Ismerjük meg Fejér településeit! – Rácalmás

Rácalmásról készült filmünket ITT tekinthetik meg.

Rácalmás története viszont nem volt mindig olyan kiegyensúlyozott, mint napjainkban. Mindez nem is meglepő, hiszen az elmúlt több száz évben számos dolog történt a település mai területén, ami a feljegyzések és a régészeti leletek szerint már az őskorban is lakott volt. A történelem számos korszaka nyomot hagyott a településen, hol kisebb, hol nagyobb, vagy esetleg szemmel nem is látható mértékben, de az kijelenthető, hogy a mai kisváros olyan földre épült, ami magában hordozza a történelmi sikereket és kudarcokat egyaránt. 

Ahogy azt Rácalmás város weboldalán is írják, régészeti dokumentumok támasztják alá, hogy a neolitikum és a bronzkor embere is megtelepedett a város mai területén, de hosszabb-rövidebb ideig éltek ott kelták, rómaiak, avarok és longobárdok is. A honfoglalást követően magyar törzseknek biztosított szálláshelyet a Duna mellett magasodó löszfal, 1025-ben pedig Szent István király adománylevelében először tesz községre utaló említést a területtel kapcsolatban Szigetfő néven. 

Később a török kiűzése miatt folytatott küzdelem is megrázta Rácalmás elődjét, a több mint egy évtizedig zajló harcok miatt elnéptelenedett a terület, ahol az 1600-as évek végén rácok telepedtek le. A települést III. Ferdinánd a Farka és a Lindvay családoknak adományozta, akik kúriákat építettek, leszármazottjaik pedig a 20. század közepéig éltek a területen. A legismertebb utód Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás volt, akinek nevét ma az általános iskola viseli Rácalmáson. 

Az első olyan írásos emlék, ami már Rácz-Almás néven említi a helységet, 1696-ból maradt fenn. Vízparti településként számos előnnyel rendelkezett a település már a történelem korábbi szakaszaiban is. Ahogy a város honlapján írják, a lakosság földműveléssel, halászattal, hajózással, iparral és kereskedelemmel foglalkozott, amibe az is beletartozott, hogy a környéken megtermelt gabonát a dunai vízimalmokban őrölték. 

A település lakosságát megtépázta az első világháború is, a második viszont a településképben is hatalmas károkat okozott, hiszen több hónapig ezen a részen húzódott a frontvonal. Rácalmás újjáépült és története nagy fordulatot vett akkor, amikor 1950-ben alig tíz kilométerre egy új város kezdett kinőni a földből. Az akkor Sztálinváros, ma Dunaújváros nevet viselő település rengeteg lehetőséget biztosított a rácalmásiaknak. 

A folyamatos fejlődésnek köszönhetően egyre többen választották lakhelyül a Duna mentén elterülő hangulatos települést és 2009- ben várossá nyilvánították. A történelem ma is megtalálható Rácalmás utcáin. Az Év települése és a Fejér megye legkedveltebb kirándulóhelye kitüntetésekkel büszkélkedhető városban ma is áll és rendezvény-, valamint turisztikai központként működik a Jankovich-kúria, de civil összefogásnak köszönhetően olyan érdekességek is megtekinthetők itt, mint a legjellemzőbb épített örökségnek választott vasútállomásnál álló, az 1970-es évekből származó étkezőkocsi, vagy a Záhonyból érkezett dízelmozdony. 

Amellett, hogy a hangulatos, szűk, olykor egész hosszában lépcsőből álló kis utcák modern házak között kacskaringóznak, a városban őrzik a múlt eseményeinek és embereinek emlékét is, így többek között emléktáblán állnak az első világháborúban elesettek nevei, a vasútállomáson pedig az egykori mozdonyvezetők előtt tiszteleg az emlékül állított szobor.

A múlt és a jelen párhuzamosan él Rácalmáson

Lampertné Nepp Brigitta 14 éve költözött családjával Rácalmásra. – Egy jól élhető települést kerestünk, amit itt meg is találtunk. Csendes, ugyanakkor tele van programokkal. Számunkra nagyon fontos a természet közelsége, hogy minél többet tudjunk kirándulni, amit itt, a környéken megtehetünk – sorolta Brigitta, mik azok a dolgok, amik miatt szeretnek Rácalmáson élni. Mindezek mellett kiemelte, a közbiztonság is rendkívül jó a településen, a polgárőrség mellett a lakosság is figyel egymásra.

– Több mint 25 éve élek Rácalmáson és nehéz egy dolgot kiemelni, ami miatt azt mondhatom, jó itt élni. Mint kisgyermekes szülő, elsősorban az intézményeket emelném ki. Az óvoda és a bölcsőde felszereltségét és a szakembereket tekintve is egyedülálló hely a környéken – hangsúlyozta Szalóki-Oros Brigitta, és mint mondta, az intézmények mellett a település is számos lehetőséget biztosít a gyerekek és a családok számára egyaránt.

Tóth Csaba született rácalmási, ezért, mint mondja, kicsit elfogult. – Én sok civil szervezetnek tagja vagyok a városban, és nagyon szeretem azokat a rácalmási embereket, akik részt vesznek a civil munkába, aki eljön és még a legnagyobb melegben is megkapálja a virágoskertet – utalt Tóth Csaba a települést jellemző első civil összetartásra és  közösségre.