Hetvenöt milliárd forintból gazdálkodhat idén Székesfehérvár: mire futja ebből?

Tavaly ilyenkor az iparűzési adóból 20 milliárd forint bevételt tervezett a város. A később életbe lépő vészforgatókönyv szerint ehhez képest 6 milliárd forintnyi kiesést valószínűsített az önkormányzat. Ennek ellenére most úgy látszik, több mint 17 milliárd forint bevétel érkezhet a 2020-as év teljesítménye alapján. Ilyen hektikus körülmények között hogyan lehet megtervezni 2021-es költségvetést?

– A 2020 tavasza óta tartó időszak mindenkinek nagyon hektikus, ami nyilvánvalóan nem kerülheti el a cégeket, az önkormányzatokat és az államot sem. Ennek ellenére az a dolgunk, hogy ebben a keretrendszerben is stabilan tudjuk működtetni a várost. Ez sikerült a tavalyi évben, és úgy gondolom, hogy az elfogadott, 75 milliárd forint főösszegű költségvetés ezt garantálja 2021-re is. 2020 februárjában 20 milliárd forinttal számoltunk az iparűzési adó tekintetében, ami a 2019-es adatok alapján reális lehetett volna. Ezután jött a világjárvány, majd annak minden társadalmi és gazdasági következménye – többek között a bevételkiesés is. A májusi számítások alapján, a legnagyobb adófizetőkkel folytatott egyeztetéseket követően arra számítottunk, 14-15 milliárdra csökken az iparűzésiadó-bevétel. Év végére szerencsére az ipar jobban teljesített, mint azt akár az ipari szereplők várták. Ez leginkább a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak köszönhető, de az állami támogatások és talán az önkormányzat is hozzá tudott járulni a sikerhez. Így várhatóan 17-18 milliárd forinttal zárhatjuk a 2020-as évet az iparűzési adó tekintetében. Ez azt jelenti, hogy az idei év tervezésénél 17 milliárd forintot vehettünk bázisnak, amelyből a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kedvezmény okán – ami több mint tízezer vállalkozást érint Székesfehérváron – több mint 2 milliárd forintot hagyunk a vállalkozásoknál. Így 15 milliárd forinttal számolunk a most elfogadott 2021-es költségvetésben iparűzési adóból, 2,3 milliárd forinttal pedig építményadóból. Utóbbinál további 400 millió forint adókedvezmény segíti a gazdasági szereplőket.

A kormány döntése nyomán Székesfehérváron 2,5 milliárd forintnyi adó befizetése alól mentesülnek a kis- és középvállalkozások. Ön szerint ez mennyiben segíti a fehérvári munkahelyek megőrzését?

– 2,5 milliárd forint nemcsak az önkormányzatunknak sok pénz, hanem a vállalkozásoknak is érdemi és fontos segítség. Nyilvánvalóan nem egy csodamódszer, sajnos a probléma annál sokkal összetettebb, hogy ettől minden megoldódjon. Az viszont biztos, hogy sok ilyen elemből tevődik össze az a támogatási struktúra, ami a munkahelyek megőrzését szolgálja, és új munkahelyek teremtését teszi lehetővé, majd végül újra beindítja a gazdasági növekedést. Ez fenntartható növekedést és fejlődést jelenthet az önkormányzatoknak, így Székesfehérvárnak is. Mindezt jól mutatja az is, hogy 2010-ben 9,5 milliárd forint volt az iparűzésiadó-bevétel, ez az összeg 2019-ben meghaladta a 19,5 milliárd forintot. Tíz év alatt megduplázódott az ebből származó bevétel, ami azt jelenti, hogy a gazdasági teljesítmény brutális növekedésen ment keresztül, hiszen adóemelés nem történt. Az lenne fenntartható, ha a korábbiakhoz hasonlóan úgy tudnánk növelni a helyi adóbevételt, hogy mögötte egy reális gazdasági növekedés áll.

Az idei költségvetésben az önkormányzat számol olyan összegekkel, amelyek a helyi munkahelyek megőrzését és új munkahelyek teremtését segíthetik?

– Az egyik legnagyobb foglalkoztató maga az önkormányzat, valamint az önkormányzati cégek és intézmények. Számításaink szerint ez a költségvetés és a cégeinknél elfogadott üzleti tervek alkalmasak a munkahelyek megőrzésére és a stabil gazdálkodás lehetőségére. Ezenfelül az intézményi szektorban visszatérhetnek azok a pluszjuttatások, melyeket 2019 végéig tudtunk biztosítani. 2020-ban ezt a pénzt nem mindenki tudta megkapni, ez nagy áldozat volt az emberek, az intézmények és a cégek részéről, amiért itt is köszönetet mondok. Az a legkevesebb, hogy megpróbáltunk mindent megtenni annak érdekében, hogy idén újra elérhetőek legyenek ezek a juttatások. Ilyenek például a különböző cafeteriajuttatások, amelyek 247 millió forintot tesznek ki, és mintegy másfél ezer munkavállalót érintenek a város intézményrendszerében. A határozott időre szóló keresetkiegészítések finanszírozása is ide tartozik, mely leginkább a kultúra területén jelenik meg. A színházban 60 millió forint összegű béremelés történt, amit az állami támogatásból tudtunk megvalósítani. Az egészségügyi dolgozók béremelésének első üteme idén fog életbe lépni, ezt év közben építjük be a mi költségvetésünkbe. Abban az esetben, ha a bérminimum és a minimálbér tekintetében megszületnek az országos megállapodások, azt természetesen az önkormányzat is követni fogja. Úgy gondolom, mindezek meg tudják teremteni az érintett több ezer dolgozó egzisztenciális biztonságát. Mindemellett a korábban említett adókedvezményeknek – ami 400-500 millió forint Székesfehérváron – is biztosan gazdaságösztönző hatása lesz. Ugyanakkor nem mindig csak a nagy dolgokra kell gondolni, a teraszdíjakat gyakorlatilag a tavalyi évben teljes egészében elengedtük, ami 2021 első negyedévében sem változott, és meghozzuk ezt a döntést a második negyedévre vonatkozóan is. A város költségvetése nem ezen fog múlni, tehát ha a vendéglátósoknak, a szállodaipar dolgozóinak azzal tudunk segíteni, hogy ebben az évben se kelljen kifizetni a teraszdíjakat, akkor úgy gondolom, ezt a döntést örömmel fogjuk meghozni. Főleg akkor, ha újra kinyithatnak a vendéglátóegységek. Ezt szerintem a fiatalok már különösen várják, de higgye el mindenki, a polgármester is szeretne egy finom kávét elfogyasztani jó társasággal egy hangulatos fehérvári teraszon ülve. Mindannyiunkban ott van már ez a vágy, és ne felejtsük el, ez munkahelyeket is teremt. Az ipar jól teljesített, de azt látni kell, hogy a vendéglátó- és szállodaiparban és a rendezvényekhez kapcsolódó kérdéskörökben nehéz volt a tavalyi év.

A kormányzati döntés kapcsán szó volt arról, hogy minden nagyvárosnak lehetősége lesz leülni a kormánnyal és tárgyalni a kiesések pótlásáról. Székesfehérváron ez már megtörtént?

– Itt még nem történt meg. Annyi kitekintést viszont talán érdemes tennem, hogy a 25 ezer fő alatti településeken automatikus a kompenzálás. Persze furcsa lenne, ha nagyvárosi polgármesterként nem abban bíznék, és nem azért dolgoznék, hogy ez a kompenzáció a nagyobb településeken is minél nagyobb arányban történjen meg. Bízom benne, hogy pártállástól függetlenül minden településnek lehetősége lesz erre. Az én felelősségem, hogy Székesfehérvárnak forrásokat tudjak szerezni, ami 2020 végén sikerült, hiszen támogatások formájában mintegy 2 milliárd forint érkezett a városba. Ez jó alap, hogy bízhassunk további segítségben is. A vállalkozásoknál maradó 2,5 milliárd forint a 2019-es adóbevételnek körülbelül 10%-a, tehát nincs szó arról, hogy a kormány megfelezte volna a helyi adóból származó bevételt. A megyei jogú városok polgármesterei a napokban találkoztak, működési és fejlesztési javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek napokon belül a szaktárcához kerülnek benyújtásra. Az első negyedévben ezeknek az egyeztetéseknek lehet pozitív hatása Fehérvár tekintetében.

Az elmúlt hetekben megkezdődött a városrészek bejárása. Mik azok a fejlesztések, amiket leginkább igényel a lakosság?

– A városrészek képviselőivel azért is járjuk ezeket a területeket, mert nem tudnak lakossági fórumot tartani, viszont fontos, hogy találkozzunk az emberekkel. Évek óta kérjük a lakosság véleményét és ötleteit, akár a közösségi médián keresztül is. A legnagyobb kérdéskör a parkolóhelyekhez kapcsolódik, de ilyen jellegű a járdák és az utak felújításának kérdése is. Találkoztunk óvodai férőhelyekhez és iskolákhoz kapcsolódó kérésekkel is. Van, amit ezekből be is tudtunk építeni a költségvetésbe, többek között folytatjuk a Saára Gyula-programot, melynek nagy részét járdafelújítás teszi majd ki.

A tavalyi kiesések miatt csúszni fog a multifunkciós csarnok és a középiskolai campus beruházása?

– Ezen beruházások tekintetében a források egy része már az önkormányzat számláján van, ez azonban a mai építőipari árak mellett sajnos nem elegendő. A csarnok kérdése sokkal egyszerűbb, az önkormányzat és az állam minden döntést meghozott. A közbeszerzést egy állami szervezet bonyolítja le, ami akár napokon belül megjelenhet, bízom benne, hogy tavasszal már el is bírálják. A közbeszerzés lezárása és a kivitelezés között még egy kormányzati döntésre lesz szükség, amikor a végleges ár már láthatóvá válik. Remélem, olyan ár alakul ki majd a verseny során, amit az állam biztosítani tud, és a beruházás idén elkezdődhet. A campus helyzete bonyolultabb: az látszik, hogy az eredeti összegből nem megvalósíthatóak az eredeti tervek. Ezzel kapcsolatban a kormányhoz fordulunk és egyeztetünk. Szeretném kiemelni, hogy a Vasvári Pál Gimnáziumnak vagy a felújítására vagy a költözésére a kellő összeg mindenképpen rendelkezésre áll. A tervek változhatnak, de az alapcél továbbra is az, hogy minél több iskola megújuljon, például a Kodolányi János Középiskola, illetve a Tóparti Gimnázium is.

A fejlesztések szempontjából mennyire kellett minimalizálni a költségvetést? Mi az, ami biztosan megvalósul?

– Természetesen a költségvetés tervezésekor ellenőrizni kellett, mik azok a beruházások, amik jó lenne, ha megvalósulnának, de nem sürgősek. Ilyen az új kosárlabdacsarnok kérdése, ami néhány évet késni fog. Vannak olyan fejlesztési programok, amiket nem szerettük volna, ha érint a bevételkiesésből kialakult helyzet, ilyenek az útépítési és intézményfejlesztési programok. Úgy gondolom, ez a költségvetés ebben a tekintetben pozitív, fejlesztési forrásként több mint 40 milliárd forint szerepel. A velencei tábor felújítása be fog fejeződni, elindul a kőtár felújítása és zajlik a múzeum fejlesztése is. A déli összekötő út tekintetében is látványos előrelépések lesznek idén. Európai uniós, állami és saját forrásokból is jelentős fejlesztések valósulhatnak meg.

Ha a járványhelyzet engedi, költségvetési szempontból lehet akadály a városi rendezvények előtt?

– Nagyon szeretném, ha nem lenne akadály, ezt a várost élettel teli szeretjük. Május végéig valószínűleg nagy rendezvényeket nem tudunk tartani. Viszont reméljük, hogy nyár közepétől vissza tudunk hozni olyan rendezvényeket, amit szeretnek a fehérváriak. A Királyi Napokkal már számolunk. Bízunk abban is, hogy valamilyen formában a FEZEN-t is meg tudják tartani a szervezők. Arra kérek mindenkit, bírjuk ki a néhány előttünk lévő hónapot, tartsuk be a szabályokat, és regisztráljunk az oltásra. Részben azért, hogy minden visszatérhessen a normális kerékvágásban és visszaköltözhessen az élet a városba.