Magyar címer a totemoszlopon

Mint arról előzetesen hírt adtunk, a SZIKM ritkának számító bronzkori mellvértje is bemutatásra kerül a Kanadai Történelmi Múzeumban megrendezett tárlaton. A Délkelet- és Közép-Európa népeinek 6500 éves régészeti emlékeit átfogó nagyívű kiállítás New York és Chicago után érkezett Amerika legészakibb országába, s a jövő év január végéig vendégeskedik ott. Magyarországot több múzeum is képviseli, köztük a SZIKM.

Nyilván jó volt magyarnak lenni az április 4-i vernisszázson, mikor Liszt Ferenc zenéjének felhangzását nagy tetszésnyilvánító taps követte. Mit tapasztalt, a magyar kiállítási anyagot miként fogadta a szakma és a látogatók, mennyiben volt ez más, mint az előző chicagói kiállítás?

– Akik a chicagói kiállítást is látták, úgy vélték, a kanadai egy kicsit még szebb lett. Elegáns szürkészöld háttérrel, szép grafikával. Tágas kiállítótérrel és tárlókkal, jól tagolva képekkel, igazán látványosnak nevezhető. Összességében elmondhatom, nagyon szép lett a kiállítás, a megnyitóján is sokan voltak. Nekem az volt a benyomásom, hogy mindenkinek tetszett.

Milyenek az impressziói a rendezvénynek helyt adó Kanadai Történeti Múzeumról, amelynek a tervezője a nemzetközileg is elismert neves építész Douglas Cardinal?

– A kanadai múzeum épülete gyönyörű! Indián koncepció alapján „sarkok nélkül” épült, azaz tele van hullámvonalakkal, ívekkel. A nagy kiállítóterekben sok a kör- és ovális alakú kisebb kiállítóhely, ami valóban nagyon kellemes, jól illik az indián kultúrák bemutatásához. Az említett hatalmas belső terek folyóra néző, óriási üvegablakokkal rendelkeznek. Különlegessége még a múzeumnak, hogy vele szemben az Ottawa folyó túlsó partján az ország parlamentjének épülete helyezkedik el.

Fehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András korábban úgy fogalmazott, hogy „a Szent István Király Múzeum igazi elit klub tagja lett” ebben a kiállítási projektben való részvétellel. Ezt hogyan érzékeli Ön, a fehérvári múzeum képviselőjeként?

– A Szent István Király Múzeum már korábban is adott kölcsön egy-egy tárgyat nemzetközi kiállításokra, és a múzeumunk szervezett is nemzetközi kiállítást. A First Kings of Europe azonban különleges abban, hogy a legnagyobb amerikai múzeumok szervezésében készült, sok európai ország bevonásával, azaz egy kontinenseken átívelő, valóban nagyszabású kiállítás. Észak-Amerika legnagyobb és leghíresebb történeti múzeumival együtt dolgozni valóban kicsit olyan, hogy egy „elit klub tagjai vagyunk”. A Szent István Király Múzeum neve szerepel a kiállítással kapcsolatos minden anyagban, kiadványban.

Fogalmazhatunk-e úgy, hogy a bronzkori mellény tengerentúli bemutatásával az USA-ban és Kanadában, múzeumunk kilépett a nagyvilágba? Ennek milyen hozadéka várható a jövőben?

– A Szent István Király Múzeum már korábban is elismert volt nemzetközi téren, ez a régészetben elsősorban Fitz Jenő és Petres Éva érdeme, valamint a múzeum összes mai kutatójáé. A First Kings of Europe kiállítás ehhez adott még egy nagy pluszt. A kiállítás öt éves szervezése valóban nagyon jó gyakorlatot adott, amit remélem, a jövőben tudok/tudunk majd hasznosítani.

Milyen itthon is felhasználható tapasztalatokat szerzett Kanadában, például a kiállítási tárgyak bemutatásában?

– Nagyon hasznos volt a kanadai múzeum kiállításának megtekintése: pl. a kör alakú és ívelt kiállítóterek, vagy a kiállításhoz csatolt hanganyagok. A háborús történethez csatazajt lehetett hallani, a korai történetet pedig indián mesélők, indián zene egészítette ki. De a tapintásra, a közvetlen közelből való érzékelésre kitett tárgymásolatokat is megemlíthetem, így a hajdúsámsoni kincs kardjáról az Európa első királyai című kiállításban.

Milyen személyes kanadai emléket osztana meg szívesen az olvasókkal?

– Gatineau egy nagyon kellemes, csendes kisváros a széles Ottawa folyó partján, Kanada fővárosával szemben. Az amerikai nagyvárosoktól eltérően Ottawát nem felhőkarcolók, hanem a kormányzati intézményeknek helyet adó neogótikus épületek uralják, a folyóparton vadludak sétálgatnak. Ottawa belvárosban található egy totemoszlop, amelyre a Kanadában élő népek vésték rá a szimbólumaikat, így a totemoszlop egyik felső szárnyán látható egy magyar címer is. Az egyetlen kellemetlenségünk a kanadai időjárás volt, míg itthon sorra dőltek a melegrekordok, a kiállítás megnyitóját hóviharban tartották. Persze, a múzeumlátogatáshoz pont ideális idő volt, és úgy tűnt, a látogatókat sem riasztja el egy két napos hóvihar.