2 órája
Szijjártó: kritikus területeken sikerült összekötni Magyarország és Szerbia gazdaságát (videó)
Kritikus területeken sikerült összekötni Magyarország és Szerbia gazdaságát, s ezáltal mind a két ország ellenállóbbá vált a válságokkal és a veszélyekkel szemben – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, írja az MTI.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadja Adrijana Mesarovic szerb gazdasági minisztert a Puskás Arénában 2024. szeptember 18-án
Forrás: MTI
Fotó: Bruzák Noémi
A tárcavezető a szerb gazdasági miniszterrel, Adrijana Mesaroviccsal közös sajtóértekezletén stratégiai jelentőségűnek nevezte a két ország együttműködését és annak fejlesztését, valamint figyelmeztetett, hogy napjainkban a világgazdaságban drámai változások mennek végbe, így ez most különösen fontos.
Fotó: Bruzák Noémi / Forrás: MTI
Mi az új világgazdasági rendnek a győztesei közé akarunk tartozni, és ebben komoly, érdemi segítséget jelent a magyar–szerb stratégiai gazdasági együttműködés
– szögezte le.
Üdvözölte, hogy kritikus területeken sikerült összekötni Magyarország és Szerbia gazdaságát, és ennek nyomán mind a két fél ellenállóbbá vált a válságokkal és a veszélyekkel szemben.
Ezzel kapcsolatosan pedig azt hangsúlyozta, hogy mindkét ország gazdasági stratégiája a nemzeti érdek érvényesítésére épül. „Nem ideológiai alapú, hanem a józan észt követő gazdaságpolitikát folytatunk, csak saját szemszögünkből vagyunk hajlandók az érdekeinkre tekinteni” – fogalmazott. Illetve jó hírnek nevezte, hogy gazdasági szempontból a magyar és a szerb stratégiai érdekek egybeesnek.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy mostanra sem magyar, sem szerb energiabiztonságról nem lehet beszélni a felek közötti stratégiai együttműködés nélkül, amelynek köszönhetően a két állam energiabiztonsága összehasonlíthatatlanul erősebb, mint külön-külön lenne.
„Szerbia száz százalékban megbízható tranzitország Magyarország földgázellátása szempontjából. Idén naponta immár több mint húszmillió köbméternyi földgáz érkezik Magyarországra Szerbián keresztül. A mai napig meghaladtuk az 5,2 milliárd köbmétert az idei esztendőben, ami már majdnem annyi, mint a tavalyi év egészében”
– tudatta.
„És látván a regionális földgázpiaci helyzetet, Magyarország az elkövetkező időszakban a jelenleginél is nagyobb szerepet szán a Török Áramlat vezetéknek a földgázellátása tekintetében, és Szerbia szerepe itt stratégiai lesz a jövőben is” – tette hozzá.
Majd arról is tájékoztatott, hogy hazánk jelenleg 90 millió köbméternyi földgázt tárol Szerbia számára, és ha szükség lesz rá a téli felkészüléshez, akkor a kormányzat kész további mennyiségeket is betárolni.
Kitért arra is, hogy a közelmúltbeli turbulens események felértékelik a magyar és a szerb kőolajhálózat összekötéséről szóló korábbi megegyezést, amelynek alapján 310 kilométernyi új vezeték is épülni fog.
„A megvalósíthatósági tanulmány az év végére készül el. A munkát 2025-ben kezdjük, 2027-re végzünk vele, és így a százhalombattai finomító összeköttetésre kerül a szerb–magyar határral, szerb barátaink pedig délről megépítik a maguk vezetékét” – közölte.
Továbbá érintette a villamosenergia-ellátás terén folytatott együttműködést is, és kiemelte, hogy folyik az új határkeresztező vezeték építésének előkészítése is. Ez 2028-ra fog elkészülni, megduplázva a két ország közötti villamosáram-összeköttetés kapacitását.
Üdvözölte azt is, hogy decemberben meg is kezdi működését a Szerbiával és Szlovéniával megalapított regionális áramtőzsde, aminek révén még nagyobb biztonságban lesz az érintett országok ellátása.
A miniszter végül a szomszédos ország jól látható fejlődését is méltatta, és úgy vélekedett, hogy éppen erre a lendületre, frissességre, új energiára lenne szüksége az egyre gyengébb gazdasági teljesítményt felmutató Európai Uniónak.
„Ezért annak érdekében, hogy ezt az európai gazdasági visszaesést megállítsuk, és új lendületet adjunk a kontinensnek, a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatát fel kell gyorsítani” – jegyezte meg.
„És a Nyugat-Balkánon Szerbia a kulcsország, így Magyarország továbbra is elkötelezett amellett, hogy még magyar uniós elnökség alatt meg tudjuk nyitni a harmadik csatlakozási tárgyalási fejezetcsoportot, s ezzel újabb nagy lépést tegyünk abba az irányba, hogy Szerbia végre az Európai Unió tagja legyen” – fűzte hozzá.
„Mi most úgy látjuk, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a nyugat-balkáni országokra, mint a nyugat-balkáni országoknak az uniós tagságra, és ideje lenne ezt Brüsszelben is megérteni” – zárta a mondandóját.
Szijjártó Péter: Ursula von der Leyen is részese az EU-bővítéssel kapcsolatban jelen lévő képmutatásnakAz európai uniós bővítéspolitikával kapcsolatos brüsszeli képmutatásba illeszkedik az Európai Bizottság elnökének azon döntése, amelynek értelmében Várhelyi Olivér nem folytathatja munkáját a területért felelős biztosként – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten. A tárcavezető a szerb gazdasági miniszterrel közös sajtóértekezletén az újságírók kérdéseire válaszolva azon véleményének adott hangot, miszerint a bővítéspolitika terén Brüsszelben jelen lévő képmutatás része az a friss döntés is, amelynek értelmében Várhelyi Olivér nem folytathatja a munkáját a területért felelős biztosként az új Európai Bizottságban. Emlékeztetett, hogy a Nyugat-Balkán államai átlagosan tizennégy és fél éve várakoznak az EU-tagságra, ami jól mutatja, hogy a közösségben a többség a bővítés ellen van. „Azért várakoznak ennyi ideje a nyugat-balkáni országok, mert az Európai Unióban óriási képmutatás van a bővítés kapcsán. Mert nyilvánosan mindenki a bővítés mellett szól, azonban amikor huszonheten, külügyminiszterek magunkra zárjuk az ajtót, akkor a többség a bővítés ellen beszél” – fogalmazott. A miniszter szerint nyilvánvalóan Ursula von der Leyen asszony döntésének hátterében az áll, hogy ne a bővítéspárti Magyarország által delegált biztos kapja a bővítési portfóliót. Ez a motívum mutatja, hogy ő is tagja, részese annak a képmutatásnak, amely ma Brüsszelben, az Európai Unióban a bővítéssel kapcsolatban jelen van. Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a csatlakozási folyamatban legelőrébb tartó országok egyértelműsítették is a kérésüket, hogy Várhelyi Olivér vigye tovább a szomszédság- és bővítéspolitikai portfóliót, de ennek ellenére ez nem így lesz végül. „Ma az Európai Unió, Brüsszel, a tisztségviselők, Ursula von der Leyen asszony elképesztő képmutatást tanúsítanak a bővítés kapcsán, és nem támogatják a bővítést (…) Mi természetesen nem veszítjük el a lelkesedésünket emiatt, és még jó pár ország van ebben a kategóriában” – jelentette ki. „És mi továbbra is mindent megteszünk annak érdekében, hogy a nyugat-balkáni országok minél előbb csatlakozhassanak az Európai Unióhoz” – tette hozzá. A miniszter végezetül kitért arra is, hogy minden tagállamnak joga van arra, hogy biztost állítson, s arról is maga döntsön, hogy kit jelöl. „Ezért én abból a feltételezésből indulok ki, hogy az Európai Parlamentben olyan fantasztikusan elkötelezett demokraták ülnek, hogy ezt a szuverén jogát egyetlen nemzetnek sem fogják majd elvitatni” – mondta. |
„Hajtóvadászat folyik a migrációt elutasító politikusokkal és kormányokkal szemben”
Napjainkban hajtóvadászat folyik a migrációt elutasító politikusokkal és kormányokkal szemben, ennek része a határ védelme miatt Magyarországra kirótt gigabírság és a Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettesre kért hatéves börtönbüntetés is – szögezte le a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A tárcavezető a szerb gazdasági miniszterrel közös sajtóértekezletén újságírói kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta, hogy Brüsszel jelenleg migrációpárti politikát hajt végre, ezért hajtóvadászat folyik az ezt elutasító politikusokkal és kormányokkal szemben.
„Hajtóvadászat van a magyar kormánnyal szemben, s hajtóvadászat van Matteo Salvinivel szemben is” – mondta.
„Ezért kell nekünk gigabírságot fizetni azért, mert megvédjük a határunkat, ezért kérnek több mint fél évtizednyi börtönbüntetést az olasz miniszterelnök-helyettesre (…) Normális világban élünk? Teljesen elment mindenkinek az esze itt Európában?” – tette fel a kérdést Szijjártó Péter.
Majd aláhúzta, hogy Matteo Salvini felelős politikusként úgy döntött, hogy megvédi a hazáját, és csupán érvényt akart szerezni a jogszabályoknak, amelyek értelmében minden ország maga határozhatja meg azt, hogy ki léphet a területére.
És ha valakit ezért börtönbe akarnak küldeni, akkor tényleg az ember már nem tudja, hogy a józan ész elvesztésének milyen minősített szintje van Európában
– fogalmazott.
A miniszter szavai szerint ráadásul a kettős mércét mutatja az a tény is, hogy miközben Magyarországot büntetik a határai védelméért, „senki nem szól egy szót sem amiatt”, hogy Németország lezárta a belső schengeni határokat, márpedig az övezet működésének ellehetetlenítése súlyos kárt okoz Európának.
„A schengeni övezet működőképességét úgy lehet biztosítani, ha megvédjük a külső határokat. Minket jelenleg ezért büntetnek. A külső határok védelmének nincsen alternatívája” – hangsúlyozta.
