Egy fokozattal felkapcsoltak

A szakember, aki a múlt héten az egyetem Regionális Oktatási és Innovációs Központjában (RIOK), a volt fehérvári Kandón járt, lapunk kérdésére elmondta: az intézmény erős főiskola volt és erős egyetem maradt. Az országos rangsorokban mindig az első tízben szerepeltek, ami nagy eredmény, hiszen 71 felsőktatási intézmény közt folyik a verseny.

- Az egyetem az akkreditáció során nem csak, hogy megtartotta a korábbi összes szakot, de újakat is tudtunk indítani, a mesterképzésben pedig jelentősen előreléptünk, hat mesterszakot sikerült akkreditáltatnunk, és az utolsó nagy feladat, a doktori iskola akkreditálása is sikerült. Magyarországon először történt, hogy egy főiskola ilyet tudott tenni - szögezte le.

- Értékesebb lesz így az önöknél szerzett diploma?

- A törvény ma igazán már nem tesz különbséget a felsőoktatási intézmények között. Van benne egy paragrafus, amelyik arról intézkedik, hogy ki használhatja az egyetem nevet, különben mindegyik intézmény jogosultságai ugyanazok. Ma még akadémikusok is beszélnek főiskolai és egyetemi képzésről, pedig Magyarországon ma nincs ilyen. Van alap-, mester- és doktori képzés. A nálunk szerzett végzettségnek korábban is volt értéke, gyakorlatilag az iskolapadból viszik el a hallgatókat a cégek. Jelenleg 12 ezer hallgatónk van, 5 karral, 2 központtal. Büszkék vagyunk arra, hogy alapvetően műszakiak vagyunk, hiszen a műszaki és természettudományos végzettségű diplomások azok, akik később biztosíthatják azt, hogy az ország előre menjen, fejlődjön. Szép és szükség is van a bölcsésztudományra és a sok ügyvédre, de ahhoz, hogy be tudjuk kapcsolni a mobiltelefont, meg tudjuk nyomni a távirányítót, vagy be tudjunk kapcsolni egy számítógépet, elengedhetetlen az a műszaki értelmiségi háttér, amelynek a képzésében részt veszünk.

- Milyen szerep jut eben az új helyzetben a fehérvári intézetnek?

- Akik január 1-je után végeznek itt, már az Óbudai Egyetem oklevelét kapják. Számunkra mindig is fontos volt a fehérvári intézmény. Fehérvár a stratégiai elképzelések között van: mindent megpróbálunk, hogy az oktatási és a kutatási hátteret ne csak megtartani, de jelentősen fejleszteni is tudjuk, s a hallgatói létszám is jelentősen növekedjen. Nem elhanyagolható az az ipari környezet, amelyik itt rendelkezésre áll. A tervezet nanotechnológiai innnovációs központ előbb-utóbb létrejön, s ez ügyben már fel is vettük a kapcsolatot sok fehérvári céggel.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete 1970-ben jött létre Székesfehérváron. Az új egyetem minden olyan kezdeményezést támogat, amely felkelti az érdeklődést a műszaki és természettudományos pálya iránt, ezért jelentős szerepet kíván vállalni a volt bőrgyár helyén elképzelt Csodák palotájában - tudtuk meg Györök György RIOK-főigazgatótól.

A szakember, aki a múlt héten az egyetem Regionális Oktatási és Innovációs Központjában (RIOK), a volt fehérvári Kandón járt, lapunk kérdésére elmondta: az intézmény erős főiskola volt és erős egyetem maradt. Az országos rangsorokban mindig az első tízben szerepeltek, ami nagy eredmény, hiszen 71 felsőktatási intézmény közt folyik a verseny.

- Az egyetem az akkreditáció során nem csak, hogy megtartotta a korábbi összes szakot, de újakat is tudtunk indítani, a mesterképzésben pedig jelentősen előreléptünk, hat mesterszakot sikerült akkreditáltatnunk, és az utolsó nagy feladat, a doktori iskola akkreditálása is sikerült. Magyarországon először történt, hogy egy főiskola ilyet tudott tenni - szögezte le.

- Értékesebb lesz így az önöknél szerzett diploma?

- A törvény ma igazán már nem tesz különbséget a felsőoktatási intézmények között. Van benne egy paragrafus, amelyik arról intézkedik, hogy ki használhatja az egyetem nevet, különben mindegyik intézmény jogosultságai ugyanazok. Ma még akadémikusok is beszélnek főiskolai és egyetemi képzésről, pedig Magyarországon ma nincs ilyen. Van alap-, mester- és doktori képzés. A nálunk szerzett végzettségnek korábban is volt értéke, gyakorlatilag az iskolapadból viszik el a hallgatókat a cégek. Jelenleg 12 ezer hallgatónk van, 5 karral, 2 központtal. Büszkék vagyunk arra, hogy alapvetően műszakiak vagyunk, hiszen a műszaki és természettudományos végzettségű diplomások azok, akik később biztosíthatják azt, hogy az ország előre menjen, fejlődjön. Szép és szükség is van a bölcsésztudományra és a sok ügyvédre, de ahhoz, hogy be tudjuk kapcsolni a mobiltelefont, meg tudjuk nyomni a távirányítót, vagy be tudjunk kapcsolni egy számítógépet, elengedhetetlen az a műszaki értelmiségi háttér, amelynek a képzésében részt veszünk.

- Milyen szerep jut eben az új helyzetben a fehérvári intézetnek?

- Akik január 1-je után végeznek itt, már az Óbudai Egyetem oklevelét kapják. Számunkra mindig is fontos volt a fehérvári intézmény. Fehérvár a stratégiai elképzelések között van: mindent megpróbálunk, hogy az oktatási és a kutatási hátteret ne csak megtartani, de jelentősen fejleszteni is tudjuk, s a hallgatói létszám is jelentősen növekedjen. Nem elhanyagolható az az ipari környezet, amelyik itt rendelkezésre áll. A tervezet nanotechnológiai innnovációs központ előbb-utóbb létrejön, s ez ügyben már fel is vettük a kapcsolatot sok fehérvári céggel.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete 1970-ben jött létre Székesfehérváron. Az új egyetem minden olyan kezdeményezést támogat, amely felkelti az érdeklődést a műszaki és természettudományos pálya iránt, ezért jelentős szerepet kíván vállalni a volt bőrgyár helyén elképzelt Csodák palotájában - tudtuk meg Györök György RIOK-főigazgatótól.

- Az egyetem az akkreditáció során nem csak, hogy megtartotta a korábbi összes szakot, de újakat is tudtunk indítani, a mesterképzésben pedig jelentősen előreléptünk, hat mesterszakot sikerült akkreditáltatnunk, és az utolsó nagy feladat, a doktori iskola akkreditálása is sikerült. Magyarországon először történt, hogy egy főiskola ilyet tudott tenni - szögezte le.

- Értékesebb lesz így az önöknél szerzett diploma?

- A törvény ma igazán már nem tesz különbséget a felsőoktatási intézmények között. Van benne egy paragrafus, amelyik arról intézkedik, hogy ki használhatja az egyetem nevet, különben mindegyik intézmény jogosultságai ugyanazok. Ma még akadémikusok is beszélnek főiskolai és egyetemi képzésről, pedig Magyarországon ma nincs ilyen. Van alap-, mester- és doktori képzés. A nálunk szerzett végzettségnek korábban is volt értéke, gyakorlatilag az iskolapadból viszik el a hallgatókat a cégek. Jelenleg 12 ezer hallgatónk van, 5 karral, 2 központtal. Büszkék vagyunk arra, hogy alapvetően műszakiak vagyunk, hiszen a műszaki és természettudományos végzettségű diplomások azok, akik később biztosíthatják azt, hogy az ország előre menjen, fejlődjön. Szép és szükség is van a bölcsésztudományra és a sok ügyvédre, de ahhoz, hogy be tudjuk kapcsolni a mobiltelefont, meg tudjuk nyomni a távirányítót, vagy be tudjunk kapcsolni egy számítógépet, elengedhetetlen az a műszaki értelmiségi háttér, amelynek a képzésében részt veszünk.

- Milyen szerep jut eben az új helyzetben a fehérvári intézetnek?

- Akik január 1-je után végeznek itt, már az Óbudai Egyetem oklevelét kapják. Számunkra mindig is fontos volt a fehérvári intézmény. Fehérvár a stratégiai elképzelések között van: mindent megpróbálunk, hogy az oktatási és a kutatási hátteret ne csak megtartani, de jelentősen fejleszteni is tudjuk, s a hallgatói létszám is jelentősen növekedjen. Nem elhanyagolható az az ipari környezet, amelyik itt rendelkezésre áll. A tervezet nanotechnológiai innnovációs központ előbb-utóbb létrejön, s ez ügyben már fel is vettük a kapcsolatot sok fehérvári céggel.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete 1970-ben jött létre Székesfehérváron. Az új egyetem minden olyan kezdeményezést támogat, amely felkelti az érdeklődést a műszaki és természettudományos pálya iránt, ezért jelentős szerepet kíván vállalni a volt bőrgyár helyén elképzelt Csodák palotájában - tudtuk meg Györök György RIOK-főigazgatótól.

- Az egyetem az akkreditáció során nem csak, hogy megtartotta a korábbi összes szakot, de újakat is tudtunk indítani, a mesterképzésben pedig jelentősen előreléptünk, hat mesterszakot sikerült akkreditáltatnunk, és az utolsó nagy feladat, a doktori iskola akkreditálása is sikerült. Magyarországon először történt, hogy egy főiskola ilyet tudott tenni - szögezte le.

- Értékesebb lesz így az önöknél szerzett diploma?

- A törvény ma igazán már nem tesz különbséget a felsőoktatási intézmények között. Van benne egy paragrafus, amelyik arról intézkedik, hogy ki használhatja az egyetem nevet, különben mindegyik intézmény jogosultságai ugyanazok. Ma még akadémikusok is beszélnek főiskolai és egyetemi képzésről, pedig Magyarországon ma nincs ilyen. Van alap-, mester- és doktori képzés. A nálunk szerzett végzettségnek korábban is volt értéke, gyakorlatilag az iskolapadból viszik el a hallgatókat a cégek. Jelenleg 12 ezer hallgatónk van, 5 karral, 2 központtal. Büszkék vagyunk arra, hogy alapvetően műszakiak vagyunk, hiszen a műszaki és természettudományos végzettségű diplomások azok, akik később biztosíthatják azt, hogy az ország előre menjen, fejlődjön. Szép és szükség is van a bölcsésztudományra és a sok ügyvédre, de ahhoz, hogy be tudjuk kapcsolni a mobiltelefont, meg tudjuk nyomni a távirányítót, vagy be tudjunk kapcsolni egy számítógépet, elengedhetetlen az a műszaki értelmiségi háttér, amelynek a képzésében részt veszünk.

- Milyen szerep jut eben az új helyzetben a fehérvári intézetnek?

- Akik január 1-je után végeznek itt, már az Óbudai Egyetem oklevelét kapják. Számunkra mindig is fontos volt a fehérvári intézmény. Fehérvár a stratégiai elképzelések között van: mindent megpróbálunk, hogy az oktatási és a kutatási hátteret ne csak megtartani, de jelentősen fejleszteni is tudjuk, s a hallgatói létszám is jelentősen növekedjen. Nem elhanyagolható az az ipari környezet, amelyik itt rendelkezésre áll. A tervezet nanotechnológiai innnovációs központ előbb-utóbb létrejön, s ez ügyben már fel is vettük a kapcsolatot sok fehérvári céggel.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete 1970-ben jött létre Székesfehérváron. Az új egyetem minden olyan kezdeményezést támogat, amely felkelti az érdeklődést a műszaki és természettudományos pálya iránt, ezért jelentős szerepet kíván vállalni a volt bőrgyár helyén elképzelt Csodák palotájában - tudtuk meg Györök György RIOK-főigazgatótól.

- Értékesebb lesz így az önöknél szerzett diploma?

- A törvény ma igazán már nem tesz különbséget a felsőoktatási intézmények között. Van benne egy paragrafus, amelyik arról intézkedik, hogy ki használhatja az egyetem nevet, különben mindegyik intézmény jogosultságai ugyanazok. Ma még akadémikusok is beszélnek főiskolai és egyetemi képzésről, pedig Magyarországon ma nincs ilyen. Van alap-, mester- és doktori képzés. A nálunk szerzett végzettségnek korábban is volt értéke, gyakorlatilag az iskolapadból viszik el a hallgatókat a cégek. Jelenleg 12 ezer hallgatónk van, 5 karral, 2 központtal. Büszkék vagyunk arra, hogy alapvetően műszakiak vagyunk, hiszen a műszaki és természettudományos végzettségű diplomások azok, akik később biztosíthatják azt, hogy az ország előre menjen, fejlődjön. Szép és szükség is van a bölcsésztudományra és a sok ügyvédre, de ahhoz, hogy be tudjuk kapcsolni a mobiltelefont, meg tudjuk nyomni a távirányítót, vagy be tudjunk kapcsolni egy számítógépet, elengedhetetlen az a műszaki értelmiségi háttér, amelynek a képzésében részt veszünk.

- Milyen szerep jut eben az új helyzetben a fehérvári intézetnek?

- Akik január 1-je után végeznek itt, már az Óbudai Egyetem oklevelét kapják. Számunkra mindig is fontos volt a fehérvári intézmény. Fehérvár a stratégiai elképzelések között van: mindent megpróbálunk, hogy az oktatási és a kutatási hátteret ne csak megtartani, de jelentősen fejleszteni is tudjuk, s a hallgatói létszám is jelentősen növekedjen. Nem elhanyagolható az az ipari környezet, amelyik itt rendelkezésre áll. A tervezet nanotechnológiai innnovációs központ előbb-utóbb létrejön, s ez ügyben már fel is vettük a kapcsolatot sok fehérvári céggel.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete 1970-ben jött létre Székesfehérváron. Az új egyetem minden olyan kezdeményezést támogat, amely felkelti az érdeklődést a műszaki és természettudományos pálya iránt, ezért jelentős szerepet kíván vállalni a volt bőrgyár helyén elképzelt Csodák palotájában - tudtuk meg Györök György RIOK-főigazgatótól.

- Értékesebb lesz így az önöknél szerzett diploma?

- A törvény ma igazán már nem tesz különbséget a felsőoktatási intézmények között. Van benne egy paragrafus, amelyik arról intézkedik, hogy ki használhatja az egyetem nevet, különben mindegyik intézmény jogosultságai ugyanazok. Ma még akadémikusok is beszélnek főiskolai és egyetemi képzésről, pedig Magyarországon ma nincs ilyen. Van alap-, mester- és doktori képzés. A nálunk szerzett végzettségnek korábban is volt értéke, gyakorlatilag az iskolapadból viszik el a hallgatókat a cégek. Jelenleg 12 ezer hallgatónk van, 5 karral, 2 központtal. Büszkék vagyunk arra, hogy alapvetően műszakiak vagyunk, hiszen a műszaki és természettudományos végzettségű diplomások azok, akik később biztosíthatják azt, hogy az ország előre menjen, fejlődjön. Szép és szükség is van a bölcsésztudományra és a sok ügyvédre, de ahhoz, hogy be tudjuk kapcsolni a mobiltelefont, meg tudjuk nyomni a távirányítót, vagy be tudjunk kapcsolni egy számítógépet, elengedhetetlen az a műszaki értelmiségi háttér, amelynek a képzésében részt veszünk.

- Milyen szerep jut eben az új helyzetben a fehérvári intézetnek?

- Akik január 1-je után végeznek itt, már az Óbudai Egyetem oklevelét kapják. Számunkra mindig is fontos volt a fehérvári intézmény. Fehérvár a stratégiai elképzelések között van: mindent megpróbálunk, hogy az oktatási és a kutatási hátteret ne csak megtartani, de jelentősen fejleszteni is tudjuk, s a hallgatói létszám is jelentősen növekedjen. Nem elhanyagolható az az ipari környezet, amelyik itt rendelkezésre áll. A tervezet nanotechnológiai innnovációs központ előbb-utóbb létrejön, s ez ügyben már fel is vettük a kapcsolatot sok fehérvári céggel.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete 1970-ben jött létre Székesfehérváron. Az új egyetem minden olyan kezdeményezést támogat, amely felkelti az érdeklődést a műszaki és természettudományos pálya iránt, ezért jelentős szerepet kíván vállalni a volt bőrgyár helyén elképzelt Csodák palotájában - tudtuk meg Györök György RIOK-főigazgatótól.

- A törvény ma igazán már nem tesz különbséget a felsőoktatási intézmények között. Van benne egy paragrafus, amelyik arról intézkedik, hogy ki használhatja az egyetem nevet, különben mindegyik intézmény jogosultságai ugyanazok. Ma még akadémikusok is beszélnek főiskolai és egyetemi képzésről, pedig Magyarországon ma nincs ilyen. Van alap-, mester- és doktori képzés. A nálunk szerzett végzettségnek korábban is volt értéke, gyakorlatilag az iskolapadból viszik el a hallgatókat a cégek. Jelenleg 12 ezer hallgatónk van, 5 karral, 2 központtal. Büszkék vagyunk arra, hogy alapvetően műszakiak vagyunk, hiszen a műszaki és természettudományos végzettségű diplomások azok, akik később biztosíthatják azt, hogy az ország előre menjen, fejlődjön. Szép és szükség is van a bölcsésztudományra és a sok ügyvédre, de ahhoz, hogy be tudjuk kapcsolni a mobiltelefont, meg tudjuk nyomni a távirányítót, vagy be tudjunk kapcsolni egy számítógépet, elengedhetetlen az a műszaki értelmiségi háttér, amelynek a képzésében részt veszünk.

- Milyen szerep jut eben az új helyzetben a fehérvári intézetnek?

- Akik január 1-je után végeznek itt, már az Óbudai Egyetem oklevelét kapják. Számunkra mindig is fontos volt a fehérvári intézmény. Fehérvár a stratégiai elképzelések között van: mindent megpróbálunk, hogy az oktatási és a kutatási hátteret ne csak megtartani, de jelentősen fejleszteni is tudjuk, s a hallgatói létszám is jelentősen növekedjen. Nem elhanyagolható az az ipari környezet, amelyik itt rendelkezésre áll. A tervezet nanotechnológiai innnovációs központ előbb-utóbb létrejön, s ez ügyben már fel is vettük a kapcsolatot sok fehérvári céggel.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete 1970-ben jött létre Székesfehérváron. Az új egyetem minden olyan kezdeményezést támogat, amely felkelti az érdeklődést a műszaki és természettudományos pálya iránt, ezért jelentős szerepet kíván vállalni a volt bőrgyár helyén elképzelt Csodák palotájában - tudtuk meg Györök György RIOK-főigazgatótól.

- A törvény ma igazán már nem tesz különbséget a felsőoktatási intézmények között. Van benne egy paragrafus, amelyik arról intézkedik, hogy ki használhatja az egyetem nevet, különben mindegyik intézmény jogosultságai ugyanazok. Ma még akadémikusok is beszélnek főiskolai és egyetemi képzésről, pedig Magyarországon ma nincs ilyen. Van alap-, mester- és doktori képzés. A nálunk szerzett végzettségnek korábban is volt értéke, gyakorlatilag az iskolapadból viszik el a hallgatókat a cégek. Jelenleg 12 ezer hallgatónk van, 5 karral, 2 központtal. Büszkék vagyunk arra, hogy alapvetően műszakiak vagyunk, hiszen a műszaki és természettudományos végzettségű diplomások azok, akik később biztosíthatják azt, hogy az ország előre menjen, fejlődjön. Szép és szükség is van a bölcsésztudományra és a sok ügyvédre, de ahhoz, hogy be tudjuk kapcsolni a mobiltelefont, meg tudjuk nyomni a távirányítót, vagy be tudjunk kapcsolni egy számítógépet, elengedhetetlen az a műszaki értelmiségi háttér, amelynek a képzésében részt veszünk.

- Milyen szerep jut eben az új helyzetben a fehérvári intézetnek?

- Akik január 1-je után végeznek itt, már az Óbudai Egyetem oklevelét kapják. Számunkra mindig is fontos volt a fehérvári intézmény. Fehérvár a stratégiai elképzelések között van: mindent megpróbálunk, hogy az oktatási és a kutatási hátteret ne csak megtartani, de jelentősen fejleszteni is tudjuk, s a hallgatói létszám is jelentősen növekedjen. Nem elhanyagolható az az ipari környezet, amelyik itt rendelkezésre áll. A tervezet nanotechnológiai innnovációs központ előbb-utóbb létrejön, s ez ügyben már fel is vettük a kapcsolatot sok fehérvári céggel.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete 1970-ben jött létre Székesfehérváron. Az új egyetem minden olyan kezdeményezést támogat, amely felkelti az érdeklődést a műszaki és természettudományos pálya iránt, ezért jelentős szerepet kíván vállalni a volt bőrgyár helyén elképzelt Csodák palotájában - tudtuk meg Györök György RIOK-főigazgatótól.

- Milyen szerep jut eben az új helyzetben a fehérvári intézetnek?

- Akik január 1-je után végeznek itt, már az Óbudai Egyetem oklevelét kapják. Számunkra mindig is fontos volt a fehérvári intézmény. Fehérvár a stratégiai elképzelések között van: mindent megpróbálunk, hogy az oktatási és a kutatási hátteret ne csak megtartani, de jelentősen fejleszteni is tudjuk, s a hallgatói létszám is jelentősen növekedjen. Nem elhanyagolható az az ipari környezet, amelyik itt rendelkezésre áll. A tervezet nanotechnológiai innnovációs központ előbb-utóbb létrejön, s ez ügyben már fel is vettük a kapcsolatot sok fehérvári céggel.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete 1970-ben jött létre Székesfehérváron. Az új egyetem minden olyan kezdeményezést támogat, amely felkelti az érdeklődést a műszaki és természettudományos pálya iránt, ezért jelentős szerepet kíván vállalni a volt bőrgyár helyén elképzelt Csodák palotájában - tudtuk meg Györök György RIOK-főigazgatótól.

- Milyen szerep jut eben az új helyzetben a fehérvári intézetnek?

- Akik január 1-je után végeznek itt, már az Óbudai Egyetem oklevelét kapják. Számunkra mindig is fontos volt a fehérvári intézmény. Fehérvár a stratégiai elképzelések között van: mindent megpróbálunk, hogy az oktatási és a kutatási hátteret ne csak megtartani, de jelentősen fejleszteni is tudjuk, s a hallgatói létszám is jelentősen növekedjen. Nem elhanyagolható az az ipari környezet, amelyik itt rendelkezésre áll. A tervezet nanotechnológiai innnovációs központ előbb-utóbb létrejön, s ez ügyben már fel is vettük a kapcsolatot sok fehérvári céggel.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete 1970-ben jött létre Székesfehérváron. Az új egyetem minden olyan kezdeményezést támogat, amely felkelti az érdeklődést a műszaki és természettudományos pálya iránt, ezért jelentős szerepet kíván vállalni a volt bőrgyár helyén elképzelt Csodák palotájában - tudtuk meg Györök György RIOK-főigazgatótól.

- Milyen szerep jut eben az új helyzetben a fehérvári intézetnek?

- Akik január 1-je után végeznek itt, már az Óbudai Egyetem oklevelét kapják. Számunkra mindig is fontos volt a fehérvári intézmény. Fehérvár a stratégiai elképzelések között van: mindent megpróbálunk, hogy az oktatási és a kutatási hátteret ne csak megtartani, de jelentősen fejleszteni is tudjuk, s a hallgatói létszám is jelentősen növekedjen. Nem elhanyagolható az az ipari környezet, amelyik itt rendelkezésre áll. A tervezet nanotechnológiai innnovációs központ előbb-utóbb létrejön, s ez ügyben már fel is vettük a kapcsolatot sok fehérvári céggel.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete 1970-ben jött létre Székesfehérváron. Az új egyetem minden olyan kezdeményezést támogat, amely felkelti az érdeklődést a műszaki és természettudományos pálya iránt, ezért jelentős szerepet kíván vállalni a volt bőrgyár helyén elképzelt Csodák palotájában - tudtuk meg Györök György RIOK-főigazgatótól.

- Milyen szerep jut eben az új helyzetben a fehérvári intézetnek?

- Akik január 1-je után végeznek itt, már az Óbudai Egyetem oklevelét kapják. Számunkra mindig is fontos volt a fehérvári intézmény. Fehérvár a stratégiai elképzelések között van: mindent megpróbálunk, hogy az oktatási és a kutatási hátteret ne csak megtartani, de jelentősen fejleszteni is tudjuk, s a hallgatói létszám is jelentősen növekedjen. Nem elhanyagolható az az ipari környezet, amelyik itt rendelkezésre áll. A tervezet nanotechnológiai innnovációs központ előbb-utóbb létrejön, s ez ügyben már fel is vettük a kapcsolatot sok fehérvári céggel.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete 1970-ben jött létre Székesfehérváron. Az új egyetem minden olyan kezdeményezést támogat, amely felkelti az érdeklődést a műszaki és természettudományos pálya iránt, ezért jelentős szerepet kíván vállalni a volt bőrgyár helyén elképzelt Csodák palotájában - tudtuk meg Györök György RIOK-főigazgatótól.

- Akik január 1-je után végeznek itt, már az Óbudai Egyetem oklevelét kapják. Számunkra mindig is fontos volt a fehérvári intézmény. Fehérvár a stratégiai elképzelések között van: mindent megpróbálunk, hogy az oktatási és a kutatási hátteret ne csak megtartani, de jelentősen fejleszteni is tudjuk, s a hallgatói létszám is jelentősen növekedjen. Nem elhanyagolható az az ipari környezet, amelyik itt rendelkezésre áll. A tervezet nanotechnológiai innnovációs központ előbb-utóbb létrejön, s ez ügyben már fel is vettük a kapcsolatot sok fehérvári céggel.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete 1970-ben jött létre Székesfehérváron. Az új egyetem minden olyan kezdeményezést támogat, amely felkelti az érdeklődést a műszaki és természettudományos pálya iránt, ezért jelentős szerepet kíván vállalni a volt bőrgyár helyén elképzelt Csodák palotájában - tudtuk meg Györök György RIOK-főigazgatótól.

- Akik január 1-je után végeznek itt, már az Óbudai Egyetem oklevelét kapják. Számunkra mindig is fontos volt a fehérvári intézmény. Fehérvár a stratégiai elképzelések között van: mindent megpróbálunk, hogy az oktatási és a kutatási hátteret ne csak megtartani, de jelentősen fejleszteni is tudjuk, s a hallgatói létszám is jelentősen növekedjen. Nem elhanyagolható az az ipari környezet, amelyik itt rendelkezésre áll. A tervezet nanotechnológiai innnovációs központ előbb-utóbb létrejön, s ez ügyben már fel is vettük a kapcsolatot sok fehérvári céggel.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete 1970-ben jött létre Székesfehérváron. Az új egyetem minden olyan kezdeményezést támogat, amely felkelti az érdeklődést a műszaki és természettudományos pálya iránt, ezért jelentős szerepet kíván vállalni a volt bőrgyár helyén elképzelt Csodák palotájában - tudtuk meg Györök György RIOK-főigazgatótól.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete 1970-ben jött létre Székesfehérváron. Az új egyetem minden olyan kezdeményezést támogat, amely felkelti az érdeklődést a műszaki és természettudományos pálya iránt, ezért jelentős szerepet kíván vállalni a volt bőrgyár helyén elképzelt Csodák palotájában - tudtuk meg Györök György RIOK-főigazgatótól.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete 1970-ben jött létre Székesfehérváron. Az új egyetem minden olyan kezdeményezést támogat, amely felkelti az érdeklődést a műszaki és természettudományos pálya iránt, ezért jelentős szerepet kíván vállalni a volt bőrgyár helyén elképzelt Csodák palotájában - tudtuk meg Györök György RIOK-főigazgatótól.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete 1970-ben jött létre Székesfehérváron. Az új egyetem minden olyan kezdeményezést támogat, amely felkelti az érdeklődést a műszaki és természettudományos pálya iránt, ezért jelentős szerepet kíván vállalni a volt bőrgyár helyén elképzelt Csodák palotájában - tudtuk meg Györök György RIOK-főigazgatótól.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete 1970-ben jött létre Székesfehérváron. Az új egyetem minden olyan kezdeményezést támogat, amely felkelti az érdeklődést a műszaki és természettudományos pálya iránt, ezért jelentős szerepet kíván vállalni a volt bőrgyár helyén elképzelt Csodák palotájában - tudtuk meg Györök György RIOK-főigazgatótól.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete 1970-ben jött létre Székesfehérváron. Az új egyetem minden olyan kezdeményezést támogat, amely felkelti az érdeklődést a műszaki és természettudományos pálya iránt, ezért jelentős szerepet kíván vállalni a volt bőrgyár helyén elképzelt Csodák palotájában - tudtuk meg Györök György RIOK-főigazgatótól.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete 1970-ben jött létre Székesfehérváron. Az új egyetem minden olyan kezdeményezést támogat, amely felkelti az érdeklődést a műszaki és természettudományos pálya iránt, ezért jelentős szerepet kíván vállalni a volt bőrgyár helyén elképzelt Csodák palotájában - tudtuk meg Györök György RIOK-főigazgatótól.