott, hogy mivel az energiaellátás nem politikai, hanem infrastrukturális kérdés, s mivel hazánk kőolajszükségletét alternatív szállítási útvonalak hiányában nem lehet megoldani orosz források nélkül, az ország Szlovákiával és Csehországgal együtt kivételt kapott az EU-s szankciók alól az import terén.
Emlékeztetett rá, hogy a Lukoil a magyar kőolajimport egyharmadát és a szlovák kőolajimport mintegy 45 százalékát adja jelenleg, az ukrán tilalom így alapvetően fenyegeti a két ország energiabiztonságát.
Ez elfogadhatatlan és érthetetlen lépés egy olyan ország részéről, amelyik az Európai Unió tagja akar lenni, és egyetlen döntéssel két EU-tagország kőolajellátását sodorja alapvető veszélybe
– mondta.
Majd leszögezte, hogy egyelőre átmeneti megoldásokkal sikerült stabilizálni a helyzetet, azonban már középtávon sem biztosítható a magyar és a szlovák kőolajellátás biztonsága a Lukoil szállításai nélkül.
„Ezért folyamatosan egyeztetünk a szlovák kormánnyal annak érdekében, hogy a helyzetet feloldjuk. Tegnap telefonon beszéltem az ukrán külügyminiszterrel is, aki azt mondta, hogy természetesen semmi probléma, átengednek mindenfajta szállítmányt Ukrajnán, ami nyilvánvalóan nem igaz” – jelentette ki.
„A Lukoil szállítmányai most már jó néhány hete nem tudnak megérkezni Magyarországra (.) Ukrajna ezzel az új jogszabállyal megtiltotta a Lukoiltól származó kőolajszállítmányok áthaladását” – folytatta.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy mindez sérti az EU-Ukrajna társulási megállapodás azon pontját, amelyik kimondja, hogy Kijev nem szakíthatja meg energiahordozók tranzitját a közösség tagjainak irányába.
Arra is kitért, hogy a megállapodás kiköti, hogy ilyen esetben a kárvallott tagállam azonnal konzultációs eljárást indíthat, amelyben az Európai Bizottság köteles őt képviselni. Ha nem sikerül dűlőre jutni, akkor lehetőség van egy választott bíróság létrehozására és negyven napon belül egy eljárás lefolytatására, s ha így sincs megoldás, akkor az EU jogosult arra, hogy ne teljesítse egyes szerződéses kötelezettségeit, például a vámmentesség terén.
A mai napon Szlovákiával közösen kezdeményeztük az Európai Bizottságnál ezt a választott bírósági eljárást megelőző konzultáció beindítását. Sürgős ügyről van szó, hiszen az energiaellátás biztonsága akut kérdés, ezért az Európai Bizottságnak három napja van lefolytatni ezt a konzultációt Ukrajnával, és hogyha ez eredménytelen, akkor a választott bírósági vitarendezési eljárási folyamat indul meg
– tájékoztatott.
A miniszter tudatta, hogy a két ország ezzel párhuzamosan különböző jogi és technikai megoldásokon dolgozik annak érdekében, hogy ha nem születik rövid távon megoldás a helyzetre, akkor is biztosítható legyen a zavartalan kőolajellátás.
„Folyamatosan kapcsolatban vagyunk, és körvonalazódnak is olyan megoldások, amelyek hosszú távon biztosítani tudják az energiaellátásunkat” – fogalmazott.
Továbbá az ukrán döntést különösen annak fényében is barátságtalannak és váratlannak nevezte, hogy a szomszédos ország júniusban a legtöbb villamos energiát hazánk felől importálta, a teljes behozatala 42 százalékát.
Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy Ukrajna energiaellátását a „szájkaratézók és a nyilatkozóbajnokok” helyett a folyamatosan pellengérre állított Magyarország segíti ezekben a nehéz időkben.
Emellett a magyar villamosenergia-hálózatot működtető vállalat is nagyon komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy Ukrajna az európai hálózathoz csatlakozni tudjon – fűzte hozzá.
Ráadásul a szavai szerint július elején Lengyelország mellett Szlovákia és Magyarország is gyorssegélyt biztosított Ukrajnának az energiarendszerének működtetése érdekében.
Szijjártó: Magyarország agresszív háborúpárti hisztériával került szembe a békemissziója miatt
Magyarország agresszív, összehangolt, a valóságot sok esetben teljes mértékben figyelmen kívül hagyó háborúpárti hisztériával került szembe a békemissziója miatt az európai uniós külügyi tanács ülésén – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető sajtóértekezletén közölte, hogy „összehangolt, hisztérikus, sokszor hazugságokra épülő, a valóságot sok esetben teljes mértékben figyelmen kívül hagyó, megcsúfoló támadássorozatra” került sor a magyar békemisszióval, a kormány békepárti politikájával szemben.
Kiemelte, hogy az EU Ukrajna-stratégiája az elmúlt két és fél évben csúfosan megbukott, a béke egyre csak távolabb kerül, a szankciók pedig egyre jobban fájnak a kontinens gazdaságának.
„Persze lehet a homokba dugni a fejünket, mint azt néhány európai politikustársam meg is tette, és ezt a Kreml propagandájának állították be, de ez az igazság” – fogalmazott.
Leszögezte, hogy ehelyett változtatni kellene a megközelítésen, és békestratégiára lenne szükség, de a sikerhez mindenképp újra kell nyitni a diplomáciai csatornákat.
Emlékeztetett arra, hogy a múlt héten a svájci és az orosz külügyminiszter is találkozott, az amerikai és az orosz védelmi miniszter telefonon tárgyalt, az ukrán elnök pedig Donald Trumppal beszélt.
Tehát most már mindenki elkezdte használni a diplomáciai csatornákat, egyedül itt, Brüsszelben és az európai fővárosokban állítják, hogy ez illegitim, ezt nem lehet csinálni, és aki a diplomáciai megoldások mellett érvel, az oroszpárti
– mondta.
Szijjártó Péter tájékoztatása szerint az ülésen rámutatott az elhangzott hazugságokra, így például arra, hogy a magyar fél a békemisszió során soha nem állította azt, hogy az EU képviseletében járna el, senki nem próbálta ezt a látszatot kelteni.
A békemisszió első találkozóit követően három javaslat fogalmazódott meg: a diplomáciai csatornák újranyitása Oroszországgal, a politikai konzultáció Kínával és a kommunikáció a globális Déllel – sorolta. Kifejtette, hogy utóbbiról minden EU-s tanácson szó van, és a Kínával való kapcsolattartás fontosságát is sokan hangoztatják.
„Ha megnézzük, hogy az elmúlt időszakban hány európai vezető találkozott a kínai elnökkel, meg majd hányan fognak a közeljövőben, hát hosszú a lista” – jegyezte meg.
Illetve arra is kitért, hogy a diplomáciai csatornák újranyitását illetően vannak nézetkülönbségek, de ez abszolút legitim vitakérdés, és a vita lehetőségének elutasítása nem egy demokratikus hozzáállás.
„Az egész világ kezd ébredni, a diplomáciai csatornák újra elkezdenek izzani, kivéve az európai államok, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy ezt a stratégiát kell vinni, amit eddig” – sérelmezte, aláhúzva, hogy ez csak még több halottat fog eredményezni és még inkább meghosszabbítja a háborút.
A miniszter arról számolt be, hogy „fantasztikus bosszút ötlöttek ki Brüsszelben”, méghozzá azt, hogy ellehetetlenítenék a Budapesten augusztus végére tervezett informális külügyi tanácsülést. „Egészen gyerekes, és tényleg nem akarok megbántani senkit, de talán óvodás szintű is ez a vita” – vélekedett.
Közölte, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője dönt arról, hogy hol és mikor, formális vagy informális keretben kerüljön megrendezésre a külügyi tanács ülése, s utóbbi esetben intézményesített szokás, hogy ezt a soros elnökséget adó tagállamban hívják össze.
„És mi erre fel vagyunk készülve. Ha a külügyi főképviselő Budapestre hívja össze a tanácskozást, akkor nagy örömmel fogadjuk a külügyminiszter kollégákat a megfelelő magyar vendégszeretettel. Ha meg úgy dönt a főképviselő, hogy nem Budapesten akarja összehívni ezt az ülést, hanem Brüsszelben, akkor majd jövök, aztán akkor majd Brüsszelben lesz az ülés” – emelte ki.
Érintette azt is, hogy jó páran amellett érveltek, hogy meg kell tartani az ülést Magyarországon, mások pedig azt hangoztatták, hogy nem hajlandóak ezen részt venni, sőt még egy olyan „furfangos” javaslat is volt, hogy Ukrajnában kerüljön sor a tanácskozásra, amihez egyhangú határozatra lenne szükség, de a kormány ezt semmiképp nem fogja támogatni.
Végül tudatta, hogy egyedül Szlovákia állt ki Magyarország mellett, ráadásul egyenesen, világosan. „A szlovák külügyminiszter-helyettes, aki itt volt, világosan elmondta, hogy nekik nincsen semmi kifogásuk és kritikájuk a magyar miniszterelnök békemissziójával szemben” – fejtette ki.
