Megyénkben is érezhető a méhészkedéssel foglalkozók számának csökkenése

Annak, hogy kevesebben választják fő- vagy kiegészítő foglalkozásként a méhészkedést, az a legfőbb oka, hogy az előző öt év átlagához képest mostanra ötven százalékkal csökkent az ágazat jövedelmezősége, az emelkedő termelési költségekkel szemben ugyanis a mézárak évek óta változatlanok és alacsonyak. Ehhez járulnak a méhcsaládok ezreit elpusztító méhbetegségek, a növényvédő szerek negatív hatásai, az állomány védelmét szolgáló gyógyszerpaletta szűkülése, a nektárgyűjtést befolyásoló, egyre szeszélyesebb időjárás, az országba érkező olcsó kínai és ukrán importméz, továbbá hogy egyre kevesebb a szabad munkaerő.

Évente 25-30 ezer tonna mézet állítanak elő a hazai méhészetek

Mindezek a problémák Fejér megyében is éreztetik a hatásukat. Mint Nagy Gyula, a Méhészek Fejér Megyei Egyesületének elnöke a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére elmondta, a méhészkedéssel foglalkozók számának csökkenését jól érzékelteti, hogy míg tavaly 570 tagja volt a megyei méhészcsapatnak – amely egyébként az ország harmadik legnépesebb „mézes” szerveződése –, az idén már csak 510 körül volt a tagdíjat fizetők száma. A méhészet iránti csökkenő érdeklődést jelzi az is, hogy míg korábban évente 45-50 új tag lépett be az egyesületbe, addig ebben az évben csak mintegy húsz belépő érkezett.

Az egyesület tagjai – akik között más megyében élők is vannak – 35-36 ezer méhcsaládot gondoznak. Mivel változatos méhlegelőben nincs hiány a megyében, a kis szárnyas szorgoskodók által begyűjtött nektárból többfajta méz is készül. Legnagyobb mennyiségben vegyes virágméz, de kedvező időjárás esetén bőségesen gyűjtenek akác-, repce- és hársmézalapanyagot is a méhcsaládok. Annak, hogy a méhészeti ágazat túljusson a mostani gondokon, nemcsak a méztermelés növelése miatt van jelentősége, a méhek beporzásban kifejtett munkája nélkül veszélybe kerülne a biológiai sokszínűség és a nagy mezőgazdasági ágazatok termelése, hozamai – mondja az egyesület elnöke, hozzátéve, hogy ezért is döntött úgy a kormányzat, hogy az idén méhcsaládonként ötszáz, jövőre pedig ezer forint beporzási támogatást nyújt a méhészkedéssel foglalkozóknak. Magyarországon évente 25- 30 ezer tonna mézet állítanak elő a méhészetek.

Mézes reggeli

Ennek mintegy húsz-huszonöt százaléka itthon fogy el, a többit főként a német, az olasz és a francia piacokon értékesítik, de kapós a magyar méz Japánban is. Bár az itthon előállított méz kiváló minőségű és magas beltartalmi értékű, az egy főre jutó – a fejenként egy kilogrammot sem elérő – fogyasztás jócskán elmarad az európai átlagtól. Ezért a méhészek sokféle módon igyekeznek ösztönözni a mézfogyasztást, megismertetni és megkedveltetni az egészséges, finom élelmiszert a fiatal generációkkal is. E cél érdekében a méhészegyesületek, a termelők és a megyei tanácsadók öszszefogásával 2014 óta évente megrendezik a Mézes reggeli programsorozatot, amelynek keretében óvodások, iskolások ismerkedhetnek meg a méhek életével, a beporzás fontosságával és a különböző mézfajtákkal. A kóstolással egybekötött „mézes óráknak” az ország minden részén nagy sikerük van. A megyében novemberben Dewathné Molnár Anita méhész, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetének munkatársa Sárbogárdon, Fehérvárcsurgón, Velencén és Lajoskomáromban, Nagy Gyula pedig Nádasdladányban és Székesfehérváron, a Maroshegyi általános iskolában kínálta mézes kenyérrel és mézes teával a gyerekeket, illetve ismertette meg velük a méhek életét, munkásságuk jelentőségét. A Mézes reggeli program januárban Sárbogárdon folytatódik, ahol 225 iskolás lehet részese az eseménynek, s válhat elkötelezett mézfogyasztóvá.