Világraszóló gyerekfoglalkozás sok-sok öleléssel

A tabajdi tájház udvarán a finom selymes fűre leterítettek két nagy szobaszőnyeget, mert bár éppen aznap finom idő köszöntött a gyerekekre és anyukákra, április "r" betűs hónap lévén, még nem volt tanácsos a puszta földre ülni. (Azóta ugyan hűvös május érkezett, de a népi megfigyelések attól még érvényesek.) A szőnyeg szélét körbeülték, hogy aztán úgy játsszanak és mondókázzanak, hogy minél többször megérinthessék, megölelhessék egymást az édesanyák és a gyermekek. Lovacskáztak, ringatóztak, kukucskáltak, csiklandoztak höcögtettek, patkolgattak, s mindezt ismert és kevésbé ismert magyar gyermekdalokkal, versikékkel. Csuda jól szórakoztak kicsik és nagyok!

Mike-Varga Csilla óvónő mosolyogva mondta el azt is, hogy ha már megyei lapba írunk róla, akkor szívesen megemlíti helyi kötődéseit. Tabajdon vezet egy ideje Kerekítő címmel foglalkozásokat kisgyermekes édesanyáknak, Vértesbogláron született, édesapja váli származású, s amúgy ő Csákváron lakik családjával. Igaz, jelenleg Budapesten dolgozik óvodai gyógytestnevelőként, s egyik „nagykövete” a kerekítő-foglalkozásoknak, ami szintén a fővárosból indult országos, sőt, világkörüli útjára. Az eredete a magyar népi hagyományból gyökerezik, s kizárólag abból, amint azt Jakabosné Kovács Judit drámapedagógus megálmodta.

- Fejér megyéből egyelőre én végeztem el ezt a tanfolyamot, vagy inkább képzést a magyar népi ölbeli játékklubban, ami személy szerint is érdekelt. Tudományos megfontolások nélkül is fontosnak tartottam és tartom, hogy szoros legyen a testi kontaktus az édesanya és gyermeke között. Az ölelés és a simogatás gazdag érzelmi indulást ad a világgal ismerkedő kicsinek, s nem lehet elrontani a sok szeretettel őket! - hangsúlyozza Csilla, maga is kétgyermekes édesanya. - A foglalkozásaimon pedig nem győzöm bátorítani az anyukákat, hogy sokat beszéljenek, s énekeljenek a gyerekeknek, ne törődjenek vele, ha nem találják tökéletesnek az énekhangjukat! Az egyszerű magyar népi mondókák és dallamok mindig részei voltak a magyar kultúrkincsnek, mi visszatanultuk, amit egy-két generáció már elhagyott - utal a szakmai részére értékes tudományának.

Tabajdra is egy édesanya, Fehér Diána jegyző, háromgyermekes anyuka invitálta meg Mike-Varga Csillát. Már egy kis kör alakult ki a fiatalasszonyokból, akik a korszellem szerint nem az édesanyjuk hajdani szokásait gyakorolják ilyenformán, hanem talán a nagyanyjukét, vagy még régebbi anyáikét. A paraszti nagycsaládokban hamar bevezették a munka világába is a gyermekeket, de a közhiedelemmel ellentétben nem kényszerrel, hanem játékosan, életkoruknak megfelelően. S a mondókák, ölbeli játékok is a környező világról, a gazdaságról szóltak. Így volt a lovacskázás, az említett patkolgatás, vagy a bárányos, pipis, kakasos, kutyás versikék, a töröm, töröm a mákot, süti, süti pogácsa és társai. Utánozták a vetést, a kapálást, a tésztagyúrást, a szekerezést.

A Kerekítő szellemiségét, baba-mama pedagógiáját az országban több helyütt hírül viszik a tanfolyamokat végzettek, de a Vajdaságban, Írországban, Svájcban, sőt a tengerentúlon, Floridában is höcögtetnek és patkolgatnak és csiklandoznak magyarul is tanuló kicsikkel és édesanyjukkal a Kerekítő foglalkozásvezetői. Kerekítő Tippentőn néptáncpedagógusok a népzene és néptánc világába is bevezetik a kisgyermekes családokat, a Bábos torna pedig Kerekítő Manó jeleneteivel és tornaszeres játéktérrel egészül ki, dal és mondókaanyaga az összes Kerekítő foglalkozásnak népi eredetű.

- A beszédértésben és a szavak megtanulásában, a mozgásfejlődésben, az árnyalt érzelmek kifejezésében is bizonyítottan segít a kerekítőzés, amelynek lényege az ölbeliség - ismétli Csilla. - Az ölelés, a közelség, az összedobbanó szívritmus.