A korszerű dinnyefajtákban nem tesz kárt Lőrinc

Göcző Mátyás a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére elmondta: már nem a korábbi korokban megjelölt dátum határozza meg, meddig lehet jóízű dinnyét enni. Néhány éve augusztus vége felé valóban befejeződött a szezon, de az új fajták, a modern agrotechnika, a többszakaszos ültetés és a későbbi vetés eredményeként most már szeptember közepén sem számít ritkaságnak a standokon a hazai dinnye.

Az idén még a legkényesebb ízlésű vásárlónak sem lehetett panasza a minőségre, édesek, ízesek voltak a sötét­zöld, csíkos és sárga gömbök, a gazdák pedig a hozamokkal sem lehettek elégedetlenek. A dinnyetermelők 162 tagot számláló érdekképviseleti szerveződése szerint mintegy 150–160 ezer tonna termett, illetve terem a szezon végéig az ország megközelítően 3700 hektárt kitevő dinnyeültetvényein. (A mennyiségre vonatkozó, végleges, pontos számok később lesznek.) A termés mintegy hetven százaléka el is fogyott, illetve elfogy a szezon végéig, a többi exportra, főként a lengyel, cseh és szlovák vásárlókhoz került.

Az exportpiacokon nagyon erős konkurenciával kell megküzdeni a termelőknek, az olasz, a görög és a spanyol dinnyések ugyanis nyomott áron kínálták, kínálják a terményüket. A hazai árak évente változnak, de az idei, átlagos, kilogrammonkénti 129 forintos ár a termelők szerint még éppen elfogadható lélektani határ. Annál lejjebb már nem mehetnek, mivel folyamatosan drágulnak a termesztéshez szükséges eszközök. Többe kerülnek az input anyagok, a növényvédő szerek, a fóliák, a berendezések, s drasztikusan megemelkedett a munkaerő ára. S növeli a gondokat, hogy az ültetvények gondozásához, a betakarításhoz tisztességes munkabérért is nehezen lehet már megbízható, jól dolgozó szakembert vagy idénymunkást találni.

A költségek növekedése a fogyasztói árakban is megjelenik. Ezzel kapcsolatban Göcző Mátyás hangsúlyozta, az üzleteknek, áruházláncoknak be kell látniuk, a magyar gazdák és a hazai termékek védelme érdekében a vevőcsalogatóan alacsony árak helyett hatékony fogyasztásösztönző marketinggel kell eladniuk az árut. Fontos lenne ez azért is, mert az utóbbi időben a költségek növekedése és a termesztési kockázatok miatt csökkent a dinnyések száma, az idősebb gazdák közül többen felhagytak a termesztéssel, utánpótlás pedig nem nagyon van. Pedig a dinnye az egyik legkapósabb nyári csemege. Egyre népszerűbb, amit bizonyít, hogy míg korábban személyenként, évente 10 kilogrammot ettünk meg belőle, az utóbbi években már 12-13 kilogrammot csemegéztünk el, s a meleg nyárnak köszönhetően, az idén még több fogyott.

Az ismert és országosan is elismert megyei dinnyetermesztő faluban, Cecén vége felé jár a szezon. A községet átszelő út menti „dinnye utcában” már néhány porta előtt kínálják csak a szuper finom görögöt, de mint Fazekas Gábor polgármester elmondta, a késői ültetések terméséből és a fóliasátor alatt nevelt zöldségből – nem elírás, a dinnye a tökfélék családjába tartozó zöldség! – egy darabig még tudnak vásárolni az arra autózók. Sőt, Nemes László és családja várhatóan októberig árulja majd a mézédes – igaz, nem szabad földön, hanem fóliasátor alatt termett – finomságot. A székesfehérvári városi piac kedvelt cecei árusa, Oláh Józsefné a múlt hét végén szedte le a második kötésből érett termés legutóját, s ezzel be is fejezte az idei dinnyeszezont. A termés minőségéről dicsérően szólt, s a hozamot is elfogadhatónak tartja, bár a forgalom szerinte végig lehetett volna nagyobb is. A szezonzárás persze nem a munka végét jelenti a családi gazdaságban, az egyhektáros dinnyeföldön még el kell végezni az utómunkálatokat.

Cecén egyébként – a polgármester tájékoztatása szerint – összességében mintegy 160–170 hektáron, 60–70 család foglalkozik dinnyetermesztéssel. Számuk – elsősorban a termesztés kockázata, a szükséges anyagok, eszközök árának emelkedése és a termelők idősödése miatt – némileg csökkent az elmúlt években, pedig a cecei dinnyére nagy a kereslet.

S végül még egy jó hír Lőrincről: a népi kalendáriu­mi regula szerint „Lőrinc napja, ha szép, sok a gyümölcs és ép”. S mivel a jeles napon derűs, langymeleg volt az idő, reméljük, ebben nem téved a népi bölcselet.