Általában ötödik osztályban kezdődik a bullying

Alsóban még szinte minden rendben van, aztán azt vesszük észre, hogy a frissen felsős gyerekünk egyik napról a másikra nem akar iskolába menni. A helyzet előtt sokszor tehetetlenül álló szülők jobb esetben megbeszélik a dolgot a pedagógussal, s igyekeznek valami közös megoldást találni. Tipikus iskolavezetői megoldás, amikor az agresszort eltávolítják, úgy gondolván, így a bántalmazás is megszűnik. Ám, mint Gedő Ágnes pszichológus – aki a 2015-ben Zuglóban megalakult első honi békítőtestület nyomán Fejérben létrehozott egy hasonlót, egy kolléganőjével, Parrag Biankával karöltve – mondja, a bántalmazást nem lehet nem rendszerszintűen értelmezni. Az általuk is adaptált, amerikai eredetű Békés Iskola Program szerint nem lehet csak áldozatról és bántalmazóról beszélni, hiszen általában egy egész közösség tud az eseményekről és asszisztál azokhoz, alakítja viselkedésével a történtek kimenetelét. Az idevágó programok tehát a teljes osztályközösséggel foglalkozva keresnek megoldást a problémára.

Fejér megyében az egyelőre két szakember munkája nyomán (mindketten szakszolgálati tevékenységük mellett, elkötelezettségből, önkéntesen csinálják a programot) gyakorlatilag a tavalyi volt a kísérleti év, de már elindult valami: a székesfehérvári István Király Általános Iskolában például megvalósult a Békés Iskola Program (BIP). További három, először pozitívan érdeklődő iskola azonban nem vállalta a végső elköteleződést a programmal. Ez ugyanis legalább annyira kötelező eleme a BIP-nek (a tanárokból, szülői munkaközösségi tagokból, diákönkormányzati képviselőkből, kortárs segítőkből álló iskolai békítő team megalakításával együtt), mint az intézményen belül helyzet részletes feltérképezése. Ez történhet például kérdőívvel, s a kiértékelés után meghatározzák, az adott iskolába melyik antibullying programmal haladjanak. A BIP tehát tulajdonképpen egy folyamat. A szakemberek elmennek az érdeklődő iskolákba, előadásokon adják át az információkat a pedagógusoknak. Az iskolában megalakult békítő team vizsgálja aztán, az intézményben belül helyileg hol jelentkezik a bullying (szertár, udvar, mellékhelyiség, stb.), s konkrétan melyik csoportot érinti?

– A zaklatás korosztályi sajátossága – mondja Gedő Ágnes –, hogy ötödik osztályban általában megjelenik. A kezdő kamaszok az alsós, „tyúkanyós„ közegből egy szabadabb, kisebb kontroll alatt álló helyzetbe kerülnek. Akár fizikai, verbális, vagy cyberzaklatásról van szó, az antibullying programok lényege, hogy ne legyen ez tabutéma, s éppen az iskolán belül történjen elmozdulás a megoldás felé.