Már támadnak a kórokozók a Fejér megyei földeken is

Vajon megsínylik-e a februári enyhe időjárást a növények?

– A határt járva látszik, hogy a növények ellenálltak a tavaszt idéző időjárásnak, „behúzták a biztonsági féket”, s nem nagyon szaladtak előre a fejlődésben. Ezért főként az okozhat gondot, ha az enyhe időt követően, huzamosabb ideig tartó, hó nélküli, száraz fagy köszönt be, abban az időszakban, amikor már hosszabbak lesznek a nappalok, a növények pedig a végére érnek a hidegstressz-tűrő fázisuknak. Azaz túllépnek a hidegtűrési szakaszon, s érzékenyebbé válnak a keményebb időjárás-változásokra – magyarázza a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont tudományos osztályvezetője. Vida Gyula példaként egy, a kutatóközpontban végzett, kétlépcsős kísérletet is említ, amely során a mínusz 15–17 fokos fagyot túlélte a növény, de egy enyhébb periódust követő mínusz 10 fokban már károsodott. A szakember úgy véli, hogy a hagyományos őszi vetésű növények nagy valószínűséggel jobban átvészelhetnek egy esetleges időjárás-változást, mint az ősszel elvetett tavaszi fajták – például a tavaszi árpa –, vagy egyes járóbúzák. Gond, hogy az enyhe tél kedvezett a kártevők és a kórokozók túlélésének, s azok egy része már most – szokatlanul korán – támadásba is lendült. Az ország egyes részein a gabonatáblákon már megjelentek a sárgarozsda-foltok. Ez azt jelenti, hogy a növényvédelmi munkálatok elindításánál nem a naptárt kell figyelniük a gazdáknak, s nem a korábban szokásos védekezési időhöz kell ragaszkodni, hanem szigorúan a növényállomány állapotához igazodva kell szükséges megkezdeni a hatóanyagok kijuttatását. Az már szinte biztos, hogy az idén a gazdák mellett a növényorvosoknak is lesz bőven tennivalójuk.

A Székesfehérvár határában és környékén gazdálkodó Aranybulla növénytermesztési ágazatvezetője szerint az enyhe idő kissé előbbre hozta a szántóföldi növények fejlődését. A repceültetvényeken a januárban még sárguló leveleket kezdik benőni a friss, üde zöld hajtások, s jó képet mutatnak a gabonatáblák is. Szabó Gábor abban bízik, hogy az enyhe időt esetleg felváltó keményebb hideget is károsodás nélkül át tudják vészelni a jó karban levő vetések. A több napig tomboló erős szél a gazdaságban szerencsére nem tett kárt a növényekben, de erősen szárítja a talajt. Pedig a nedvességtartalom megőrzése nagyon fontos, hiszen a decemberi 100 milliméteres csapadék még a felhalmozó zónáig sem ért le. A napokban lehullott eső kissé javított a helyzeten, kapott vizet a föld, de még többre lenne szükség.

Az enyhe február lehetővé tette, hogy a szokottnál korábban megkezdődhessenek a tavaszi munkák. Az Aranybullánál már végzik a simítózást, s ha az időjárás megengedi, február 15-én elstartolnak a műtrágyaszóró gépek, s megkezdik a szerves trágya kijuttatását és talajba dolgozását is. Egyik sem lesz kis munka, ugyanis csaknem ezer hektárnyi őszi vetésű növény vár tápanyag-utánpótlásra.

A februári tavasz a kertészek réme – állította korábbi interjújában Bálint gazda. Mint mondta, volt már rá példa, hogy az enyhe idő után kemény fagyokkal beköszöntő március megtizedelte a gyümölcstermést. A nemzet kertésze akkor azt javasolta, hogy a fák törzsét és vázágait fessék fehérre, a módszerrel ugyanis egy-két hétre ki lehet tolni a nedvességkeringés megindulását. Az enyhe időnek egyébként komoly haszna is van: a kellemes napsütésben hozzá lehet látni a fák törzsének tisztogatásához, a kérgek között megbúvó kártevők tojásainak, spóráinak a letakarításához, a szükséges metszések elvégzéséhez, a komposzt és a szerves trágya kihordásához, elterítéséhez.