Fejér évfordulós emlékei

Vizsga Móron 

Néhány éve új szőlészeti szakfogalommal kezdtek ismerkedni Mór szőlőtermelői – írta 1964. szeptember 16-i számában a Fejér Megyei Hírlap. "Lenz Mózer — ez a legújabban felkarolt szőlőművelési mód. — Most már szemmel is látható a bátor újítás eredménye — válaszol kérdésünkre Hajdú Imre, az állami gazdaság fiatal kertészmérnöke. — A gazdaságban jelenleg pozitívan ítélik meg az új művelési mód tulajdonságait. Lakatos Miklós, szőlész-technikus, a Korora-hegyi brigád vezetője örömmel tesz eleget kívánságunknak. Oda vezet, ahol a hegy oldalát dúsan fedi a magas művelési móddal nevelt szőlő. A cementoszlopokhoz rögzített huzalok alig bírják a rajtuk függő terhet. Ez a tábla 32 hold, a gazdaságban itt láttuk először, műven termésmennyiségre képes a szőlő Lenz Mózer művelési mód mellett. Egyik része a jókora táblának Olasz rizling. Lakatos Miklós látható örömmel mutatja az egymás hegyén-hátán függő fürtöket. Mind a fürtök, mind a bogyók nagysága azt igazolja, hogy a lugas-rendszerű művelés „kihozza” a híres szőlőfajta mennyiségi előnyeit. Ezután a hajdan kopaszfej-metszéssel, karós rendszerrel művelt Ezerjót tekintjük meg. A fürtök nagysága szembetűnő a hajdan termesztett fürtökével szemben, s hátrány más vonatkozásban sem látható. A Lenz Mózer művelési mód a móri borvidék neves Ezerjójának is fejlesztője, nemesítője lehet. És mit vár Lakatos Miklós, brigádvezető egy-egy holdról ? — Amikor tavasszal elindult a versenymozgalom, a dolgozókkal együtt azt vállaltuk, hogy a tervnél 10 mázsa szőlővel többet szüretelünk le minden holdról. Az itt látottak szerint most már azonban bátran azt mondom, hogy a vállalt mennyiségnél is többet szedünk le. Becslésem szerint — szűken jósolva — 5—6 mázsával nagyobb lesz az átlagunk ezen a 32 holdas táblán, mint amennyit a versenyben vállaltunk."

Fagyszabadságra senkit sem küldünk

Műszaki értekezletet tartottak 1964 szeptemberében a Tatarozó-, Építő- és Szerelő Vállalatnál — számolt be a Fejér Megyei Hírlap 1964. szeptember 16-i száma az eseményről. "Még melegít a nyár végi napsütés, de az éjszakák egyre hűvösebbek lesznek. Reggelen-te köd gomolyog, visszavonhatatlanul beköszönt rövidesen az ősz. Egy-két hónap és itt a tél. Műszaki értekezletet tartottak a Tatarozó-, Építő- és Szerelő Vállalat , szakemberei,építésvezetői, ahol a téliesítés szerepelt a napirenden. Már előzőleg is volt egy kis megbeszélés, ahol a munkahelyi vezetők egyenként saját területükkel kapcsolatban tettek javaslatot, észrevételeket, de a mostani már a vállalat összességében foglalkozott a téliesítés gondolatával. Soproni József igazgató elmondotta,hogy tanulva az elmúlt év hibáiból, már most, jóval a rossz idő beköszöntése előtt kívánnak fokozatosan felkészülni a téli munkákra.Székesfehérváron 12 téli munkahely lesz, vállalati összességben pedig 40 brigád 16 téliesített munkahelyen dolgozik majd a rossz idő beállóval. Fagyszabadságra senkit nem küldünk, az a cél, hogy minden dolgozó részére biztosítsuk a szükséges munkafeltételeket. Az elmúlt évi tapasztalat azt mutatja, hogy a téli munkahelyeken sok gondot okozott a szükséges szerszámok, segédeszközök biztosítása, de a dolgozók szociális ellátottsága sem volt megfelelő. Mi volt az alapvető hiba? Az, hogy kevés volt az építőanyag, hiányzott a fűtőanyag és még egy-két ilyen természetű nehézség. Nem gondoltak előre arra, hogy az esős időszak beálltával nehézségekbe fog ütközni például a vidéki építésvezetőségek anyagellátása. Sok helyen baj volt a fagytalanítással, nem tették meg a megfelelő óvintézkedéseket [...]."