Minden lelki krízis egy üzenet!

– A megváltozott helyzet mindannyiunkat kimozdított a megszokott komfortzónánkból. Az új életkörülmények már önmagukban is komoly stresszt okoznak, amit tovább fokoznak a sokszor egymásnak ellentmondó információk, amelyek a médiában, a közösségi hálón, illetve a mindennapi beszélgetések során jutnak el hozzánk – kezdte Schwanner Gábor pszichoterapeuta, rehabilitációs pszi­chiáter.

Mindenki nehezen tűri

A szakember azt is elmagyarázta, hogy a veszélyhelyzetekhez történő feszült hozzáállásunk abból a több százezer évvel ezelőtti helyzetből ered, amikor agyunk a túlélés érdekében mindig a legrosszabbra készült. Amennyiben végül mégsem érte az ősembert vadállati támadás, nem volt gond, de a túlzott biztonságérzetért az életével fizethetett. Ez tehát az alap, amihez a mai helyzetben hozzáadódik, hogy korlátozva vagyunk, nem tudunk a megszokott módokon feltöltődni, ráadásul rokonainkkal, barátainkkal is ritkábban találkozhatunk. És akkor arról még nem is szóltunk, mennyi rejtett feszültséget hoz felszínre a házastársunkkal, párunkkal, gyerekeinkkel együtt töltött jóval több idő, ami oda is vezethet, hogy „allergizálódunk” a másikra. Az egészet pedig körbeveszi a bizonytalanság, ami talán a legrosszabb.

– A szorongást, a feszültséget mindenki nehezen tűri, és másként is kezeli. A levezetéshez van, akinek elég, ha kimegy és fut, kerékpározik, mozog egyet a szabadban, és akad, aki a „könnyebb” utat választja, vagyis nyugtatóhoz, alkoholhoz vagy egyéb szerekhez nyúl – fejtette ki a szakember.

Az alkohol az egyik legrégebben ismert nyugtató és hangulatjavító, ám tudvalévő, hogy hosszú távon rongálja a szervezetet, ezért nem jó megoldás. Statisztikák szerint egyébként Magyarországon is megnőtt az alkoholfogyasztás az elmúlt egy évben. A stresszt természetesen oldani kell, hiszen hosszú távon rossz hatással van az egészségünkre, többek között az immunrendszerre is, amire pedig jelen helyzetben igen nagy szükségünk van.

A stresszes állapot gyakori megnyilvánulása az alvás­zavar – nehezen alszunk el, mert túlpörgött az agyunk, vagy éjjel megébredünk és nem tudunk visszaaludni, egyfolytában a napi problémáinkon gondolkozunk. A nyu­godt alvás pedig elengedhetetlen testünk és agyunk regenerációjához, és az alvás hiánya hosszú távon szintén romboló.

– A legtöbb ember tudatossága a stressz észlelésével, kezelésével kapcsolatban igen alacsony; nem veszik észre testük visszajelzéseit, nem érzékelik, hogy túl feszültek, vagy hogy elérték az egészséges határt. Főként férfiakra jellemző, hogy elfojtják a problémáikat. E tekintetben nem árt odafigyelni környezetünk visszajelzéseire: ha azt mondják, mostanában sokat kiabálunk, feszültebbek vagyunk, esetleg több alkoholt fogyasztunk, érdemes elgondolkodnunk. Ha nem tudjuk oldani a feszültséget, egy idő után jön a magas vérnyomás és az egyéb olyan testi tünetek, mint a fejfájás, emésztési zavarok, hasmenés és így tovább. De a stressz jelentkezhet lehangoltság vagy türelmetlenség, ingerültség formájában is – részletezte Schwanner Gábor.

Keressük a választ!

A pszichiáter szerint minden lelki krízis egyfajta üzenet: nem jók a megoldásaink bizonyos élethelyzetekre. Ezért magasabb szintre kell lépnünk, másként kell reagálnunk. Biztos, mindenki számára beváló recept a stressz kezelésére persze nem létezik. Azt, hogy kinek mire lenne szüksége, leginkább maga tudja kitalálni – például több mozgásra, kevesebb munkára, azoknak a nézeteltéréseknek a megbeszélésére a partnerükkel, amelyek hosszú távon aláássák a kapcsolatot és a többi. Ennek kiderítésére szakembertől is lehet segítséget kérni.

– A krízishelyzetet akár a saját hasznára is fordíthatja az ember, ha máshonnan nézi a szituációt. Tegyék fel a kérdést maguknak: mit tudnak másként csinálni? A válasz keresése közben tanulhatnak is. Például azt, mi az, ami túlterheli, ami zavarja önöket, de arra is rájöhetnek, mivel tudják helyettesíteni jelen helyzetben a kiesett kikapcsolódási formákat. Ez egyúttal a leleményességet is fejleszti – mondta a pszichiáter.

Helyezzék hát új keretek közé az életüket!