Amikor a száraz legelőből tó lesz

Nemsokára már ott tartunk, hogy Magyarországon nem beszélhetünk négy évszakról  ez az állítás ugyan némileg túlzónak tűnik, de amikor azt vesszük észre, hogy a télből hirtelen nyár lesz, vagy hogy még télen is vannak olyan napok, amikor egy szál pólóban lehet sétálni, az azért mégis csak elgondolkodtató...
Ám ez a jelenség elsősorban nem a klímaváltozásnak, mint inkább a klímaváltozékonyságnak köszönhető. A kettő ugyanis nem ugyanaz, bár a fogalmak részben fedik egymást, s egyikből következik a másik. A különbség nem egyértelmű.
A klímaváltozékonyság természetes folyamat, és az adott éghajlat, csapadékmennyiség, napsütés, viharok szélsőséges változékonyságát mutatja... Így  tehát inkább jelöl szélsőséges időjárás-beli eltéréseket, mint hosszantartó folyamatokat. Ezért is van az egyik évben sok eső, a másikban aszály, egyik évben rettenetes viharok, a másikban szélcsend  erről a jelenségről még a tudósok sem vitatkoznak. Arról már inkább  avat be a részletekbe Pálmai Ottó, a Velencén működő Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának vezetője , hogy milyen irányban halad a klímaváltozás? Melegszik vagy inkább hűl a bolygónk? Mindegyikre vannak érvek és ellenérvek, de egy biztos: a klímaváltozás nem csak természetes folyamatok következtében alakulhat ki, hanem emberi tevékenység folytán is.
- Az teljesen egyértelmű, és kimutatható, hogy például a csapadékmennyiség Fejérben mennyire változékony - mondja Pálmai Ottó, és statisztikát mutat: míg például 2009-ben 564 milliméter, egy évvel később, 2010-ben már 997 milliméter csapadék esett Fejér megyében, majd pedig a rákövetkező évben csupán 343 milliméter.
Varga Gábor, a Gaja Környezetvédelmi Egyesület vezetője azonban úgy véli: teljesen mindegy, hogy egy jelenség a klímaváltozásnak vagy a klímaváltozékonyságnak tudható-e be, a végeredményen nem változtat. Bár tény  teszi hozzá a környezetvédő , mindegyik jelentősen hat bolygónk teherbíró képességére.
- Azt még nem tudni, vajon mennyit bír el a föld, hisz most 7 milliárdan vagyunk rajta, nemsokára pedig már akár 9 milliárdan is lehetünk... A szakemberek szerint ezután ugyan csökkenni fog a népességszám, de nem tudni, mi történik addig - fejtegeti Varga Gábor. Akinek egyesülete egyébként úgy véli, a csóri jelenség is a klímaváltozásnak köszönhető: a Fejér Megyei Hírlap is megírta tavaly, hogy 2010-ben Csór mellett olyan mértékű belvíz alakult ki, melynek területe nagyobb volt egy ideig, mint maga a Velencei-tó. A jelenség ugyan nem ismeretlen a Sárrét környékén, de az elmúlt 20 évben nem volt példa ekkora csapadékra ezen a területen, s éppen ezért száraz legelő üzemelhetett itt. A hirtelen lezúduló csapadéknak és a belvíznek köszönhetően azonban hosszú időre átalakult a legelő vízimadarak kedvelt találkozóhelyévé. Amely persze szépen lassan kiszáradt, de vajon nem történhet-e meg ugyanez máskor, máshol is a közeljövőben?