Orbán: az államot magánérdekmentes szférává kell tenni

Orbán Viktor beszédét arra a meggyőződésére építette, amely szerint az államot magánérdekmentes szférává kell tenni, ugyanis az "állam piacosítása egy öngyilkos modell, amely a végén megsemmisíti az állam lényegét, a közérdek képviseletét".
Mint mondta, a második akcióterv három aktuális kérdéskörben fogalmazza meg a közérdek érvényesítését: a közterhek arányos elosztásában, a munkahelyek teremtésében és megőrzésében, valamint az értelmetlen bürokráciával és a rossz szabályokkal szemben.
Az intézkedésekre áttérve, az újabb válságadóról szólva leszögezte: az átmeneti időre szól, arányos, nem okoz működési terheket a szektornak, és nem veszélyezteti a munkahelyeket.
A kormányfő szerint úgy tisztességes, igazságos, ésszerű, hogy a válság második szakászában azok vállaljanak többletterheket, akik eddig mentesültek az áldozatvállalás alól, azok viseljenek nagyobb részt a terhekből, akik jelentős profittal rendelkeznek.
A távközlési és energiacégeket, illetve a kereskedelmi láncokat sújtó adóról azt mondta, az energiaszektor kiemelt súllyal szerepel. Közölte, négy nappal a választások második fordulója után, április 29-én az akkor leköszönő kormány olyan szerződést kötött nagy energiacégekkel, amellyel az állam 178 milliárd forintról mondott le az adófizetők pénzéből.
Hangsúlyozta, nem hanyagolhatják el az oktatás, az egészségügy, általában a közszolgáltatások ésszerű átalakítását. Ezzel kapcsolatban bejelentette, a közeli napokban tárgyalásokat kezdeményez a kormány minden nagyobb önkormányzattal az általuk működtetett közszolgáltatások további sorsáról.
Orbán Viktor szerint az államot, az állam működését is meg kell tisztítani a magánérdektől. Ezért tarthatatlan az úgynevezett PPP-rendszer - mutatott rá, majd megismételte: felülvizsgálják a PPP-beruházásokat, azonnal felfüggesztik a szerződéskötéseket.
Tipikus példája a magánérdek "agresszív térnyerésének a közérdek kárára" a magánnyugdíjpénztárak esete - folytatta, hangsúlyozva: az államnak kötelessége megvédeni a nyugdíjasokat és a nyugdíjak értékét, de ezt csak az állami nyugdíjpénztáron keresztül tudja megtenni a kabinet; "ezért lehetőséget adunk a visszalépésre az állami nyugdíjpénztárba, és aki visszalép, annak az állam garantálja, hogy nem éri veszteség".
 Kijelentette, az állami nyugdíj az egyetlen, amely garantálni képes mindenki számára az értékállóságot. Csak az állam olyan erős, hogy átvészeljen egy gazdasági válságot - tette hozzá Orbán Viktor, hozzáfűzve: nem lehet erőszakkal kényszeríteni, hogy bárki "feltegye megtakarított pénzét egy rulettasztalra".
Ki kell söpörni a magánérdeket az állami vállalatok világából is - mondta -, a magyaroknak ugyanis elegük van abból, hogy ezeket a vállalatokat "bűnözők szállják meg". Első lépésként közös holdingba tömörítik a Volán-vállalatokat és a MÁV-ot, valamint kialakítják a BKV-val való együttműködés mindkét felet kielégítő módozatát. Ez szerinte egyszerre teszi lehetővé a közérdek erősebb érvényesítését és a kisebb bürokrácia révén az azonnali költségmegtakarítást is ezeknél a hatalmas állami, önkormányzati cégeknél.
A kormányfő szólt arról is: az állami bürokrácia területén a költekezést legalább öt százalékkal lehet csökkenteni, ezzel több tízmilliárd forintnyi közpénz maradhat a kasszában.
Bejelentette, 2011 első napjától arányos adózást vezetnek be, kiszámíthatóvá és mindenki számára átláthatóvá teszik az adózást. Szavai szerint aki tízszer többet keres, az tízszer annyit adózik majd; aki több emberről gondoskodik, mert több gyermeket nevel, az kevesebb adót fizet. "Mindenki jobban jár, mert az elmúlt húsz év legalacsonyabb jövedelemadóját vezetjük be, ugyanakkor ezzel az adózással mindenki arányosan részt vállal a terhekből" - jegyezte meg.
 A második akciótervnek több pontja is érinti a munkahelymegőrzést és -teremtést.
 Ezek között beszélt Orbán Viktor arról, hogy megállapodást írnak alá a magyar kereskedelmi kamarával, amely a német típusú, "duális" szakképzési rendszer bevezetését indítja meg az országban.
 Megkezdi a kormány a részmunkaidős foglalkoztatás támogatását a nők esetében. Ha valaki 8 óra helyett kétszer 4 órában női munkaerőt alkalmaz, 27 helyett 20 százalék tb-járulékot fizet csak.
Bevezetik továbbá a Széchenyi-kártyát az agráriumban, lehetővé teszik a helyi termelői piacok megnyitását, és forgóeszköz-hitelt nyújtanak az agrárium számára.
Közölte: eltörlik az elvárt jövedelemhatárt, az önfoglalkoztató vállalkozások adózását egyszerűsítik, a vállalkozási piacot megtisztítják az egyszerűsített végelszámolás lehetőségének megteremtésével; a társasági adó év végi feltöltésére vonatkozó árbevételi szintet 50 millióról 100 millió forintra emelik, 20 százalékkal csökkentik a fejlesztéseknél a pályázatok elbírálásában részt vevő szervezetek számát, 10 százalékkal csökken a pályázati mellékletek száma, 30 százalékkal az adatlapok hossza, és 2011 végére megteremtik a papírmentes pályázás lehetőségét.
Az előtakarékosságot a jelenlegi 8 helyett 10 évig támogatják. A jövőben a közeli hozzátartozó is felhasználhatja majd a lakáscélú előmegtakarítást, az áthidaló kölcsönként adható hitelek arányát pedig 75 százalékra emelik.
"Aki mulat, annak fizetnie is kell, mennél többet mulat, annál többet kell fizetnie, és a közterhekből mindenkinek, aki erre fizikailag képes, ki kell vennie a részét" - zárta szavait Orbán Viktor.

OLDALTÖRÉS: Vége a szent tehenek korának? - Egyetértés és kritika a pártok részéről

Az LMP a célok egy részével egyetért, de az eszközökkel nem

A kormányfő által bejelentett célok között vannak olyanok, amelyeket az LMP helyesnek és támogathatónak tart, a párt számára a tervezett eszközök jelentik a problémát - reagált a miniszterelnök hétfői, napirend előtti felszólalására Schiffer András.

Az LMP frakcióvezetője viszontválaszában azt mondta, számukra a közérdek azt diktálná, hogy a kormány ilyen léptékű változásokat társadalmi és közigazgatási egyeztetések, illetve hatástanulmányok elkészítése után nyújtson be.
 Példaként említette, hogy a telekommunikációs szektorra differenciálás nélkül kivetett válságadó, számos hazai, éves szinten ötvenmillió forint alatti árbevételű kis- és középvállalkozást tehet tönkre.
Közölte, hogy a kormányfő által vázolt diagnózisban egyetértenek, mert jelenleg a nagy multinacionális cégek a GDP több mint 46 százalékát állítják elő, miközben a társasági adóbefizetéseknek 38 százalékát produkálják. Megjegyezte, hogy ma a hazai szektor 25 százalékkal többet adózik, mint ez a vállalati szektor.
Schiffer András közölte, hogy évente 4.500 milliárd forint vándorol ki az országból tanácsadói díjak, polcpénzek és hasonlók miatt.
Kijelentette, hogy a válságadók viszont nem hozzák létre a versenysemlegességet ezekben a szektorokban és nem szabnak gátat az adózatlan jövedelmek kiáramlásának.
 Helyesnek nevezte, hogy a PPP-programokat a kormány fel akarja számolni, de mint mondta, emlékei szerint ez a módszer az első Orbán-kormány alatt "honosodott meg".
A frakcióvezető azzal egyetértett, hogy hosszú távon fel akarják számolni a magán-nyugdíjpénztári rendszert, de azt mondta, hogy a módszer alkotmányossági aggályokat vet fel. A legnagyobb problémának ennek ellenére azt nevezte, hogy a kormány akcióterveiből kirajzolódó gazdaságpolitikai vízió azt mutatja, hogy radikális járulékcsökkentés nélkül hajtanak végre tetemes jövedelemátcsoportosítást, a szegényebbek kárára, a leggazdagabbak előnyére.
Kijelentette, hogy a válságadókat a kormányoldal azért kívánja bevezetni, hogy azt a "3-400 milliárdos lyukat betömködjék", amelyeket az adópolitikai lépéseikkel ütöttek. "Ez pénzbehajtás, nem reform, egyszerűen csak pénzbeszedés" - jelentette ki.
Leszögezte, hogy bizonyos piacokon meg kell törni a nagy cégek túlhatalmát. Szavai szerint ezt nem különadókkal, hanem erős piacszabályozással és közigazgatással lehet megtenni.
  Hangsúlyozta: az akciótervek mellé egy hatékony antikorrupciós csomagot is készíteni kellene.

MSZP: nem az a közérdek, amit a kormányfő annak minősít

Mesterházy Attila szerint olyan államra van szükség, ami a közérdeket szolgálja, de szavai szerint nem az a közérdek, amit a kormányfő vagy a pártja annak minősít.
Véleménye szerint nem közérdek az, ha a kisebb keresetűeket sújtó adórendszert vezet be a kormány, még akkor sem, ha ezt családi adózásnak hívják.
Az MSZP frakcióvezetője felhívta a figyelmet arra: 2008-ban a Fidesz még arról beszélt, hogy az energiaszektort terhelő különadó rossz üzenet a befektetőknek.
Közölte: az sem tűnik neki egyértelmű közérdeknek, hogy ha egy szektoron belül vannak kiváltságosak, akiknek kevesebbet kell fizetniük azért, mert "ideológiailag esetleg a tulajdonosai közelebb állnak" a kormányhoz.
Mesterházy Attila szerint az egykulcsos adó nem lehet igazságos, "hiszen az nem arányos, ha csak a gazdagok járnak jól egy adórendszer átalakításával".
Felhívta a figyelmet arra, hogy majdnem hárommillió állampolgárnak kötelező volt a magánnyugdíjpénztárba való belépés.
Az ellenzéki politikus feltette a kérdést: mi lesz azokkal a családokkal, ahol egészségügyi okai vannak annak, hogy nem tudnak gyereket vállalni?

KDNP: aki többet keres, az vállaljon nagyobb részt a közös terhekből is

Harrach Péter úgy fogalmazott, hogy van olyan kultúra, ahol léteznek szent tehenek. Hozzátette, hogy Európában nem négylábú szent tehenek, hanem védett intézmények és védett személyek vannak. Szavai szerint ez a védettség viszont nem felel meg az igazságosság követelményeinek, mert az az arányosság szempontját igényelni.
A frakcióvezető a következményekkel szembeni egyfajta védettségnek nevezte, hogy elsősorban a szolgáltató és nem a termelő szektor adózik.
A családi adózásról azt mondta, hogy az első Orbán-kormány alatt létezett adókedvezmény, amely kiegészült az otthonteremtési támogatással. Szavai szerint ez a támogatási forma elősegítette a munkavállalási kedvet és a gyermekvállalási hajlandóságot is. Hozzátette, hogy emellett mindenkinek járt családi pótlék és a nehéz anyagi helyzetben lévők kiegészítő családi pótlékot is kaptak.
Harrach Péter azt mondta, hogy a Gyurcsány-kormány gyakorlatilag "egyszínűvé tette ezt a támogatási rendszert" egyedül a családi pótlékot őrizte meg, "ami segélyszerű juttatás". Szavai szerint a másik kettő eltörlésének súlyos társadalmi következményei lettek, egyrészt "a megélhetési gyermekvállalást segítette elő, másrészt a munka leértékelését".
Véleménye szerint a kormány az adóalap csökkentésével kívánja megváltoztatni ezt a helyzetet. Hangsúlyozta, hogy nem családi adókedvezményről beszélt, mert az államnak nincs köze a gyermeknevelés költségeihez és ezért nem is adóztatja meg azt.

Jobbik: támogatható javaslatok vannak a miniszterelnök beszédében

Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője a miniszterelnök felszólalására válaszul hétfőn a parlamentben azt mondta: a kormányfő beszédében támogatható javaslatokat hallottak, de szerinte sok a bizonytalanság és a kérdőjel is.
Kiemelte: a PPP-programok leállításával egyetértenek, "az egy szélhámosság".
Hangsúlyozta azt is, az energiaszektor 70 milliárd forintos megterhelését fontos lépésnek tartja a Jobbik.
 Vona Gábor szerint felmerülhet az, hogy a telekommunikációs szektor 61 milliárd forintos válságadóját a lakosságra terhelik. 
 Hozzátette: pártja azt javasolja, hogy a válságadóból az internetszolgáltatást vegye ki a kormány.
 Kijelentette: a Jobbik konkrét biztosítékot akar látni arra, hogy a kereskedelmi szektor nem terheli rá a válságadót a beszállítókra. Mint mondta, pártja azt javasolja, hogy a kereskedelmi szektorban a profit kivitelére száz százalékos különadót vessen ki az állam.
 Vona Gábor felhívta a figyelmet arra, a Jobbik már januárban azt javasolta, hogy az állam nyúljon hozzá a magán-nyugdíjpénztári szektorhoz, úgy, hogy államosítja azt.
A Jobbik politikusa szólt a kormányzati kommunikációról is, ami szerinte bizonytalanságot ébreszt az emberekben.

OLDALTÖRÉS: Orbán: alkotmányos garancia kell a családoknak

Orbán: alkotmányos garancia kell a családoknak

Orbán Viktor miniszterelnök szerint alkotmányos garanciát kell adni a családoknak arra, hogy mindig lesz olyan jövedelem, amihez az állam nem nyúlhat hozzá.
 

A kormányfő hétfőn a parlamentben a beszédére adott ellenzéki felszólalásokra reagálva leszögezte: a személyi jövedelemadó-rendszer átalakításánál többre vállalkoznak, mint a családi adókedvezmény megadása. A jövőben az állam a gyermekek eltartásához szükséges bizonyos jövedelmeket nem adóztatja meg, azaz ezt a pénzt nem veszi el az emberektől - hívta fel a figyelmet.
Leszögezte: a kormány elvetette a magánnyugdíjpénztárak államosításának tervét. Senkit sem kényszerítenek arra, hogy elhagyja a magánnyugdíjrendszert, de felhívják annak kockázataira a figyelmet - jegyezte meg.