Belföld

2010.03.28. 05:10

Titokzatos időjárás - mit jósolnak a felhők?

FMH - Napjainkban egyre kevesebbszer tesszük fel a kérdést, ugyan mit jósol a népi meteorológia? Vajon beválik a sokéves tapasztalat? Az április szeszélyességét, Medárd vagy éppen Sárkányölő Szent György napját azonban a modern eszközökkel felvértezett fiatalok sem vitatják. Persze, néha a technika vívmányai éppúgy tévedhetnek, mint a népi babonák.

Miskei Anita

Mára az év szinte minden napjára jut egy-egy világnap, március 23-a éppen a meteorológia világnapja volt. 1960-ban határoztak megtartásáról annak emlékére, hogy 1950. március 23-án lépett életbe az 1873-ban alapított Nemzetközi Meteorológiai Szervezet utóda, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) alapokmánya. A világnap alkalmat ad arra, hogy felhívja a figyelmet a természeti katasztrófák megelőzésére, hatásainak csökkentésére.
- Az időjárás az, ami mindannyiunk életét befolyásolja. A gyermekekét éppúgy, mint szüleikét. Az időjárás nap mint nap körülölel bennünket. Befolyásolja kedvünket, öltözködésünket. Éppen ezért határoztunk úgy, hogy a Pelikán-ház Erdei Iskolában kialakítunk egy meteorológiai mérőparkot  - mesélte Sajtos József, a seregélyesi általános iskola igazgatója. Elárulta, a diákok lelkesek voltak az első pillanattól. Saját maguk készítettek mérőműszereket, majd azokkal minden nap figyelték a hőmérséklet, a csapadék mennyiségének, a szél erősségének alakulását. - Ezt a munkát tesszük a jövőben könnyebbé számukra, ugyanis egy pályázati forrás lehetővé tette számunkra a mérőpark kiépítését. Beszereztünk már napelemmel hajtott kereket, több mini meteorológiai állomást, a zajszennyezés mérésére is képesek vagyunk, sőt van egy napelemmel hajtott autónk is.  Emellett Vissy Károly meteorológus segítségével összeállítottunk egy elméleti ismereteket és gyakorlati feladatokat tartalmazó kiadványt, mely az időjárás folyamatait egyszerűbb nyelvezettel mutatja be.

Nem csupán a seregélyesi iskola diákjait, de egy székesfehérvári fiatalt, Hajdú Richárdot is vonza a meteorológia tudományága. Csupán általános iskolás volt, amikor az időjárás rejtélyes arcával, váratlan változásaival kezdett foglalkozni. 
- Egyszerű oka van annak, hogy elkezdtem ezt a tudományágat előbb a könyvekben, majd a megépített műszerek segítségével megismerni. Rettegtem a viharoktól, a villámlástól. Ma már egészen más a helyzet - mesélte Richárd, aki bár mindössze 17 éves, mégis megismerték nevét a szakterületen. Olyannyira, hogy segítőre is talált Soproni János személyében, akivel az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) honlapján találkozott. Elárulta, közösen dolgoznak egy általa kifejlesztett honlapon, mely nem egyszerűen tartalmazza a mindennapi várható időjárást, de az OMSZ engedélyével működik, s országos adatokat közöl.  - A 2006. augusztus 20-ai "váratlan" vihar, s az azt követő események irányítottak még inkább a meteorológia tudományága felé. Tulajdonképpen ez ösztönzött arra is, hogy a programozói pályát válasszam, így ugyanis azokat az adatokat, melyeket összegyűjtünk, látványosan meg tudom jeleníteni a grafikonok segítségével. Ma már a hőmérséklet, a légnyomás, a szél és a csapadék mennyiségét, sőt az UV indexeket, s a napsütés erősségét is rögzítjük. Egyszerűen elvarázsol az időjárás, mely mára a modern műszerekkel egyre kiszámíthatóbb. Ugyanakkor mégis vannak váratlan események. De ha felpillantok az égre, a felhők mindig "súgnak". Sokat elárul formájuk, szaggatottságuk. S ami még izgalmasabb, az a vihar. Emlékeim szerint 2008-ban több látványos vihart vészelt át az ország, mint tavaly. De mégis egyre gyakoribbak a tubák, megjelennek olyan tornádótölcsérek melyek nem érnek a földig - mondta a fiatal szakember. Hozzátette, persze hazánkat leginkább a szeszélyes április fenyegeti. Ugyanis ahogy erősdik a nappali felmelegedés, úgy érkezik meg a viharszezon, sok-sok esővel.

Óraátállítás, több baleset?

A téli-nyári időátállítás miatt a szervezet belső órája kieshet a ritmusból, ami koncentrációs és alvási zavarokhoz, illetve fáradtsághoz vezethet,  de nem mindenkinél. Horst-Werner Korf, a Frankfurti Egyetem professzora szerint az emberek az órák átállítását az alvás és ébrenlét egyéni ciklusának - kronotípusuknak - megfelelően különbözőképpen élik meg. Kifejtette, hogy az időátállítás előidézheti a koncentrációképesség zavarait, reggelente pedig fokozott álmosságot okozhat. Egyes felmérések kimutatták, hogy az órák átállítását követő hétfőn általában megsokszorozódik a közlekedési balesetek száma.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!