Lehetne ő is az az egy

Székesfehérvár - Nem gondolkozik azon, meddig lehet sikert sikerre halmozni, fellépések előtt fehérborral hangol és jövőre szeretne a Müpában egy emlékezetes high-tech koncertet adni. Likó Marcellt, a Vad Fruttik frontemberét kérdeztük.

Házi Péter

- Koncert előtt sörrel vagy inkább borral melegítesz?

- Nem is tudom, mikor ittam utoljára sört. Nyári kedvencem az olaszrizling, de legutóbb például az irsai olivér is ízlett. Nemrég Rátóton voltunk a zenekarral egyfajta csapatépítésen, hogy ne csak a koncerteken találkozzunk, a Vad Fruttik ugyanis csak egy szegmense az életünknek. Szóval ott elég vicces borokat találtunk a boltban: például kunsági félédes cserszegi fűszerest, amelynek a címkéje büszkén hirdette, hogy a rákkoktélok és roston sült lazac kitűnő kísérője, ára 309 forint.

- Eszetekbe jut-e néha az a kérdés, mennyi ideig lehet sikeres a Vad Fruttik a jelenlegi formájában?

- Nem igazán foglalkozunk ezzel. Úgy veszem észre, a magyar zenekarok nem nagyon szeretnek lejönni a színpadról. Ennek egy része a pénzzel függ össze, másrészt marha jó zenélni: aki állt már színpadon, tudja, hogy egy idő után ez függést okoz. Nem is kicsit.

- Igaz az, hogy amikor valami jó gondolatot olvasol, azt később beépíted a dalszövegeidbe? Angol nyelvű dalokkal nem próbálkoztok?

- Valóban van egy ilyen irodalmi inputja a szövegeimnek, ami azzal függ össze, hogy leginkább szépirodalmi műveket olvasok, ezek nyilvánvalóan hatnak rám. Ami az angol nyelvű dalokat illeti: lehet az embernek bármilyen jó műfordítója, ha nincs anyagi háttere, nem sokra megy. Egyrészt óriási kapcsolati háló szükségeltetik ahhoz, hogy egy hazai zenekar kijusson külföldre, másrészt mivel kint senki sem vagy, a legkisebb színpad legelső fellépője leszel, olyan gázsival, ami inkább jelképes,és az utazási költésegeidet sem fedezi. Ilyesmibe olyan zenekar vághat bele, akinek ehhez már kiépített egy pénzügyi-managementi hátteret.

- Akkor inkább maradjunk itthon: van olyan, hogy magyar ízlés?

- Persze. A legfontosabb ismérve az, hogy elvárják, készítsünk slágereket. Mi talán éppen ezért most egyfajta választás előtt állunk: olyan zenét írjunk, ami minket érdekel, vagy olyat, ami inkább közönségbarátabb? A kérdést úgy is feltehetném, mit szeretnénk: nagy rajongótábort, vagy elismerést a zenekritikusoktól? Azt hiszem, hogy mi leginkább önmagunknak szeretnénk megfelelni. Hogy milyen lenne a minden kompromisszumtól mentes zene? Olyan, ami mind az ötünk számára kiteljesedést nyújt. Azonban ha öt zeneszerzőről,és szövegíróról beszélnénk, mindenki magát akarná megvalósítani,és attól tartok,hogy egy ilyen jellegű kísérletezés eredménye nem egésszé állna össze, hanem kakofóniává.

- Annak idején valahogy mégiscsak így kezdte a Kraftwerk!

- Hát igen, a Kraftwerk nagy kedvencem. Az ő dobosuk mondta, nem szereti, hogy a zenészek a koncerteken nagyon kiizzadnak, így hát megépítette magának a zenetörténelem első gépdobját... De ha már a kísérletezésnél tartunk, jövőre a Müpában tervezünk egy high-tech projektet. A dob például triggerelve lesz, amikor Attila megüti, teljesen más hangot hallanak majd a koncert résztvevői, mint amit megszokhattak, de a gitárok hangját is számítógépek fordítják át más típusú jelekké. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk valósítani, az összes számot remixelni kell. Most ez a fő tervünk, az új lemez készítése ezért egy kicsit háttérbe szorul.

- Nagyon jól sikerült az első slágerré vált számotok, a Sárga Zsiguli új verziója.

- Igen, ez a longstep verzió. Ez a magyaros változata a manapság olyannyira kedvelt dubstepnek, ami a drumm and bass egyik válfaja. Itt a nyár, gondoltuk, mi készítünk egy hosszúlépést, amit magunk is kedvelünk. Pláne kellemesen hűvösen.

- Egy ilyen koncert után lehet csajozni?

- Ahogy a zenekar egyre népszerűbb, adottá válnak a lehetőségek is. A kérdés inkább az, akar-e az ember. Természetesen vannak olyan lányok, akik pusztán azért szeretnének ismerkedni, mert zenész az ember fia, s nem azért, mert egy olyan valaki, akinek esetleg érdekes gondolatai vannak a világról. Nem akarok senkit átverni, ezért azonnal hozzátenném, ez még mindig nem Amerika: a koncertek előtt nem vár minket a láda pezsgő behűtve, kaviár sincs, sőt csajok sem várnak az öltözőben, akiknek a hasáról szívnánk fel a kokót. Mindössze néhány üveg bort hoztunk most is, ilyen a mi bulink. De azért nagyon szeretjük!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!