Gyorsabb gyógyulást, kisebb fájdalmat, kevesebb szövődményt ígérnek a visszérműtéteknél

– A visszérbetegek mai korszerű ellátási formája az úgynevezett termikus endovénás abláció, ami azt jelenti, hogy hőenergiával károsítjuk az ér belsejét, így zárjuk le azokat az ereket, amelyek fenntartják a visszerességet – magyarázta el egy mondatban a visszérműtétek lényegét Mikola József érsebész főorvos, aki a móri kórházban végez ilyen beavatkozásokat. Az eljárásban korábban a rádiófrekvencia és a lézer versengése volt megfigyelhető, hisz mind a kettő képes termikus energiát szolgáltatni megfelelő berendezéseken keresztül. Ám a fejlődés az egészségügyet sem hagyja érintetlenül. A fejlesztések célja mindig az, hogy csökkenjen a műtétek kockázata, a szövődmények kialakulásának esélye, és hogy minél kisebb fájdalommal járjon a beavatkozás. A visszérműtéteknél használt legújabb hőforrás: a mikrohullám.

A mikrohullám – elektromágneses hullámok, amelyeknek a frekvenciája nagyjából 0,3–300 GHz közötti – melegítő hatását már az ötvenes évek végén felfedezték az Egyesült Államokban. Ez az alapja a konyhában használt mikrohullámú sütőnek is. A mikrohullám visszérműtéteknél történő hasznosítására a 2000-es évek elején végeztek kutatásokat, de az első ilyen beavatkozásra csak 2019 februárjában került sor. Daganatos betegeknél már régebb óta alkalmazzák a mikrohullámos termoablációt.

– Felvetődhet a kérdés, hogy miért telt el annyi év a kutatások publikálása és az első beavatkozás között, amire egy­értelműen az a válasz, hogy a megfelelő műszerek létrehozása mellett a kellő gyakorlat elsajátítására is szükség van ahhoz, hogy az orvos vállalja az újfajta módszer használatát. Nem titkolhatjuk el azt sem, hogy a struktúraváltáshoz a megfelelő műszereket is be kell szerezni, amelyek nem éppen olcsók – árulta el a főorvos.

Mi a mikrohullámú eljárás előnye? Mivel 75-80 Celsius-, tehát alacsonyabb hőfokon dolgozik, mint a lézer, amit 100-120 fokon használnak, kisebb az úgynevezett termikus szövődmény. Az első tapasztalatok szerint még minimális fájdalom sincs a műtét után, és jóval kisebb bőr-, illetve szöveti károsodást okoz. Ennek egyenes következménye, hogy a gyógyulás is könnyebb, gyorsabb. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy a műtétben részt vevő orvos és asszisztenciája számára is biztonságosabb a mikrohullám, mint a lézer használata. Az eddig elvégzett összehasonlító vizsgálatok mindegyikében a mikrohullámú eljárás bizonyult a legjobbnak.

– Nem mondanánk igazat, ha azt állítanánk, hogy százszázalékos hatású az újfajta beavatkozás. Ilyet nyilván nem lehet kijelenteni semmilyen beavatkozás és módszer esetén sem. De az biztos, hogy egy-két százalékra esett vissza ezzel a módszerrel a beavatkozást követően a lezárt ér újra­kinyílásának esélye, ami visszérműtétek esetén előfordulhat. Hangsúlyozom, hogy az eddigi tapasztalatok szerint, hiszen mint már említettem, ezt a fajta beavatkozást csak néhány hónapja végzik a világon – mutatott rá az érsebész.

Magyarországon eddig 15 ilyen műtétet végeztek, ebből kettő Móron Mikola József nevéhez köthető, aki itthon másodikként kezdte alkalmazni az új módszert.