Csoóri Sándor szellemiségét őrző társaság alakult Fehérváron

Az események központja a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház volt. Miután archív tévéinterjú részleteiből szólt hozzánk a három éve elhunyt Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő, író, Baráth Eszter szavalta el a Nekem most elég, hogy süt a nap című verset.

Az özvegy szerint elegáns gesztus volt a társaság létrehozása

Különös empátiát érzett a vidéki emberek sorsa iránt

A szervezőbizottság nevében Vakler Anna népdalénekes köszöntötte a megjelenteket, s átadta a szót Spányi Antalnak. A megyés püspök utalt rá, hogy a Szent István teremben Csoóri is többször megfordult. Most pedig, hogy alakját idézik, és szellemi hagyatékáról sajátos módon gondolkodnak, mindezt úgy kell tenni, hogy mindannyian tudjunk általa gazdagodni.

– A nemzetnek szüksége van nagyokra, s a nagyoknak szükségük van nemzetre. Ha a nemzetnek nincsenek ilyen nagyjai, akkor a nemzet géniusza formátlan lesz – fogalmazott a püspök, hozzátéve: – Csoóri különös tehetséggel megáldott ember volt, aki tehetségét egy egész nemzet számára kamatoztatta. Különös empátiát érzett a vidéki emberek sorsa iránt. Figyelte életüket, követte sorsukat, s ez írásaiban is megjelenik. Törekvését a politika hosszú ideig hol a tűrt, hol a tiltott kategóriába kényszerítette. Elhallgattatni azonban nem lehetett, következetesen készítette elő a rendszerváltást. Részt vett a Magyarok Világszövetsége munkájában, annak elnöke lett, s neki köszönhető az is, hogy a Duna Tv annyi értéket közvetített az emberek felé – zárta szavait Spányi Antal, áldást kérve a társaság munkájára.

Cser-Palkovics András polgármester az öröm és a köszönet hangján szólt. Felidézte a kezdeteket, amikor Vakler Anna fölkereste azzal az ötlettel, hogy létrejönne egy társaság Csoóri fantasztikus szellemi hagyatékának gondozásáért, s ennek Fehérvár lenne a központja. Erre csak igent lehetett mondani. Most köszönetét fejezte ki a munkáért, és biztosította a társaságot arról, hogy annak mindig lesz helye a városban. Balogh Júlia, Csoóri Sándor özvegye egy dedikálás emlékét idézte föl, s elmondta: az az öt sor nagy felelősséget rótt rá. Most szeretné megköszönni az elegáns megoldást, hogy a fehérváriak Csoóri Sándor nevét viselő társaságot alapítottak. Őt először olvasni kell, aztán magyarázni – tette hozzá Balogh Júlia. Bakonyi István irodalomtörténész összefoglalta a megalapítás előzményeit, célját (amelyről lapunkban nemrég beszámoltunk). Az ötlettel a Fejér megyei Káliz Sajtos József író, költő kereste föl, majd elkezdődtek az előkészületek. Csoóriról szólva kifejtette: nem csupán költő, gondolkodó, hanem a folklór szerelmese is volt, ezért szerepelnek a testvérmúzsák képviselői közül is az alapítók között.

Az alakuló közgyűlést Vakler Anna vezette le.

Itt kiderült: a Csoóri Sándor Társaság irodalmi és művelődési egyesületként működik. Célja egyebek mellett a költő szellemi örökségének képviselete, konferenciák, felolvasóestek, vetélkedők szervezése, pályázatok lebonyolítása. Az is elhangzott, hogy a művelődési házban kialakítanak egy Csoóri-emlékszobát.

A társaság ügyvezető elnökséget is választott. Az elnök Bakonyi István, a tiszteletbeli elnök Balogh Júlia, az alelnökök Vakler Anna, Sebő Ferenc, L. Simon László, Sebők Melinda és Bence Lajos lettek. A titkári teendőket Jakubek Tiborné látja el.

Az ülés után irodalmi esten mutatták be az In memoriam Csoóri Sándor – Kapaszkodás a megmaradásért című kötetet, amelyről Sebestyén Ilona kiadóvezető, Márkus Béla és Gróh Gáspár irodalomtörténészek beszéltek. Ez a kiadó In Memoriam és Emlékezés sorozatának utolsó kötete, amely irodalomtörténeti jelentősége mellett kiváló oktatási segédanyag is lehet, például érettségi előtt állóknak.