Szenzációs leletek kerültek elő Székesfehérvár belvárosában (Videó)

– Ezeket a gerendákat emeltük ki tegnap, vettünk belőlük mintát. A dendrokronológus, aki a faszerkezetet vizsgálva állapítja meg a fa korát, úgy látja, látszanak az évgyűrűk is, tehát valószínűleg datálható állapotban vannak a gerendák – mutat egy fóliába és anyagba csomagolt fagerendára Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója, akitől megtudjuk, hogy a több méter mélyről, frissen kiemelt gerendát nedvesen kell tartani, különben szétporlad. Ezt pedig semmiképpen sem szabad hagyni, hiszen szenzációs leletről van szó. Sőt mi több, nem is egyről!

Reményteli indulás

Székesfehérvár városfala a 11. században épült, ami Európában szinte egyedülállónak mondható.  A belvárost is körülölelő fal mintegy másfél kilométer hosszan terült el, építéséhez pedig rengeteg fát használtak. Egy évvel ezelőtt a kutatók azt remélték, hogy a Nemzeti Emlékhelyen zajló kutatásokból kiderülhet, hogy az ottani szakasz pontosan mikor épült.

2023-ban a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelynél, az egykori városfal közelében faszerkezeteket vizsgáló kormeghatározásos kutatásokat kezdtek, melynek során talajradaros vizsgálatnak vetették alá az egykori koronázóbazilika területét. Sikerült is beazonosítani azt a szelvényt, ahol korábban nem történt még kutatómunka, s amely során biztató jeleket kaptak a szakemberek, így meg is nyithatták az ásatásokhoz a kutatószelvényt.

Koppant az ásó

Pokrovenszki Krisztián főigazgató és ásatásvezető régész elmondta, hogy a feltáró munkálatokat májusban félbe kellett szakítani a talajvízszint emelkedése miatt, viszont a nyárral érkező meleg és száraz időjárás miatt csökkent a talajvízszint, így folytatni tudták az ásatási munkálatokat. – Mikor már csomagolni készültünk és temettük volna vissza a gödröt, koppant egyet az ásó. Olyan jó állapotú faleletek kerültek elő, mint akár a Jókai utcai ásatások során, amelyek már több szempontból is vizsgálhatóak: például alkalmasak faévgyűrűs vizsgálatra is. Ez azért fontos, mert a kormeghatározás sokkal közelebb vihet minket az építés dátumához. Az eddigi adataink alapján és a többi helyszínt ( Lakatos utca, Jókai utca) is figyelembe véve, azt feltételezzük, hogy Szent Istvánhoz köthetőek ezek az építési periódusok. Röviden és tömören úgy is fogalmazhatnék, hogy megtaláltuk azt, amit kerestünk – mondta el Pokrovenszki Krisztián.

Pokrovenszki Krisztián kiemelte, hogy több szempontból is szerencsés helyzetben vannak, hiszen az eddigi kutatásokhoz képest jóval fentebbi rétegekben találták meg a falenyomatokat. Ahol már elporladt a fa, az iszapban a nyoma megmaradt, mely alapján már lehet dokumentációt és háromdimenziós felvételeket készíteni róla, ami nagy segítségére lesz a szakembereknek a teljes rekonstrukcióhoz. 

Szenzációs leletek kerültek elő

A legfrissebb kutatások eredményei szerint a középkori belvárost már a 11. században kőfal vette körül. A Nemzeti Emlékhelynél lévő részről azonban nem volt kellő adat, a szakemberek nem tudták, hogyan nézhetett ki és mikor épülhetett a fal. Pokrovenszki Krisztián elmondta, hogy ennek kiderítése azért is fontos és lényeges, mert itt volt a koronázóbazilika, vagy lehet, hogy ide épült, nem a magaslatra. – Arra sem voltak válaszaink, hogy védte-e valami a bazilikát és környezetét. Most kiderült, hogy igenis el volt látva védelemmel. Egy kora Árpád-kori fal alapozása, illetve a hozzá kapcsolódó belső kazettás szerkezetű sánc vagy védmű nyomaira bukkantunk. A kerámialeletek tanúsága szerint egyértelműen kora Árpád-korról beszélhetünk. Érdekességként Pokrovenszki Krisztián megmutatott egy, az ásatáskor előkerült középkori téglát is, melyen egy kutya tappancsának lenyomata látható. A tégla és kerámiák mellett több különböző tárgy is előkerült a feltáráskor.

Az ásatások folytatódnak, hiszen a Nemzeti Emlékhelynél zajló feltárásokból kiderülhet a Szűz Mária prépostsági templom építési ideje is. Addig is azonban büszkén könyvelhetjük el, hogy újabb szakmai siker öregbíti a Szent István Király Múzeum és Székesfehérvár hírnevét egyaránt.