Felháborító bérkülönbségek, elmaradt párbeszédek - több lehet a munkaügyi konfliktus

- Az új kormány négy hónapja bojkottálja a szociális partnerekkel történő érdekegyeztetést. Eközben a nyár elején dömpingszerűen fogadtatta el azokat a törvényeket, melyek kihatnak a munkavállalókra. Ezzel a gyakorlattal alkotmánysértést követett el és semmibe vette a vonatkozó hatályos törvényeket. Ez a magatartás a nemzetközi normákat is sérti - mondta tegnap az Alcoa-Köfém Oktatási és Közművelődési Klubházban tartott sajtótájékoztatóján Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke.
A szakszervezeti vezető, aki egy olyan fórumon vett részt, ahol a megyében lévő szakszervezetek a munkavállalók és az érdekegyeztetés helyzetét vitatták meg,  a rendezvényre menet kapta a hírt, a kormány több mint száz nap kormányzás után mégis összehívja  az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT). 
- A kabinet egészen eddig  törvénysértő állapotot tartott fenn, hiszen az alkotmány 36. szakasza és az OÉT-ról szóló törvény is arra kötelezi, hogy üzemeltesse  a munkaadók, a munkavállalók és a kormányzat háromoldalú társadalmi párbeszédének ezt a fórumát - szögezte le. Az OÉT összehívására több okból is égető szükség lenne: itt kell tárgyalni ugyanis a minimálbérről, a szakmunkás bérminimumról, az egykulcsos adóról, a bérajánlásokról és a törvénymódosításokról, de  két olyan ügy is van, ami azért nem tűr halasztást, mert decemberben elvész a lehetőség azok számra, akik érintettek lennének. A korengedmény és a korkedvezmény sok tízezer embert érint - hangsúlyozta Borsik János.
- A jelen helyzetben egyáltalán nem lehet kizárni azt, hogy megnő a kockázata a munkaügyi konfliktusok veszélyének - mondta  a szakszervezeti vezető, aki úgy vélte: a kormányzat október 3-a előtt - annak ellenére, hogy törvénykezési dömping van  - nem nagyon akar társadalmi párbeszédet, különösen nem az érdekegyeztető tanáccsal, ahol igazán heves viták vannak. -  Ha a kormánynak a munkavállalókat rosszul érintő terve van, ezt az önkormányzati választás előtt nem áll érdekében közzé tenni. Még működik az országgyűlés választások után kialakult, a győzteshez való tartozás érzése, ami közel 10 százalékos támogatásnövekedést jelent,  de október 3-ika után - utalt ismét az önkormányzati választásokra -, amikor megismerhető lesz a kormány valódi programja, elkezdődik a kijózanodás. Ha  a munkáltatók azt teszik, amit most a kormánytól látnak, hogy nem kell egyeztetni, megsokasodhatnak a szakszervezeti akciók -  jósolta.

A fehérvári fórumon a szervezett munkások legélesebben  a munkaerőkölcsönzés hazai gyakorlatát támadták - hangzott el a tájékoztatón. Szinte egyhangú volt az a  vélemény, hogy a munkaadók többnyire visszaélnek e lehetőséggel, s a munkavállalók szorult helyzetét kihasználva olyan szerződéseket iratnak velük alá, amelyek később kiszolgáltatottá teszik őket. A  munkaügyi felügyelőségek jelentéseiből kitűnik, sincs e téren elég kapacitásuk az ellenőrzéshez, ami azért különösen nagy baj, mert ez az áldatlan  helyzet Magyarországon ma emberek százezreit érinti.
- Felháborító, hogy ugyanolyan végzettséggel, ugyanolyan munkakörben, ugyanazért a munkáért az egyik ember kevesebbet kapjon, mint a másik - mondta Borsik János.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke úgy vélte: nem elég politikai nyilatkozatokat tenniük a pártoknak, e helyett inkább az embereket érdeklő és érintő kérdésekről kellene mielőbb tárgyalni  az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, de helyben is, hiszen minden konfliktust az OÉT sem tud megoldani.

Az  Autonóm Szakszervezetek Szövetsége főleg a szolgáltatás, a közlekedés,  a vegy-, az energiaipar és a vízügy területén képviselteti magát. Bár  a kisebb szakszervezeti tömörülések közé tartozik, szervezettsége jelentős,  a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint ahol van, ott 70-80 százalékos. Mivel tagjai  a stratégiai területeken dolgoznak - Borsik János például  a Mozdonyvezetők Szakszervezete ügyvezető alelnöke - sztrájkerejük rendkívül erős. Talán hozzájuk köthető a legtöbb eredményes rendszerváltás utáni szakszervezeti akció.