2022.02.26. 11:30
Az én kedves kis falum - Előszállás
Megyénk délkeleti részén fekvő község első írásos említése 1537-ben Elevzallas alakban tűnt fel. A név eredetét illetően többféle história kering. Ezek közül az egyik leginkább elterjedt az Alföldön letelepült kunokról szól, akik a Dunántúl ezen területén szálltak meg.
Az 1765-ben épült ciszterci rendház jelenleg üresen áll, ám nem volt ez mindig így, közel 40 évig gyermekotthonként üzemelt
Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
Innen jött tehát az „elő” és a „szállás” szó. Kacifántos múltat tudhat magáénak a település, ideérve a számos földtulajdonost, birtokost vagy épp rendet, akik éppen uralmuk alatt tartották.
Elsőként Szapolyai János ellenkirályról érdemes szólni, aki egy 1537. május 20-án kiállított oklevél szerint a Sulyok családnak adományozta a térséget, amit nem sokkal később, 1541-ben Habsburg Ferdinánd fegyveres erővel visszafoglalt, és a hadjáratban harcoló Horváth Ferencnek, Szarvaskő várurának adott. Két év múlva már a korona és a Podmaniczkyak birtokaként említik a környéket, de mindez persze csak névlegesen volt így, mivel ekkortájt már a török uralta a területet. 1575-ben már megint más birtokolta a térséget, méghozzá Miksa császár, aki a Thury családnak adományozta sok más lepusztult falu mellett az előszállási birtokot is. A törökellenes hadjáratok gyakorisága miatt azonban a Thury család úgy próbált könnyíteni anyagi terhein, hogy jelentősen megemelte az évi adót. Először duplájára, majd nem sokkal később ötszörösére emelte. Igen ám, de a lakosságnak nemcsak ide kellett adóznia, hanem a törökök felé is, így 1594-ben a kizsigerelt jobbágyok elszöktek.
![](https://cdn.feol.hu/2022/02/Rpm4QrLiw-4iJPLrFHQZilknIvpEztE4E7VgAWSTynQ/fill/3756/2817/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50Lzc0NTI3NTk3ZTNhOTQ5ZWZiMjQ0OTdhMWJkNWJmZjJj.jpg)
Pusztán és elhagyatottan állt Előszállás majd három évtizeden át, mindaddig, amíg a rácok el nem kezdték benépesíteni. A falu aztán 1659-ben a zirci központú ciszterci rend kezébe került, de ekkor sem volt sokáig nyugalom, ugyanis a törökökkel vívott csatározások miatt ismét kiürült. Az újra visszatért ciszterciek kezelésében 1765-ben felépült a kastély, amely állandó lakhelyként szolgált az ideküldött szerzeteseknek. 1751-ben kápolnát, majd ennek helyére 1779-ben templomot építettek. Ebben az időben a falu már újra benépesült. 1814-ben az előszállási uradalom újra a zirci ciszterci apátságé lett, akik elérték, hogy a térség egyik legfejlettebb települése legyen Előszállás.
1928-ban községgé nyilvánították, és a nagyobb önállósággal beindult a társadalmi élet és az infrastrukturális fejlődés is. Szervezetek és társulatok jöttek létre. 1935-ben újabb templomot építettek, 1956-ra pedig felépült a 12 tantermes, tornateremmel rendelkező új iskolaépület.
![](https://cdn.feol.hu/2022/02/j5FIuHiObt4SVFaODscqWzrAwNdNvLMltfIhDftG3DY/fill/3660/2745/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzA0YjI5MmVjNjg2OTQ1OWM4Y2QyZGZkZDU3ZTFkYzRk.jpg)
Egy itt élő helyi, a 82 esztendős Gajdó András beszélgetésünk során úgy emlékezett vissza a 64 évvel ezelőtti iskolára, mint a valaha látott legmodernebb és legfejlettebb oktatási intézményre a környéken. Ő ugyanis az iskola felépülését követően nem sokkal érkezett friss tanítóként, hogy itt okítsa a kis diákokat. Néhány évvel később már művelődési ház és községi könyvtár is működött itt. 1990-ben átadták a kibővített óvoda új szárnyát. Az állami tulajdonba került rendház, vagy ahogy a helyiek nevezik „kastély”, 1765-ben épült, de 1950 és 1990 között nevelőotthonként üzemelt. Jelenleg sajnos üresen áll. Ezt az épületet szavazták meg olvasóink, a helyiek az Előszállást leginkább jellemző épített örökségnek.
Egy település, amit mindenki másért szeret
Van, akinek ékszerdoboz rejtett kincsekkel, másnak maga az óceán, míg valakinek egy otthon, összetartó közösséggel.
![](https://cdn.feol.hu/2022/02/Wnovk7raCwoO_6UiAiyESInDarAK3wgvUYCtg_8YN5M/fill/2528/3370/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzY0MmM5NzU2ZDYzNDRiYTZhNjc3MmRiMWI2MGQxNzFh.jpg)
Elsőként Tábiné Nyúl Gabriellával találkoztunk a művelődési ház könyvtárában, aki szülőfalujaként tekint a 2200 fős nagyközségre: – Előszállás számomra olyan, mint egy kis ékszerdoboz. Születésemtől fogva minden ide köt. Rengeteg látható és láthatatlan kincset rejt. Míg előbbi gyanánt a ciszterci kastélyt, az általános iskolát, az óvodát és a gulyamajori tavat említeném, addig utóbbiként az itt élő ügyes kezek gazdáit. Ők azok az előszállási lakosok, akik fúrnak-faragnak, horgolnak és festenek – meséli Gabriella.
![](https://cdn.feol.hu/2022/02/p81Tg8qz4-vkdJoWCmG6qQk1chNJC9Ed851fkSv0XO8/fill/2479/3305/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2JlYzQ5ZmE2N2ViZjQ3N2M4ZmEyMDc0ZWUxNDVkYzUy.jpg)
A 82 éves Gajdó András lapunk kérésére emlékezett vissza az első pillanatokra, amikor a településre érkezett: – 64 évvel ezelőtt, még szinte gyerekként, 18 évesen azért jöttem ide, hogy az általános iskolában taníthassak. Éppen akkor kerültem ki a tanítóképzőről és elámultam attól, ami itt fogadott. Később szintén itt ismertem meg a feleségemet, akivel családot alapítottunk. Bár nem mondhatom, hogy tősgyökeres előszállási vagyok, de így gyüttmentként is azt vallom, számomra Ráckeresztúr az Ér és Előszállás az óceán – fogalmazott Bandi bácsi.
![](https://cdn.feol.hu/2022/02/MW98s7XOPwh2wfAck3eZg2Zx5W-kNcak2S9C-CWGB54/fill/2417/3222/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzIyZGMxNWZjOTRkYjQzNWNiZjFkMzUwM2ZjZjM4NTY2.jpg)
Kanik Péter az ifjúsági klub vezetőjeként a közösségi összetartást említette: – Azért szeretek itt élni, mert összetartó közösség vagyunk, ami minden rendezvényen megmutatkozik. – Kérdésemre, hogy mit mutatna meg egy ide érkező idegennek a településükön, azt felelte, a tájházukat, mely bemutatja Előszállás történetet, illetve elvinné a cukrászdába és megkóstoltatná vele a híres rétesüket.