2020.04.14. 07:10
Unalomról pedig szó sem lehet
A jómódú családból származó, unatkozó festő lelki válságának és szenvedélyes kapcsolatának története bontakozik ki Alberto Moravia regényéből, miközben hiteles társadalom- és lélekrajzot is kapunk.
Bokros Judit ajánlja Moravia kötetét Fotó: archív
Fotó: fmh_foto
Az unalom – a cím egyszerre vonzó és kételyt ébresztő: vajon jó lesz ez a könyv? Hogyan lehet az unalomról úgy írni, hogy az az olvasónak érdekes legyen? Kételyeinket már az elveheti, hogy a művet a 20. század egyik legkiválóbb olasz regényírója, Alberto Moravia (1907–1990) írta, akinek e könyve annak idején öt év alatt huszonöt kiadást ért meg. Meggyőző népszerűség, és a regényt olvasva érezhetjük: nem véletlen.
A szerző a hatvanas évek Olaszországába kalauzol bennünket, szereplői pedig a társadalom két teljesen eltérő rétegéhez tartoznak. A főszereplő Dino, a festőművész, aki jómódú családból származik, s tulajdonképpen a kisujját sem kellene mozdítania azért, hogy boldoguljon, hiszen otthonról, magányosan élő anyjától mindig kaphat pénzt. Dino azonban nem akar élni e lehetőséggel – legalábbis egy darabig. Egészen addig, míg meg nem jelenik életében a kispolgári családhoz tartozó Cecília, akihez fokozatosan egyre erősebb szenvedély fűzi, ezért Dino egy idő után szinte bármit hajlandó megtenni azért, hogy Cecíliát ne veszítse el. A kiindulópont azonban az unalom. S nem annak szokványos, amolyan hétköznapi változata, amely a cselekvésnélküliségre vonatkozik. Itt sokkal súlyosabb esetről, az unalom elidegenítő típusáról van szó, arról, amikor már tulajdonképpen semmi sem képes felkelteni az egyén érdeklődését, ezért az illető már-már szinte teljes közönnyel szemléli a körülötte lévő világot, épp csak létezik benne. Dino ebben az állapotban ismerkedik meg a szomszédos festőművész furcsa halála után annak szeretőjével, a szintén sajátosan közönyös Cecíliával, aki remek szexuális partnernek bizonyul.
S ugyan Dino nagyon is jól tudja, hogyan vált „elődje”, a szomszéd festő mániájává a fiatal nő, és mi lett ennek a következménye, mégis belemegy a viszonyba, így fokozatosan ő maga is a nő és feléledő érzelmei rabjává válik.
A végkifejlet azonban mégsem annyira egyértelmű, amint azt az olvasó várná…
Rovatunk előző ajánlatai:
KultúrKarantén: Bűnözők története: „Senkise” bűnös
KultúrKarantén: a Kennedy-gyilkosság nyomában, Stephen King szemével
KultúrKarantén: Nem tudja mit olvasson? Nézze át a fehérvári Mounier Stephane ajánlatát! (videó)
Szeme egy szellemi rózsafüzérnek – Tihanyi Tamás könyvajánlója