Az év ifjú nemesítője Mikó Péter

A fiatalember a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjánál fogadott bennünket. Beszélgetésünk apropója Az év ifjú nemesítője cím volt, amelyet – mint kiderült – Mikó Péter az országban elsőként nyert el.

A díjat a Magyar Növénynemesítők Egyesületétől kapta, s a Növénynemesítési Tudományos Napok keretében vehette át az akadémián. Az egyesület célja a pályázati kiírással az volt, hogy motiválják a fiatal generációt, mert közülük viszonylag kevesen dolgoznak e fontos kutatási területen. Péter szántóföldi témakörben adta be a pályázatát, első díjazottként pedig a tudományos napok keretében plenáris ülésen adhatta elő eddigi eredményeit, és pénzjutalmat is kapott.

Péter az MTA ATK Mezőgazdasági Intézetének Kalászos Gabona Nemesítés Osztályán dolgozik, több mint három éve. Az Agrártudományi Kutatóközponthoz azonban közel tíz évvel ezelőtt került, miután elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának ökológiai gazdálkodás szakirányát, s két évet dolgozott egy bio bébiételeket gyártó multinacionális cégnél. Amikor Martonvásáron egy nagy, ökológiai gazdálkodással kapcsolatos uniós és több magyar projekt is beindult, akkor jelentkezett a kutatóintézethez. Felvételt nyert, és az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kutatás mellett génmegőrzéssel, az idegen fajokban rejlő hasznos tulajdonságok feltérképezésével kezdett foglalkozni.

Péter ezt úgy magyarázta: mivel az ökológiai gazdálkodásban nem használhatnak hatékony, szintetikus növényvédő szereket, ezért a természetben, vadon élő rokon fajok segíthetnek ellenállóbbá tenni a haszonnövényeket. Az idegen, vad rokon fajoknak a szárazságtűrés javításában is fontos szerepük lehet, ami a hazánkban termesztett növények szempontjából sem mindegy, hiszen a klíma itt is érzékelhetően egyre csapadékszegényebb lesz. Szükség van tehát újabb és újabb keresztezésekre, hogy a hasznos tulajdonságokat minél jobban össze tudják hozni egy fajtában.

Kollégáival már meglévő, egymástól távolabbi rokonságban álló búzafajták keresztezésével állítanak elő új fajtákat. E több mint 100 búzafajtát eredményező, közel 70 éves nemesítési program jelentőségét idén Agrár Innovációs Díjjal is elismerték. Péter egyik legfontosabb feladata a jelenlegi programban a keresztezési kombinációk összeállítása – amelyekből kollégáival évente körülbelül ezret hoznak létre –, valamint az utódnemzedékek szelekciója. A kutató hozzátette: egy új búzafajta előállításához körülbelül tíz év szükséges.

A munka egyrészt a kutatóközpont üvegházában, másrészt a szántóföldön történik. E helyszínekre jár ki naponta az egyébként fehérvári Mikó Péter a kollégáival. A szabadban növényfelvételezésekkel, aratással, vetés-előkészítéssel foglalkoznak, a hidegebb téli időszakban eredményeket értékelnek, publikációkat írnak.

Az ifjú kutató idén azt látja: a tavaszi időszak jóval csapadékszegényebb, mint korábban, ezért szárazságtűrés szempontjából is szelektálhatnak. A szárazság mellett a másik nagy veszélyt az új kórokozók jelentik, amelyek miatt folyamatosan szükséges a búzatörzsek betegségellenállóságát is fejleszteni.

Péter az elmondottakhoz hozzátette: a nemesítő sohasem egyedül dolgozik, ezért az ő érdeme mögött is egy jó csapat munkája rejlik.