Megható pillanatok: Nagy Lászlóné vehette át a Németh László-díjat Mezőszilason (videó, galéria)

Nagy Lászlóné Tulok Mária története már csak azért is érdekes, mert csaknem negyvenéves pályafutását 1969-ben képesítés nélkül kezdte a mezőszilasi óvodában. Aztán persze megszerezte a szükséges papírokat, s mint mondja, teljesen végigjárta a ranglétrát: a csúcson hagyta abba, hiszen 1992 és 2006 között, tehát egészen nyugdíjazásáig intézményvezetőként dolgozott. A laudációban – melyet az ünnepség során Steidl János polgármester ismertet – elhangzik számos pozitívum: az óvodában jó, alkotó közösséget hozott létre, ahol a legfőbb szempont a gyermekek jóléte és fejlődése volt; jó kapcsolatot ápolt a település intézményeivel, fontos volt számára a szülők és a gyermekek elégedettsége; 1990-ben pedig kimagasló munkájáért minisztériumi dicséretben részesült. S hogy ezek nemcsak méltatásba illő hangzatos szavak, mondatok, hanem valódi tartalommal bírnak, a tapasztalat igazolja: a díjátadást követően a nyugdíjas óvónővel nehéz hosszabban beszélgetni, annyian érkeznek hozzá, hogy gratuláljanak neki. A gratulációk közben pedig elmaradhatatlanok a hosszú ölelések, a kedves vállérintések és a széles mosolyok – mindkét fél részéről. Mária még ekkor, az ünnepség végén is könnyes-boldog szemmel beszélget mindenkivel.

A naphoz nevét adó Németh László, Kossuth-díjas magyar író 1901. április 18-án Nagybányán született, azonban Mezőszilasra mindig is választott szülőfalujaként tekintett. Ez valamelyest közös az íróban és a most kitüntetettben: a jelenleg Dégen élő Mária továbbra is ragaszkodik a közel tíz kilométerre fekvő községhez, mint mondja, soha nem fogja elfelejteni az itt szerzett szép emlékeket, tapasztalatokat. Éppen ezért szeretne is hozzátenni a fejlődéshez: a díjjal járó fehér borítékot – amelyben nettó 50 ezer forint lapult – utódjának, Gyarmatiné Bartus Dóra intézményvezetőnek adta át, ezzel is támogatva az óvodát, az óvodásokat.

Az ebben az esztendőben április 22-én megrendezett Németh László-napon a díjátadás mellett természetesen a további kulturális programok sem maradtak el. Mint minden évben, úgy idén is kiállítással készültek a szervezők – Borza Vilma, Zrínyi Márta pedagógusok, valamint az önkormányzat: a jelenleg mentálhigiénés asszisztensként dolgozó, családjával 1996 óta Mezőszilason élő Nagy Jánosné Fellner Gyöngyi képek, fotók inspirálta festményeit tekinthették meg az ünnepség résztvevői. Előtte tudományos-kulturális előadások sora szórakoztatta a nagyérdeműt: Németh László alakját Füzi László irodalomtörténész, a Kislángon született, testnevelő tanárként és sportpszichológusként is ismert Nádori László alakját pedig lánya, Bátonyiné Nádori Viola idézte meg. Emellett a Németh László Ifjúsági és Kulturális Egyesület tagjai is készültek, méghozzá egy dalcsokorral. A rendezvény végén, még a vacsorát megelőzően az A Szakkör keretében elkészített mézeskalácsok mellett diskurálhatott a nagy számban megjelent hallgatóság.