Az ország első szélerőműve dolgozik Kulcson

"A tengerszint felett százhatvanhat méter magasban még akkor is fúj a szél, ha a völgyben meg sem rebben a levegő. Akik arrafelé járnak, állítják, a kulcsi Nagy-Debella elnevezésű dombon még a hó is vízszintesen esik. Ideális hely egy szélerőmű építésére" – kezdte írását 2001. március 1-jén a Dunaújvárosi Hírlap. A cikkből az is kiderül, hogy 2000-ben a Környezetvédelmi Minisztérium pályázatán a levegőtisztaság-védelem kategóriában az "Első Magyar Szélerőmű Kft." elnevezésű társaság is részt vett, a dokumentumot szeptember 20-ig kellett benyújtani. 2001. február 2-án a pályázat kiírói meghozták a döntést: a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat címszó alatt beérkezett pályázatai közül támogatásra méltónak ítélték a kulcsi szélerőmű megépítését. "Az első, áramszolgáltatói hálózatba integrált hazai szélerőmű létesítésére összesen 64 millió 984 ezer forint támogatást ítéltek oda a társaságnak. Ennek a felét vissza kell fizetni, másik felét vissza nem térítendő támogatásként könyvelhetik el a beruházók. (A levegőtisztaság védelem kategóriában összesen 726 millió forint támogatást ítélt oda a pályázatok alapján a minisztérium a különböző társaságoknak.)" Az akkori számítások szerint a kulcsi szélerőművet közel 200 millió forintból lehetett felépíteni. 2001 márciusára a szélkerék tartóoszlopának alapja már elkészült, de a munkákat egyelőre nem folytatták – mint írták, a további építéshez nem kellett más, csak pénz. "A minisztérium támogatásáról még nem érkezett meg a tulajdonoshoz a szerződés."

Biztos alapokon a szélerőmű

Két hónappal később, 2001. május 17-én már arról szóltak a hírek, hogy előző nap megérkeztek a szélerőmű alkatrészei Kulcsra. "Óriási kamionok vesztegeltek a Nagy-Debellának nevezett domb tövében, várták a sorukat, egymás után vitték fel a rakományukat a szélfújta dombtetőre. Őrök zárják el az utat a kíváncsiskodók elől, tőlük tudjuk, hogy az óriási szélkerék legkisebb darabja, nevezetesen egy lapátja nyolcezer kilogramm súlyú" – írta meg ugyancsak a Dunaújvárosi Hírlap. A tudósításból az is tudható, hogy nagy titokzatosság övezte a szélerőmű építését, hiszen a helyszínre egyetlen újságírót sem engedtek fel. 

Az újság emlékeztetett: "A környezetvédelmi alap közel hatvanöt millió forinttal, a Gazdasági Minisztérium harminckét millióval, a DÉDÁSZ pedig nyolcvan millió forint hitellel támogatta a beruházást, így mára minden feltétel adott ahhoz, hogy az »Első Magyar Szélerőmű Kft.« által létesített, 600 kilowatt névleges teljesítményű kulcsi szélerőmű Európa egyik legkorszerűbb kiserőműve legyen." Az akkori információk szerint június 5-re datálták az ünnepélyes avatást – amelyre, most már tudjuk, végül csaknem három hónapot várni kellett még.

Hamarosan normál üzemmódban

2001. augusztus 15-én már a Fejér Megyei Hírlap számolt be arról, hogy próbaüzemel az új szélerőmű. "Jó minőségű elektromos áramot termel a Fejér megyei Kulcson felépített, néhány hete próbaüzemelő, első magyar szélerőmű. A várhatóan már a jövő hónap elejétől normál üzemmódban működő berendezés a Dédász középfeszültségű hálózata számára termel majd – a tervek szerint – 600 család éves szükségletének elegendő villamos energiát.

Az avatásra javában készültek aztán a településen: augusztus 19-én, államalapításunk ünnepének tájékán például külön bemutatták a szélerőművet az érdeklődő közönségnek is. A nagy nap augusztus 28-án érkezett el. "A település nevét ma világgá röpíti a média: a szélerőművet hivatalosan is létezőnek minősítik" – kezdte az átadást beharangozó cikkét 2001-ben a Dunaújvárosi Hírlap, melyben azt is megírták: "Bár már hosszabb ideje áll, és áramot termel a kulcsiak első igazi ipari műtárgya, hivatalos avatása csak ma délelőtt lesz. Az avatási szertartáson a Gazdasági Minisztérium államtitkára, Glattfelder Béla helyezi üzembe az erőművet." 

Világgá röpítették Kulcs nevét

Augusztus 29-én pedig már ténylegesen tudósított az újság az átadási ünnepségről: "Stelczer Balázs, az Első Magyar Szélerőmű Társaság ügyvezető igazgatója az avatás előtt mondta: az erőmű építésének ötlete után 1999-ben kezdték meg a szélenergia mérését a gödöllői Szent István Egyetem Agrárenergetikai Tanszéke szakértői a kulcsi hidroglóbusz és a szélkerék jelenlegi helyén. [...] Olyan helyszínt kellett az építtetőknek találni, amely könnyen megközelíthető, és egy működő szélerőmű későbbi folyamatos tanulmányozására is alkalmas lehet. Fontos szempont volt, hogy a tapasztalati értékek megfelelő szélsebességet jósoljanak, valamint a termelt energia könnyen és egyszerűen felhasználható legyen."

Glattfelder Béla politikai államtitkár akkor elmondta: "a szélerőmű egy egész – kulcsnyi lakosságú – település éves energiaszükségletét fedezi, környezetbarát módon, úgy, hogy évente 1700 tonna széndioxid-kibocsátást előznek meg."

Az anyagiakkal kapcsolatban megírták, "a környezetvédelmi és energetikai pályázatokon indult az Első Magyar Szélerőmű Társaság az állami támogatás elnyeréséért. Ennek eredményeképpen a Gazdasági Minisztériumtól és a Környezetvédelmi Minisztériumtól 32,5-32,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást, továbbá a Környezetvédelmi Minisztériumtól ugyanennyi kamatmentes hitelt kapott a társaság. Ehhez természetesen saját anyagi forrást is hozzá kellett tenni."