Sokakat csábít az Alföldre a tanyasi élet természetközeli nyugalma

Az alföldi tanyavilág hazánk egyik tipikus és páratlan, historikus tája, amely immár hungarikumként is felfedezésre érdemes látnivaló mind- azoknak, akik szívesen megismerkednek az egykori paraszti élet napjainkban ismét reneszánszát élő világával.

A tanyák évszázadokkal ezelőtt az alföldi mezővárosok és falvak határában alakultak ki, sokáig csak „szállásnak” nevezték őket, a mai településnevekben gyakran szerepel ez a szó: Jakabszállás, Fülöpszállás, Ferencszállás.

A tanyák őseinek a 15. században létrejött állattelelő és a mezőgazdasági tevékenységet kiszolgáló telepek tekinthetők, ahol a városban élő parasztcsaládok vagy béreseik csak annyi időt töltöttek, amennyit a mezőgazdasági munkák feltétlenül megkívántak. A tanyavilág mai képe és a tipikus tanyasi életforma a 19. század közepétől, a jobbágyfelszabadítást követően kezdett kialakulni. A század vége felé egyre több parasztcsalád költözött ki állandó jelleggel a tanyára. A lakó- és gazdasági épületek jellemzően nem az út mellett, hanem egy nagyobb – akár 15-20 hektáros kisebb földbirtok közepén helyezkedtek el. Mai fogalmaink szerint az akkori többgenerációs családok komplex mezőgazdasági egységeket működtettek, amelyekben a család minden tagjának fontos szerepe volt.

Az újjáéledő tanyai gazdaságok többségét ma is a hagyományos gazdálkodási elvek és gyakorlat szerint működtetik a paraszti létformába beleszületett vagy a városi, stresszes élettől elszakadni vágyó, betelepült gazdák. A táj egyszerűen mesébe illő, az iránytűként szolgáló gémeskúttal, a végtelen rónasággal, a békésen legelésző őshonos szürke marhákkal, cigája- és rackajuhokkal, a szikes tavak szélén békákra vadászó gólyákkal. A tanyákon gyönyörű, tornácos hoszszúházak, mellettük az istállóban sokféle állat, az ólban mangalica malacok röfögnek, de mindenütt van kecske, házinyúl és sokféle baromfi.

A tanyák többsége már nemcsak a saját szükségleteire termel egészséges, vegyszermentes, kézműves élelmiszereket, hanem jut eladásra is, éppúgy, mint egykoron. Csaknem minden jól működő tanyán szívesen látják vendégül a látogatókat, falusi vendégasztalok várják ízletes falatokkal a betérőket. Nyitottak a tanyaudvarok, ahol az állatokkal ismerkedhetünk, de több helyen ki lehet kocsizni például ökörfogattal a pusztába is, ahol megcsodálhatjuk a szilajon tartott gulyát, a birkanyájat vagy a szabadon száguldó lovakat.

Arra is van lehetőség, hogy a tanyasi vendégfogadókban, panziókban több napot, akár hetet is eltöltsünk, és aktívan részt vegyünk az állatok körüli munkában, belekóstoljunk például a kézműves kecskesajt készítésébe vagy a lekvárfőzés műveletébe, de az egykori betyárvilág emlékei is megelevenednek a kedvünkért.