Horváth József Attila helyszínelt a móri, a kulcsi gyilkosságnál is

A díjjal kitüntetett szolgálatát 1983-ban kezdte a Székesfehérvári Rendőrkapitányságon. A három és fél évtized alatt dolgozott járőrként, bűnügyi nyomozóként, bűnügyi technikusként. A bűnügyi technikai és helyszínelő munkát 1997-től a városi kapitányságon, majd 2002 óta a megyei főkapitányságon irányítja. Országos presztízsű elismeréséről, pályafutásáról, kérdeztük.

Mennyire érte meglepetésként, hogy a Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesületének (MBSZE) kuratóriuma Önnek adományozta idén a díjat?

– Meglepetésként ért már az is, hogy a rendezvényre meghívtak. Még nagyobb volt a meglepetés, amikor a Dr. Dobos János-díj átvételénél az én nevem hangzott el. Előtte gondoltam rá, talán az emlékérem valamelyik fokozatát kapom, ugyanis annak már volt előzménye a megyében. Kiváló szakmai múlttal rendelkező kollégám, Bátai László alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának vezetője két éve részesült az emlékérem bronz fokozatában. Az elismerés azért is váratlan volt számomra, mert a nyomozati munkának csak egy részét, a helyszíni tevékenységet és szakmai irányítását végzem.

Mit jelent Önnek a díj?

– Nagyon nagy szakmai elismerésnek gondolom, mivel a díj odaítélését végző kuratóriumi tagok mindegyike óriási tapasztalattal és tudással rendelkező kolléga. Megtisztelőnek érzem, hogy az eddigi szakmai tevékenységemet méltónak találták a díjazásra.

Hogyan került erre a szakterületre, mi vonzotta?

– Több éven keresztül nyomozói beosztásban dolgoztam. Kiderült számomra, hogy egy-egy ügyben az elkövető felderítését a helyszíni szemle tevékenysége alapozza meg. Ha ott nem megfelelő módon dolgozunk, azt eredményezheti, hogy nem sikerül a cselekmény elkövetőjét felelősségre vonni, vonatni. Műszaki végzettségem van és a nyomok, anyagmaradványok felkutatásához, rögzítéséhez, vizsgálatához ilyen eszközök és eljárások alkalmazására van szükség. Szinte a semmiből „varázsolhatunk”, a szabad szemmel nem látható anyagmaradványokból, elváltozásokból bizonyíték válhat, valamint folyamatos tanulást, kísérletezést, gyakorlást igényel. Abban az időszakban Vedres Mátyás irányította a megyében a bűnügyi technikai területet, aki az egész ország egyik legfelkészültebb és legnagyobb tudású szakembere volt. A helyszíneléseink során ismerhettem meg, ennek a kapcsolatnak köszönhetően hívott erre a területre dolgozni, én pedig úgy gondoltam, ha az ország egyik legnagyobb tudású szakemberétől tanulhatom meg a bűnügyi technikai ismereteket, akkor az csak a hasznomra válhat.

Vannak-e kimagaslóan emlékezetes bűnügyek, események a pályafutásában?

– A tyúklopásos ügyben végzett tevékenységünk ugyanolyan fontos, mint az emberöléses ügy. Csak az lehet a különbség, hogy mennyi idő alatt sikerül az eseményekkel kapcsolatos helyszínt feldolgozni. Emlékezetes mégis a móri és a kulcsi tragédia, ahol a helyszíni tevékenységben részt vehettem. Nem szívesen emlékezem vissza azokra az ügyekre, ahol csecsemő, illetve gyermek volt a bűnügy elszenvedője.

Bonyolultabb ma a helyszínelők, bűnüldözők munkája, mint Dobos János idejében?

– Én úgy gondolom, hogy az alapok nem változtak, azok ugyanazok, csak az eszköztár bővült, valamint másfajta bűncselekmények is megjelentek, mint például az informatikai rendszeren keresztül elkövetett bűncselekmények, amelyek felderítéséhez más, speciális tudás is szükséges.

Milyen szerepe van az Ön munkájában, életében a főkapitányságnak, a közvetlen kollégáknak?

– Nagyon nagy szerepe van. „Második otthon”, ahol a kollégák nélkül szakmai sikereket elérni nem lehet, kiváló vezetők szakmai és emberi értelemben is, akik a minél magasabb színvonalú szakmai munkára ösztönöznek. Közösen dolgozhatunk azért, hogy minél több bűncselekmény elkövetője kerüljön felderítésre. A megértő családi háttér nagyon fontos és nélkülözhetetlen. Nehéz ugyanis azt elfogadni, hogy a hétvégét, az ünnepnapot nem együtt tölti a család vagy a napi tennivalókat egyedül, segítség nélkül kell megoldaniuk, ezért csak köszönet jár nekik.

Miként kapcsolódik ki?

– Szabadidőmet – ha van – szívesen töltöm vízparton, ahol horgászhatom. Lehetőleg a családdal együtt, mivel kétszeres nagyapa vagyok, így mindent felülír, ha együtt lehetek az unokákkal is.