Cece szülöttének, a magyar országgyűlés egykori korelnökének, Horváth Jánosnak az életútja, gondolatai vezették a Magyarságkutató Intézet azon konferenciáját, amelyen az 1956-os forradalomról és szabadságharcról emlékeztek meg, gyarapították a hallgatóság
A História Klubtól a tisztikeresztig2020.11.20. 17:30
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese, Vizi László Tamás.
házak elé kivonuló városi közönség fogadta2020.10.30. 11:30
Októberben Apponyi Albert is bekerült a Fehérvári nagyjaink című éremsorozatba, mások mellett Csitáry G. Emil, Semmelweis Ignác, Ybl Miklós, Vörösmarty Mihály és Károlyi József után.
Vizi László Tamás, a székesfehérvári Trianon Centenáriumi Emlékbizottság elnöke a Magyarságkutató Intézet online konferenciáján idézte föl, miként zajlott le a trianoni békeszerződés aláírása.
A korábban agyonvert Románia feltápászkodott, s bosszúért lihegve tört hazánkra2019.10.20. 17:00
1919 őszén megszállták Székesfehérvár városát is az annak előtte a Tiszáig, sőt Budapestig nyomuló románok. Fenyegettek Fehérvár elpusztításával is, majd barátságot hazudva, szekereiken zsák rabolt kinccsel tűztek haza.
A magyar állam esélyei a rövid huszadik század hajnalán2019.10.04. 14:15
Ausztria-Magyarország a huszadik elején egyre csak erősödött, közép-európai nagyhatalmi státuszba verekedte föl magát. Óriási terület, lakosság és belső piac jellemezte.
„Eleinte Magyarországnak fővárosa lévén” – ezzel a címmel tartott pénteken tudományos konferenciát Siklósi Gyula régész előtt tisztelegve a róla elnevezett várostörténeti kutatóintézet.
A korábbi konferenciák előadói alaposan körbejárták az 1919-es év eseményeit, politikáját és kultúrpolitikáját is. A trianoni „békeszerződés” aláírásának napra pontosan 99. évfordulóján a témát értelemszerűen a békediktátum adta.
Vizi László Tamással beszélgettünk2019.06.04. 11:30
A gróf Apponyi Albert által vezetett magyar békedelegáció hosszas előkészítő munka után, Teleki Pál híres „vörös térképével”, etnikai, néprajzi, történelmi munkák, valamint érvek tucatjával érkezett meg 1920 januárjában Párizsba – mindhiába.