Húsvéti kalács

Ha a húsvéti fogásokra gondolunk, eszünkbe jut a sonka, retek, torma és a kalács. Ezek azok a tradicionális ételek, melyek általában az ünnepi asztalra kerülnek. Míg az első három könnyen beszerezhető hús- és zöldségboltokban, addig az utóbbi úgy a legjobb, ha mi magunk készítjük. 
De honnan ered voltaképpen ez a hagyomány? Mióta eszünk kalácsot? Számos írás szerint a kalácsot, habár nem a mai formájában és ízvilágában, már több száz éve készítjük és fogyasztjuk. Elterjedése többnyire a keresztény ünnepekhez kapcsolódik, a húsvéthoz és a karácsonyhoz. Szokták mondani, ahány ház, annyi szokás. Nos, ez most is igaz, hiszen eltérő, hogy hol hogyan készítik a kalácsot. Míg formája a legtöbb esetben hasonlít, addig receptje és fonása egészen más is lehet. Három-, négy-, öt-, hat- vagy akár nyolcfonásos finomságokat is lehet már kóstolni attól függően, hogy merre járunk. 

Receptjét illetően az alaphozzávalók a következők: liszt, só, cukor, tej, tojássárgája, élesztő, vaj. Ez valamikor kiegészül vaníliás cukorral is. Az utóbbi években azonban gyakran találkoztam olyan változatokkal is, hogy medvehagymát, sonkát, kakaót vagy Nutellát tesznek a tésztájába, és úgy sütik meg. 
Nincs hitelesebb a saját tapasztalatoknál, így úgy döntöttem, hogy én is, a magam 23 évével, megpróbálkozom egy húsvéti kalács elkészítésével. Való igaz, kezemből még hiányzik nagyanyáink évtizedes sütési tapasztalata, de azért igyekeztem a hagyományos receptnél maradva olyan kalácsot kreálni, amely megállná a helyét a húsvéti terítéken. Az imént felsorolt hozzávalókat vettem alapul, kiegészítve egy kevés vaníliás cukorral, hiszen nálunk édesszájú a család nagy része, így az ő igényeiket is figyelembe kellett vennem. A biztonság kedvéért beértem a háromfonásos verzióval. Bevallom, nincs túl sok rutinom a sütésben, inkább a főzés az én asztalom, de azért megbirkóztam vele. Nagyjából három órámba telt megcsinálni, de isteni lett. Voltak rá jó néhányan, akik letesztelték az ízét és az állagát. Sőt, olyannyira jól sikerült, hogy már „előrendelésem” is érkezett húsvéthétfőre, aminek valószínű eleget teszek. 

Annál is inkább, mert a kalácssütés mellett szeretnék készíteni nutellás babkát is, amelyet csak a „kis testvéreként” emlegetnek a receptoldalakon. Merész vállalkozás lenne egyetlen pozitív sütési élmény után? Meglátjuk, hogy mi sül ki belőle…