2024.06.07. 12:46
Louis Braille-ról, társasjátékokról és a mindennapjaikról is beszámoltak a LÁRKE tagjai a Vörösmarty Könyvtárban
Különböző, vakoknak készült társasjátékok és Braille nevével fémjelzett eszközök használatába engedtek bepillantást a Látássérült Regionális Közhasznú Egyesülete (LÁRKE) tagjai a Vörösmarty Könyvtár Széna téri Tagkönyvtárában csütörtök délután.
Fotó: Kovács Patrik
Az eseményen Németh Éva, a LÁRKE elnöke rengeteget mesélt Louis Braille-ról, a vakok által használt 6 pontos kombinációs pontrendszer, az 1821-ben megalkotott Braille-írás feltalálójáról. 1879-ben vált világhírűvé Braille találmánya, mely 1898-ra Magyarországra is eljutott. Ennek segítségével képesek a látássérült és vak emberek elsajátítani az írást, illetve olvasást, bár a gyakorlottak is képesek olykor-olykor összekeverni a T és Ty betűket.
A helyszínen egy Braille-írógépet is kipróbálhattak az érdeklődők, megkísérelhették leírni vele a neveiket.
A Braille-írógépen hat billentyűvel lehet gépelni, az adott betűhöz tartozó számok egyidejű lenyomásával tudjuk őket előhozni (például a P betűnél 1-es, 2-es, 3-as, 4-es billentyűket kell lenyomni egyszerre).Van továbbá rövidített, valamint gyorsírás is, ezt viszont külön kell megtanulniuk a vakoknak. Említést tettek az ott lévő látássérültek arról is, hogy a számítógépet kiegészítő programok és szoftverek segítségével tudják használni, a telefont pedig a különféle felolvasó-funkciók kíséretében képesek kihasználni és működtetni. Szerencsére számtalan kisegítő applikáció könnyíti meg mindennapjaikat: ilyen például a pénzfelismerő, kártyafelismerő, tartózkodási helyet megadó vagy éppen boltkereső alkalmazás.
A hangoskönyvek sokaságának köszönhetően a könyvek és irományok tartalmáról sem maradnak le. A helyszínen bemutatást kaptunk többféle társasjátékról. Ki nevet a végén? játékot és Rubik-kockát is láthattunk, valamint egy olyan Scrabble-táblát is, mellyel egyszerre játszhatnak látó és látássérült emberek.
Egyesületük, a LÁRKE körzetekre, illetve régiókra osztott, és mintegy 250 taggal rendelkeznek, a látássérültek rehabilitációja Székesfehérváron is igénybe vehető.
Arra a kérdésre, hogy egy látássérült ember hogyan tud munkát találni magának, Németh Éva, aki 14 évvel ezelőtt vesztette el látását, azt válaszolta, hogy nyílt munkaerő piacon nagyon nehezen. A munkáltatók részéről érkező előítéletet, miszerint nem képes egy vak ember úgy és ugyanazt a munkát elvégezni, mint egy látó, rettenetesen nehéz legyőzni és túlkerekedni rajta. Folytatván azt mondta,
ha az esélyt megkapják a bizonyításra, meg tudják mutatni, mire is képesek valójában és hogy ki tudják magukból hozni a maximumot.
A mesterséges intelligenciáról is szó esett, az MI előnyeit még nem érzik saját bőrükön, de ez a jövőben változhat. Lezárásként megemlítették, hogy az emberek egyre elfogadóbbak velük kapcsolatban, sokkal inkább integrálják őket az előző évtizedekhez képest.
Nem szabad elfelednünk, hogy ugyanolyan bánásmódot érdemelnek, mint a látó emberek. Nem szabad engedni az előítéleteknek. Megsüvegelendő az a kitartás és lelki erő, amivel ők rendelkeznek. Ők is hétköznapi hősök. Remélhetőleg a fentebb említett elfogadás térhódítása tovább növekszik az elkövetkezendőkben.
Összességében elmondható, hogy egy rendkívül érdekfeszítő és családias eseményen vehettem részt, melyről rengeteg újdonsült információval és tapasztalattal távoztam.
Szerző: Kovács Patrik
