2019.04.23. 10:30
Szabolcson Magyarország legrégibb barokk orgonája
A történelem szeszélye úgy hozta, hogy az ország legrégibb és legnagyobb, fennmaradt barokk orgonája ma a kisváros modern, mindössze 81 éves templomában található.
Godvitz Marianna már sok éve játszik a 300 éves, felújított hangszeren
Fotó: Sági Zoltán / Fejér Megyei Hírlap
Az orgona története attól megkapó, hogy abban a borúra a derű, a fenyegető vészből a fennmaradás lehetősége éppoly kiszámíthatatlanul, gondviselésszerűen következett, mint olykor az emberek életében.
![](https://cdn.feol.hu/2021/09/Uude_5JMzRM_hs3kWkpeu_7L-EF0UuMC91sW0AgWhIc/fill/4928/3264/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzgyYjU4ZmI4NDMzNTQ3ODRiYzk2NTI5YmMwOTNlOWY5.jpg)
A pusztaszabolcsi templom legsúlyosabb hangszereit, a négy harangját 1938. március 11-én szentelték fel, de az erős szél miatt csak március 15-én vonták föl a tornyokba, hogy először megkonduljanak. Őket 1941-ben követte a templom falai közé az akkor már több mint 200 éves öreg orgona, amelyet Pusztaszabolcs városa 3000 pengőért vásárolt az esztergomi ferencesektől – akik modernebbet, jobbat akartak a Szent Annáról nevezett templomukba.
![](https://cdn.feol.hu/2021/09/3wUlHrv6zl7POEPke_g0b_neMY-btxRbF-EMSh9Icgc/fill/4928/3264/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2Y3MGE0ZGQ2MTFiZjQ4ODdiY2Y4ZThkNDFmMjNmZjFl.jpg)
Fotó: Sági Zoltán / Fejér Megyei Hírlap
A barokk orgona pár évtizeddel a török kiűzése után épült, valamikor 1700 és 1739 között – megjelenésében délnémet és tiroli mesterek stílusára utaló jegyekkel. Külön érdekessége, hogy – ferences orgona lévén – a sípszekrényre eredetileg díszes madár- és virágábrázolás került. Az évszázadok során aztán számos változtatást volt kénytelen elszenvedni a hangszer. Először is 1778-ban megnagyobbították, a burkolatát pedig egészen a 20. század elejéig felváltva hol zöldre, hol barnára mázolták, eltakarva a hivalkodó természetábrázolást. 1918-ban az orgonaház homlokzati ónsípjait hadi célokra rekvirálták, helyükre horganyzottak kerültek, az orgonát pedig ismét lemázolták – ezúttal fehérre.
Ebben az állapotában került Pusztaszabolcsra, ahol a második világháborút átvészelte ugyan, de állaga nem javult. Az ötvenes években a teljes belső szerkezet modernizáló cseréje mellett döntöttek, ám a javításra és cserére összekuporgatott egyházközségi pénzzel a megbízott orgonaépítő mester kereket oldott. Szerencsére, mert így a rossz állapotú, de csaknem 100 %-ban fennmaradt 18. századi szekrény, illetve a 90 %-ban fennmaradt 18. századi sípmű szakszerű, eredeti állapotba hozó restaurálása 2002. április 15-én megkezdődhetett.
![](https://cdn.feol.hu/2021/09/Wb8P4LUjPWs9lLy5HmT3keXl1uJZL7qWE2X2sAD7hS4/fill/3106/3451/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzNmNmYxZmQ5ZTA3MzRhYzg5OWEyYmJmZmY4ZDhhNjAy.jpg)
A kétmanuálos hangszeren gyakorta adnak koncerteket, az örök túlélés isteni humorának jóvoltából azonban szombaton este, a feltámadási szentmisén, a kántori szolgálatot Pusztaszabolcson lassan egy évtizede ellátó Godvitz Marianna szólaltatta meg.