Hosszú nap a Parlamentben, zárószavazásokkal

Hosszú napja lesz hétfőn az országgyűlési képviselőknek, mert amellett, hogy megválasztják az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét és alelnökét, tíz javaslat zárószavazását is megtartják: kilenc törvényjavaslatról és egy határozati javaslatról döntenek.
A kilenc törvényjavaslat között szerepel az a kettő, amelyet Sólyom László hétfőn megfontolásra küldött vissza az Országgyűlésnek, ezek az alkotmánynak, illetve az alkotmánybírósági törvénynek az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetételére vonatkozó szabályait módosítják.
Az államfő egyetértett az Országgyűléssel abban, hogy az alkotmánybírók választásának hatályos alkotmányi szabályozása nem vált be. Ezért - mint indoklásában írta -  szükség lenne olyan szabályokra, amelyek jobban szolgálják az alkotmánybírák függetlenségét, magas szakmai színvonalát, lehetővé teszik a megüresedett bírói helyek gyors betöltését, és minderre alkotmányos garanciát is nyújtanak.
Azonban Sólyom László szerint a parlament által elfogadott változtatás nem felel meg ezeknek a követelményeknek, sőt, alkalmas a helyzet további romlását előidézni, egyúttal viszont alkalmatlan a kitűzött céljának elérésére, mivel nem minden esetben képes biztosítani a frakciók arányos képviseletét a jelölő bizottságban annak alacsonyan rögzített létszáma miatt. A Ház fideszes kezdeményezésre döntött úgy korábban, hogy nyolctagú jelölőbizottság tehet javaslatot az Alkotmánybíróság (Ab) tagjaira.
A kilenc törvényjavaslat között van két alkotmányt módosító indítvány is: az egyik az önkormányzati választásokhoz kötődik, nevesíti az alkotmányban az alpolgármesteri tisztséget, a másik az újonnan elfogadtatni tervezett médiaszabályokhoz kapcsolódik. Utóbbiban átírnák a véleménynyilvánítás-, és sajtószabadságról szóló  paragrafust. 
Rögzítik: a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez; a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét; a demokratikus közvélemény kialakítása érdekében mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében.
Kimondanák az alkotmányban azt is, hogy nemcsak a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához van szükség a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára, hanem a médiatartalmak alapvető szabályairól rendelkező törvény, továbbá a médiaszolgáltatások felügyeletéről szóló törvény elfogadásához is.
A médiacsomag egy másik eleméről is döntenek hétfőn: zárószavazást tartanak a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvényekről. E jogszabály hozza létre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amelynek elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre.
Hétfőn döntenek a képviselők arról a határozati javaslatról is, amely rendelkezik a 45 tagú, országgyűlési képviselőkből álló, az új alkotmányt előkészítő eseti bizottság létrehozásáról.
Szintén hétfőn hat törvényjavaslat részletes vitáját is lefolytatják a képviselők, és négy általános vitát is megkezdenek, közte a költségvetés módosítását, amely a pártok állami támogatásából von el 15 százalékot, és a sajtószabadságról, a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatét is.
Kedden az államfőválasztás mellett az előzetes tervek szerint napirenden lesz a polgári törvény (Ptk.) hatályba nem lépéséről szóló törvényjavaslat általános vitája is. 
Ezt követően, délután a köztársaságielnök-jelöltek 10-10 percben ismertethetik programjukat, majd titkos szavazást tartanak a jelöltekről. Ha az első forduló eredményes, azaz az egyik jelölt megszerezte az első körben a képviselők kétharmadának szavazatát, az új államfő leteszi hivatali esküjét.